1957. novemberében a Wisconsin államban lévő Plainfield egyik farmján a rendőrök olyasmit találtak, ami felülmúlta az emberi képzeletet. Mármint a normális ember képzeletét. A farmon lévő, emberi testrészekből készített tárgyak ábrázolásától még Alfred Hitchcock is visszariadt volna. A félelemkeltés nagymestere nem véletlenül lett megidézve itt: talán leghíresebb alkotását, a Psychót éppen az említett farm tulajdonosa ihlette.

Az 1960-ban bemutatott filmklasszikus a bemutató után csupán langyos kritikákat kapott, ám a nézők körében hatalmas sikere lett, és ez utóbbi számított többet. A mai napig a műfaj egyik legjobb mintájának, alapműnek tartják a filmet, ami tökéletes példa arra, hogyan kell előidézni a rettegést az öncélú vérfürdőket ábrázoló, gore-jelenetek mellőzésével. A főszereplőt, az anyja bőrébe nemcsak átvitt értelemben bújt Norman Batest (Anthony Perkins felejthetetlen alakítása bekúszik a bőrünk alá) egyértelműen a létező Ed Geinről, a plainfieldi mészárosról mintázta a krimik mestere. Arról a férfiról, aki a gyilkosságok nem szívderítő történetében is az egyik legdöbbenetesebb fejezet.

Ed Gein – Anya kicsi fia

Ed Geint és bátyját egy vallási megszállottságban szenvedő, nyilvánvalóan beteges személyiségű asszony nevelte a huszadik század elején. A nő igyekezett fiait távol tartani mindenkitől, különösen a nőktől. Kisebbik fiánál teljes sikerrel járt, a nagyobbik azonban, aki már nősülési szándékot fontolgatott, rejtélyes módon halt meg egy a farmon keletkezett bozóttűzben. A testvérek együtt voltak, amikor a tűz kiütött, Ed felelőssége a bátyja halálában nem zárható ki.

Ed Gein farmháza. A ház Gein letartóztatása után leégett (gyújtogatás eredményeként), a földjét elárverezték (Fotó: Getty Images)

Ed felnőttként jó darabig ápolta ágyban fekvő anyját, és annak halála borzalmas tettekre sarkallta a veszteséget elviselni nem tudó férfit. A kis helyi közösségben egyszerűen csak furának tartották az apróbb, ház körüli munkákra mindig kapható embert, akinek zavaró szokása volt, hogy egy-egy nőt meredten bámult, de közeledési kísérletekbe nem bocsátkozott. Csak bámult… Ezen kívül bizarr történeteket mesélt a nácikról, és kicsit ijesztő fekete humorral rendelkezett.Amikor a helyi kocsmárosnő nyomtalanul eltűnt, a nyomozók nem bukkantak semmiféle nyomra, Gein vicces célzásait pedig, miszerint köze van a dologhoz, senki sem vette komolyan.

Ám nem sokkal később a helyi barkácsbolt tulajdonosa, egy másik asszony is eltűnt, és a helyszínen talált vérnyomok emberrablásnál súlyosabb esetre utaltak. Mivel az asszony, Bernice Worden fivére volt a helyi seriff, ő vette kézbe az ügyet, és nem kellett sok idő, hogy figyelme Ed Gein felé forduljon. A számlák alapján ugyanis kiderült, hogy a férfi volt az utolsó vásárló az üzletben.

Bernice Worden (Getty Images)

A házkutatás sokkoló eredményt hozott… A rothadás szagát árasztó ház egyik helyiségében megtalálták Bernice Worden sarkánál fellógatott, kibelezett holttestét. Felmerül a kérdés, kell-e ilyen rémségekről értesülnie bárkinek, hiszen itt az emberi természet olyan elfajzásáról van szó, amire gondolni is nehéz. Kicsit a történet végére ugorva, azzal a ténnyel kell valamit kezdeni, hogy a bíróság szerint elmebetegnek nyilvánított ember hosszú éveken át élt egy kisváros peremén. Ahogy oly sok hasonló történetben. Kicsit fura, kicsit ijesztő, aztán kiderül az ennél sokkal rémesebb valóság. És ennek a felfedezésnek mindig nagy ára van.

Ed Gein otthonában emberi csontokból rakott tárgyakat, arcból készített lámpaernyőt, mellbimbókból összevarrt övet találtak a szemüknek hinni nem akaró helyszínelők. Egy dobozban orrokat is. Egy másikban női nemi szerveket. Lassan kiderült a rémes igazság: Gein rendszeresen hantolt ki holttesteket a temetőből, hazavitte, megnyúzta, szétszedte, majd összerakta őket, csak éppen használati tárgyakként. Úgy tűnt, főleg az anyja korabeli nők holtteste érdekelte.

Ahogy már szó esett róla, a bíróság nem tartotta beszámíthatónak a vádlottat, így börtön vagy pláne villamosszék helyett egy elmegyógyintézetbe került.

 Pedig addigra már a korábban eltűnt kocsmárosnő meggyilkolását is bevallotta. Geint néhány évvel később újra megvizsgálták, de akkor is az a döntés született, hogy beszámíthatatlan. Ezért 1984-ben bekövetkezett haláláig egy fokozottan őrzött elmegyógyintézetben halt meg.

Története és személyisége több film ihletője és számtalan könyv alapja lett: először ugyanis könyvek formájában dolgozták fel az Amerikában nagy port felvert rémtörténetet. Ezek egyike alapján született a Psycho, egy másik regényből A bárányok hallgatnak, de Ed Gein története áll A texasi láncfűrészes-filmek hátterében is.

Folyik a víz és a vér a Psycho zuhanyzós jelenetében

Hitchcock, ez a bizarr újító is meg akarta filmesíteni az anyjához beteges módon vonzódó férfi esetét. A siker egyik kulcsa, hogy tökéletes főszereplőt talált a filmhez Anthony Perkins személyében. A rejtőzködő, zavart, a kegyetlenséget csak alig-alig elrejteni képes férfi alakítása ma is lenyűgöző vagy inkább hátborzongató. A film másik szokatlan megoldása az volt, hogy az egyik főszereplő – ez esetben Janet Leigh – a film felénél meghal, ami Hollywoodban teljesen szokatlannak számított. Leigh karrierjében a Psycho fontos állomás volt, még Oscar-díjra is jelölték alakításáért, a Golden Globe-ot pedig meg is kapta érte. A színésznő – többek között – Tony Curtis felesége is volt, az ő lánya Jamie Lee Curtis, akivel később szerepelt is közös filmben. Janet Leigh később gyakran nyilatkozta, hogy karrierje leghíresebb jelenete, a zuhanyozós gyilkosság miatt később hosszú időn át nem mert zuhanyozni. Ebben talán az is közrejátszott, hogy a legendás zuhanyozós jelenetet állítólag legalább egy héten át forgatták és vagy hetven kameraállásból rögzítették. (Ráadásul beszámolók szerint Hitchcock kegyetlen gorombán bánt a női főszereplőkkel és zaklatta is őket, ahogyan arról már korábban is írtunk – a szerk.) Valóban mesterien sikerült, hiszen úgy lett durva és ijesztő, hogy a néző valójában egyszer sem láthatja, ahogy a kés a testbe csap, sőt, a testet magát sem. De Hitchcock nagyon értette a szakmáját, így is elérte azt, amit akart.

A késes gyilkos sziluettje a Psycho zuhanyzós jelentében (Fotó: Paramount Pictures/Courtesy of Getty Images)

A Psycho a thrillerek egyik klasszikusa lett, Perkins és Leigh karrierje meglódult, a zuhanyozás és az anyai ragaszkodás epizódjai pedig új fénytörésben váltak értelmezhetővé.

Kiemelt kép: Anthony Perkins a Psychoban (ullstein bild via Getty Images) és Ed Gein letartóztatásakor (Getty Images) / Canva