A legtöbb ember számára a Káma-szútra mint könyv óriási csalódás. Az a kép, ami a fejünkben él, sokkal izgalmasabb, mint a valóság, hiszen olyan világban élünk, ahol ez a mû az erotika magas fokát jelenti, és így óriási kereskedelmi erővel bír. Van hát ezért Káma-szútra társasjáték, óvszer, síkosító, pornófilm, csokoládé, tanfolyam és minden, amit csak el tudnak képzelni a marketingesek.
Ehhez képest amikor az ember végre kézbe veszi, általában meglepi a tény: az a bizonyos híres rész, ami a különféle pozitúrákról szól, mindössze öt oldalt tesz ki a 185-ből. Ráadásul ezek a pózok egyáltalán nem olyan izgalmasak és akrobatikusak, mint amiket az indiai templomok falain látunk, és a leírásuk is elég homályos. Nem mondja, hogy ülve, állva, fekve kellene véghez vinni, és mivel az első illusztrációk csak jó ezer évvel a megírása után készültek, valójában azóta is mindenki csak találgat. Persze, nem rossz móka ez sem, de
aki azt várja, hogy a Káma-szútra elolvasása után igazi lepedőakrobatává válik, vagy hogy ha követi a lépéseket, akkor valamiféle extrém nagy kielégülés lesz a része, hát az bizony nem találja meg a számítását.
A könyv nagy része ugyanis csak afféle leltár: leírja, hányféle csók létezik, hányféle harapás, hányféle nő, hányféle nemi szerv, hányféle egyesülés, és persze tele van tanácsokkal: hogyan kell udvarolni, kik azok a nők, akiket okosabb elkerülni, kiket lehet könnyen elcsábítani, vagy mik azok a jelek, amelyek elárulják egy nő vonzalmát. A Káma-szútra ugyanis nem lepedőakrobatát akar csinálni az olvasóból, hanem boldog embert, és a legfontosabb lecke, amit a könyv meg akar tanítani, hogy a férfi elégedettségének a kulcsa az, ha boldoggá teszi a feleségét. Ez pedig nem olyasmi, amire építve fel lehet építeni egy erotikus birodalmat. Hogy akkor mégis hogyan sikerült ezt elérni? Véletlenül.
Európa odavan a Káma-szútráért
A könyv a hagyomány szerint egy bizonyos Vátszjájana nevű filozófus műve, de ebben csak annyira lehetünk bizonyosak, mint abban, hogy Homérosz írta az Odüsszeiát. Elfogadjuk, mert ez a hagyomány, de bizonyítani nem tudjuk még azt sem, hogy ez a szerző létezett-e valójában. A szakemberek szerint a Káma-szútra valamikor idõszámításunk előtt negyedik és időszámításunk szerint második század között készült, ám a datálást nehezíti, hogy maga a szerző is leírja, régi művekbõl másolt sok részt. Ráadásul az első példányok a tizedik századból maradtak csak fenn, és fogalmunk sincs, az egyes évszázadok során mennyit modernizáltak rajta. A könyv aztán a 13. század során kiment a divatból, és senki nem olvasgatta a 19. századig, amikor aztán rátalált egy brit felfedezõ, Richard Francis Burton. Ő volt az, aki lefordíttatta angolra és elvitte Európába. Ám mivel a prűd viktoriánus korban életben volt egy „obszcenitást tiltó törvény” így nem terjeszthette nyilvánosan, ezért alapított egy privát klubot, ahová a korabeli úriemberek belépés után mindenféle keleti erotikus irodalmat olvashattak – többek között a Káma-szútrát is.
Kőből faragott erotikus szobrok a tizedik századból egy hindu templomban Khajurahóban, India Madhya Pradesh államában. Ezek a templomok, amelyek az UNESCO örökség részei, arról híresek, hogy a belsejükben a Káma-szútrában leírt mind a lehetséges 64 szexuális póz szobra megtalálható. (Fotó: Getty Images)
Magyarország volt a negyedik európai nyelv, amire lefordították (az angol, német és francia után) köszönhetően Baktay Ervin orientalistának. Ám ő sem merte ezt a boltokba küldeni – alig pár száz példányt adtak ki belőle, és csakis előfizetők számára volt elérhető. De persze azért fű alatt terjedt, hiszen olyan témát feszegetett, ami a múlt század elején meglehetősen erős tabunak számított. A keleti erotika viszont mindig is olyan téma volt, ami izgatta az emberek fantáziáját, így amikor megjelentek az első illusztrált kiadások is, onnan kezdve megállíthatatlan volt a népszerűsége. 2019-ben az egyik legnagyobb angol torrent oldal közzétette, hogy mi volt az a tíz könyv, amit az emberek a leggyakrabban töltöttek le: a győztes évi 250 ezer letöltéssel a Káma-szútra volt. 2020-ban pedig az új illusztrált kiadásból többet adtak el, mint a Harry Potter könyvekből. Az szex ugyanis olyan téma, amitől mindenki szeretné tudni, jól csinálja-e, és még inkább azt, hogyan tehetné ezt jobban.
Praktikus tudnivalók a testiségről
A Káma-szútra a tartalmát tekintve meglehetősen liberális mű. Beszél az anális szexről, az orális kényeztetésről, a homoszexuális kapcsolatokról, miként tudhatjuk meg, hogy volt-e a nőnek orgazmusa, és miért fontos az előjáték. Bár fontosnak tekinti a házasságot, realista annyira, hogy elfogadja, mindkét házastársnak lehet viszonya, ezért tanácsot ad arra nézve is, kivel érdemes csalni, hogy kell elcsábítani más feleségét, miért lehet okosabb alternatíva egy sugar-baby (amit akkoriban szemérmesen még kéjhölgynek hívtak), és még arra nézve is ad tippeket, hogyan lehet okosan véget vetni egy viszonynak. Elmeséli, hogy a különbözõ országból való nők másként szeretkeznek, ami az egyik helyen elfogadott, az a másiknál undort kelthet, hogy a nászéjszakán nem szabad leteperni a tapasztalatlan ifjú feleséget, mert egy életre elmehet a kedve a szextől, és hogy mindig figyeljünk, hová néz a nő szex közben, mert ott kell erősebben megszorítani a testét, hogy örömöt okozzunk neki.
Fotó: Getty Images
Bár a könyv mára az erotikus irodalom alapműve lett, meglepő módon a mai olvasók számára kevés örömöt nyújt. Ez ugyanis valójában egy filozófiai értekezés, úgynevezett szútra. A szútrák célja, hogy megmagyarázzák a körülöttünk lévő világot – vannak orvosi szútrák, háborús szútrák, vallási szútrák is –, ez pedig a „káma”, vagyis a „vágy” mibenlétét vizsgálja tudományos alapossággal.
A vágy ugyanis fontos dolog. Fontosabb, mint gondolnánk, mert a kielégítő nemi élet a jó házasság alapja, ez teszi ugyanis boldoggá az embert. A személyes boldogság pedig azért fontos, mert
ha valaki elégedett az életével, akkor az élet minden területén sikeresebbé válik, legyen szó üzletről, katonáskodásról vagy akár földművelésről.
Ha az emberek szakmai élete rendben van, akkor az egész társadalom felvirágzik. Ha pedig a társadalom tagjai elégedettek, akkor az egész birodalom békében él majd. Ezen gondolatmenet szempontjából tehát a „világbéke” kulcsa nem más, mint a szexuális gyönyör. A Káma-szútra azon az ősi indiai gondolaton alapul, hogy az emberi élet célja Isten elérése, és mivel minden szeretet fizikai szeretetként indul (az első szeretet, amiben részesülünk az anyai ölelés) felnőttként is innen tudunk kiindulni. A legmagasabb szintû energia, amit elérhetünk, a szexuális energia, mert az a test minden sejtjét megmozgatja: nő a szívritmus, hevesebb lesz a légzés, feltöltődünk gyönyörrel, és ennek során az energia egyre nagyobbá és erősebbé válik, és az az oka annak is, hogy képes lesz egy új élet létrehozására, aminél nagyobb csoda nincs is a világon.
Kettőn áll a vásár
A Káma-szútra világában a szex nem valamiféle mocskos, alantas, szégyellnivaló dolog, hanem egy elegáns, kifinomult művészet, amelyet épp úgy tanítani kell, mint egy szépséges festmény, vagy egy csodálatos vers élvezetét. Az egyes pózok leírása pedig nem azért fontos, hogy legyen min csámcsogni, hanem mert az egyesülés sokféle változata szerelmet, barátságot és tiszteletet kelt a nõi szívekben. Mindezt csak hangsúlyozza a kifinomult szóhasználat, amiben nincs semmiféle obszcenitás.
Míg mi, Európában a nemi szervekre csakis olyan szavakat ismerünk, amelyeket pirulás nélkül kimondani sem lehet, a Káma-szútrában költõi képek vannak. Azt mondja a csiklóra, hogy az a „szerelemisten esernyője”, a hüvelyre, hogy a „vágy kútja” és azt sugallja, hogy a szerelem művészete ugyanolyan magas szintű és elismerésre méltó, mint ha valaki verset írna. Ezért beszél a Káma-szútra szimbólumokban és allegóriákban, és ez az oka annak, hogy nekünk, laikus európai olvasóknak, akik nem szóvirágokkal fejezzük ki magunkat, szinte lehetetlen felfogni az összes apró részletét. Az egyetlen, ami viszonylag egyszerűnek tűnik, az a szexről szóló rész, ezért az emberek erre fókuszálnak. Pedig a Káma-szútrának a mai olvasók számára is lenne mondanivalója, mert meglepően modern és feminista írás.
Olyan jogot ad a nők kezébe, amit a nők a 20. században se mindenhol kaptak meg: a nemet mondás jogát.
Azt, hogy a szex nem lehet durva és fájdalmas, és ha egy nő azt mondja, hogy elég, akkor a férfinak abba kell hagynia. Kimondja, hogy a nő és a férfi élvezete ugyanolyan fontos. Hogy a nőket lassabban lehet felizgatni, mint a férfiakat és tanácsokat ad, hogyan udvarolhat az ember a feleségének, hogy annak megjöjjön a kedve a szexhez. Hogy ennek az előjátéknak már rögtön szex után el kell kezdődnie, mert az, hogyan viselkedik egy férfi az ágyban az orgazmusa után, szerepet játszik abban, hogy a nő visszavágyik-e majd az ágyába, ezért neki szex után olyan történeteket mesélni, ami olyan szerelmesekről szól, akik boldogan élnek, és örömöt okoz nekik a szex.
Fotó: Getty Images
Hogy nem lehet egy nőt csak úgy letámadni, és szexet követelni, hanem előtte fel kell vinni a tetőre, és együtt nézni vele a csillagokat, etetni és kedveskedni neki, sokat (sokat!) beszélgetni vele, és a legizgatóbb az, ha érdekes, kis pletykákat mond az ember, amelyek izgatottá teszik. Minderre pedig azért van szükség, mert a férfi szenvedélye olyan mint a tűz – hamar fellobban, de hamar elalszik, míg a nőé olyan, mint a víz, ami lassan forr, de sokáig ad meleget. Beszél arról is, hogy ugyan a behatolás gyönyört ad, de fontosak az apró csókok, érintések, harapások is, amik odavezetnek, és igen, lehet, hogy furcsa a mai szemnek, amikor olyan ártatlan mozdulatokat is az ölelések közé sorol a szerző, mint amikor a férfi csak elmegy a nõ mellett és véletlen hozzáér, de valójában igaza van, mert az ilyen apró érintések is hihetetlenül erotikussá tudnak válni, és jó, ha ezzel tisztában vagyunk.
Boldogság a házasságban
De ami talán a Káma-szútra legmeglepőbb tanítása, hogy bár elismeri, hogy a hűség nehéz, mégis azt javasolja, hogy ha igazi szexuális gyönyört akarunk elérni, akkor maradjunk meg a régi partnerünk mellett, mert a legnagyobb szexuális gyönyört azzal lehet elérni, akit a legrégebben ismerünk. Tény, hogy egy új partnerrel gyorsan felébred a vágy, de az efféle alantas gyönyör, csak a test gyors kielégülését szolgálja, a lelket nem emeli fel.
A jó szexhez ugyanis idő kell, évek gyakorlata és rutinja, és bár ezt a tüzet idővel egyre nehezebb felszítani, de a belefektetett energia megtérül,
mert az élvezet, amihez így juthat az ember, nem csak a testét, de a lelkét is táplálja, ami végső soron nemcsak boldogabbá teszi majd, de sikeresebbé is a munkájában, és ugyebár – mint fentebb már írtam – ez az egész társadalom érdeke.
Ahhoz pedig, hogy az emberek hosszan, évekig is boldogságban éljenek és ne unják meg egymást, az kell, hogy mindketten járatosak legyenek 64-féle művészeti ágban, amibe olyasmik tartoznak bele, mint az ének, zene, tánc, kertészet, versírás, kardvívás, építészet, asztalosmesterség, számtani szórakozás, tetoválás készítése, szobrászat, illatszerek készítése, de a drágakövek ismerete, és például a papagájok és szajkók beszédre tanítása is. (Ezen a területen is egyenrangú, sőt, nagyon is progresszív, mert hozzáteszi, hogy mindez a tudás a nők számára azért is fontos, mert ha valaki elválik a férjétől, vagy szegény lesz, akkor is meg tud majd ezekből élni, akár egy idegen országba kerülve is. Az ilyen kis részletek miatt gondolják amúgy a kutatók, hogy egy nő is közreműködhetett az írás során.)
Persze tudom, ez a kis felsorolás viccesen hangzik, hiszen a könyv tényleg egy olyan képzeletbeli olvasónak szól, akinek aztán tényleg nincs semmiféle munkája vagy kötelessége, és a pénz nem akadály az életében – de ha lefordítjuk, a mai körülményekre, akkor abban igaza van, hogy a jó kapcsolat titka az, hogy ne hagyjuk el magunkat, maradjunk kíváncsiak, érdeklődőek, ne szűküljünk be, mert az önfejlesztés hosszú távon a hasznunkra válik, és nemcsak a házasságunkat teszi jobbá, de valójában minket is.
Kiemelt kép: Getty Images / Canva
