A szakértők által „időzített bombának” nevezett esetben a leggyakoribb (80%), ösztrogénreceptor-pozitív (ER+) típusú emlőrákban szenvedő betegeknél fennáll a kockázata annak, hogy a rák kiújul és gyógyíthatatlan daganatot képez, másodlagos vagy áttétes emlőrákként. A Nature Cancer című folyóiratban most közzétették egy olyan kutatás eredményeit, amelyek alapján kiderült, hogyan is zajlik ez a folyamat konkrétan az egerek tüdejében.

Az eredmények szerint, ha a tüdőben jelenlévő PDGF-C fehérje mennyisége megnövekszik (ami az öregedés során nagyobb valószínűséggel fordul elő), akkor az a lappangó rákos sejtek növekedését és másodlagos mellrákká alakulását idézheti elő. A kutatók ER+ daganatokkal rendelkező állatokon kísérleteztek: az egereket egy már létező gyógyszerrel, imatinibbal kezelték, hogy lássák, ez befolyásolja-e a rák növekedését. A rágcsálók a daganatok kialakulása előtt és után is kaptak a gyógyszerből,

a tanulmány szerint pedig mindkét esetben jelentősen lassult a rák növekedése a tüdőben.

„Felfedeztük, hogy az öregedő tüdőszövet hogyan »ébresztheti fel« ezeket a rákos sejteket, amik így daganattá fejlődhetnek, de kifejlesztettünk egy lehetséges stratégiát az ilyen »időzített bombák« hatástalanítására – foglalta össze Dr. Frances Turrell, a londoni Institute of Cancer Research (ICR) mellrákkutatási részlegének munkatársa. – Ezután arra vagyunk kíváncsiak, hogy a betegeknek hogyan segíthet az imatinib hatóanyag, hosszú távon pedig az a célunk, hogy specifikusan az »újraébredési« mechanizmusra irányuló kezeléseket fejlesszünk ki”.

„Ez az izgalmas felfedezés egy lépéssel közelebb visz minket annak megértéséhez, hogyan lassíthatjuk vagy állíthatjuk meg az ER+ másodlagos emlőrák kialakulását a tüdőben – tette hozzá Dr. Simon Vincent, a Breast Cancer Now kutatási igazgatója. – Mindez több ezer ilyen »időzített bombával« élő nő javát szolgálja, és arra számíthatunk, hogy a jövőben kevesebb beteg kapja majd azt a lesújtó hírt, hogy a rák elterjedt a szervezetében”.

Tünetmentes esetben is rendszeresen kellene szűrésre járnunk

Korábban Dr. Tasnádi Tünde, emlődiagnosztikára specializálódott radiológus főorvos mesélte el lapunknak, hogy pontosan kinek, mikor, milyen típusú vizsgálatra érdemes elmennie. Mivel a korai felismerés életet menthet, alapvető szabály, hogy évente, de legalább kétévente rákszűrésre kellene járnunk – ezt azonban csak nagyon kevesen teszik meg ma is.

Panaszmentesség esetén 30-35 éves életkor alatt az ultrahang vizsgálat és a fizikális (tapintásos) vizsgálat az elsődleges – de amennyiben tüneteket érzékelünk, mielőbb el kell jutnunk mammográfiára. Az utóbbi időben két olyan nő történetéről is beszámoltunk, akiknek megdöbbentően fiatalon kellett megküzdeniük a mellrákkal. Papp Tímea táncművész 2020-ban vett észre egy csomót a mellében – ezután közel egy évig járt orvosról orvosra, képalkotó eljárásról képalkotó eljárásra ahhoz, hogy 2021 őszén végül kiderüljön: rosszindulatú, nyirokáttétes emlőrákkal kell megküzdenie; az amerikai Philecia La’Bounty mellrákja pedig már a negyedik stádiumban tartott, mire eljutott mammográfiára – 29 évesen.

A rendszeres mammográfiai vizsgálatok időben kimutatják a meglévő emlőrákot, amivel a felmérések alapján 16-40 százalékkal csökkentik a halálozást az emlőrákos betegek körében.

Kiemelt kép: MicroStockHub/Getty Images