Az ízlés szubjektív, a divat viszont már-már tudomány – és ahogyan az lenni szokott, a szakértők ebben az esetben is első szóra (pontosabban pillantásra) képesek kiszúrni, ha valaki csak úgy tesz, mintha közéjük tartozna, de valójában nem eléggé jártas a szakmában. Lássuk, mik árulják el kapásból az egyelőre csak feltörekvő divatdiktátorokat!
A „legújabb” trendek vakon történő követése
Talán itt véreznek el a legtöbben. Egyrészt azok a darabok, amelyekkel teletömik a fast fashion üzletek polcait, gyakran nemcsak környezetszennyezőek, rabszolgamunkával készültek és csapnivaló minőségűek, hanem ennek tetejében gyakran ízléstelenek, és gyakorlatilag a nagy divatházak egyedi tervezéseinek megcsúfolásával érnek fel. Másrészt annak a csalfa ígéretnek sem szabad bedőlni, hogy ami éppen divatban van, az automatikusan jól is fog állni nekünk. Ha például nyár színtípusba tartozunk, nem feltétlenül érdemes az év legmenőbb színére, azaz magentára cserélni teljes gardróbunkat – a tavalyi, tavalyelőtti, vagy még régebbi, esetleg sosem volt divatszínek, például a halványlila és a pasztell sárga ugyanis sokkal jobb választás számunkra ehelyett. Ehhez hasonló módon nem érdemes azokat a teljes szetteket sem minden kritika nélkül azonnal a kosarunkba hajítani, amelyeket a próbababákon láthatunk, hiszen ezek ritkán illenek épp a mi személyes stílusunkhoz, és ha őszinték vagyunk, legtöbbször az előnyös adottságainkat (tudod, milyen ruha illik az alakodhoz?) is lepel alatt tartják.
A másik ordító hiba, amit elkövethetünk, ha a legdrágább márkákat viseljük egymás hegyén-hátán – és esetleg erről óriási logók is árulkodnak az öltözékünkön.
Sokan összekeverik a stílust a drága márkák viseletével, ezért tetőtől talpig high-fashionbe burkolóznak – ez azonban hamis biztonságérzettel kecsegtet.
Nem rossz ötlet inspirálódni az új trendekből és a kifutókról, de sokkal jobb döntés, ha inkább csak egy-egy elemet emelünk be innen saját ruhatárunkba, majd ezeket a legkreatívabb módon (de mindig ízlésesen) kombináljuk egymással – szem előtt tartva a nekünk előnyös szabásvonalakat és árnyalatokat.
A kényelem feláldozása a divatosság oltárán
Mindannyian döntöttünk már úgy, hogy inkább fázunk egy kicsit, legfeljebb nem eszünk egy falatot sem, és jegeljük a lábunkat másnap, de akkor is, ha törik, ha szakad, abban a kicsit túl szűk pántnélküliben megyünk el a bálba, amihez a legmagasabb sarkú cipőnk dukál… De megérte?
Kicsit később, amikor az éjszaka közepén, átfagyva, éhesen és sajgó ízületekkel várjuk a taxit, kijelentjük, hogy egy csöppet sem, megfogadjuk, hogy soha többé nem babrálunk ki magunkkal ilyen aljas módon, aztán néhány hónap múlva ugyanúgy megtesszük. Pedig, ha tudnánk, mennyire keveset profitálunk az önsanyargatásból! Nem elég, hogy az egész estés feszengés szabotálja a jókedvünket, emiatt végeredményben még csak magabiztosnak sem fogunk tűnni – pedig elvileg ez volt szenvedéseink elsődleges célja.
Fogadjuk meg, hogy a mai naptól kezdve a kényelmünk élvez elsőbbséget a legpuccosabb események alkalmával is – és higgyünk benne, hogy a nagy szakértelemmel készült, magas minőségű estélyik, öltönyök és cipők amellett, hogy gyönyörűek, a legkényelmesebbek is tudnak lenni. Ne adjuk ennél alább, hiszen sokkal jobban megéri inkább némi pénzt fektetni egy olyan darabba, amelyben évekkel később is komfortosan ragyoghatunk, mintsem minden egyes alkalommal egy újabb, „egyszer használatos”, kényelmetlen és csupán épp az adott hónapban trendinek számító ruhaneműkre költeni. A félelmetesen magas, vékony sarkú-vékony talpú, elhibázottan megtervezett topánkák helyett pedig viseljünk alacsonyabb vagy lapos talpút – egy letisztult, a szettünkkel harmonizáló darabban akár még kifinomultabb benyomást is kelthetünk.
Jobban járunk, ha a kényelem és a mozgás szabadsága a mindennapok során is kitüntetett figyelmet élvez – egy tökéletesen szabott farmerban is kelthetünk professzionális benyomást (korábban összegyűjtöttünk már néhány tippet ennek megvalósítására).
A kiegészítők nem megfelelő használata
A legtöbben kevés figyelmet fordítanak arra, hogy pontosan milyen kiegészítőkkel dobják fel az öltözéküket – ennek eredményeképp pedig végül gyakran az ajtóban állva akasztanak magukra még egy nyakláncot, kendőt vagy sálat. Ezt a valódi divatdiktátorok akkor is kiszúrják, ha történetesen nem a saját szemükkel nézték végig az utolsó pillanatos kapkodást.
Jóllehet a kiegészítőknek a nevükkel ellentétben nem az a funkciója, hogy ők legyenek „a hab a tortán”, hanem hogy az egész öltözéket „egybefogják”, koherenssé tegyék. Emellett a kiegészítőkre azért is érdemes nagyobb figyelmet fordítani, mert ezek által a kis apróságok által árulhatunk el a legtöbbet az egyéni stílusunkról – már ha van olyan.
Kiemelt kép: Anna Wintour, az amerikai Vogue főszerkesztője, a divat szigorú nagyasszonya – Fotó: Fotó: Handout/Laureus via Getty Images
