stressz kiégés fáradtság frusztráció adhd

Tényleg gyengébbek a stresszesebb emberek kognitív képességei?

Köztudott, hogy a stressz számos élettani funkciónkra káros hatással van, például növeli egyes betegségek kialakulásának kockázatát, megviseli a szervezetet, és emeli a vérnyomást, ami szívinfarktust vagy stroke-t is eredményezhet.

Kutatók megállapították, hogy a folyamatos és magas stressz-szint nemcsak fizikai tüneteket produkál az emberi szervezetben, hanem kognitív képességeinket is nagyban befolyásolja. Azoknál az embereknél, akik hajlamosabbak folyamatosan stresszelni és sűrűn megemelkedik stressz szintjük, 37%-kal nagyobb valószínűséggel alakulnak ki gyengébb kognitív képességek.

A kognitív, vagy más szóval megismerő funkciók egy gyűjtőfogalom, melyhez a következő területek tartoznak: figyelem, megfigyelőképesség. érzékelés-észlelés. emlékezet. Ezek olyan megismerési és gondolkodási tevékenységek, mint az észlelés, a figyelem, az emlékezet, a számolás, a nyelvhasználat vagy éppen egyéb magasabb rendű gondolkodási feladatok – ilyenek például a tanulás, a döntéshozatal képessége, tervezés, problémamegoldás, önismeret stb.). De hogy miért törétnik mindez?

A kutatásban résztvevők stressz önértékelést végeztek

Dr. Ambar Kulshreshtha, az Emory Egyetem prevenciós orvostudomány és epidemiológia docense, a tanulmány szerzője szerint a stressz nemcsak a jelenlegi észlelési, érvelési és emlékezési folyamatainkat károsítja, de hosszú távon is számos negatív hatása ismert.

„Pácienseim közül minden harmadiknak extra szintű stresszel és szorongással kellett megküzdenie az elmúlt néhány évben – mondta Kulshreshtha. – Mi, szakmabeliek tisztában vagyunk azzal, hogy a stressz káros következményekkel járhat a szívre és más szervekre nézve, és amikor ilyen panaszokkal küzdő betegekkel találkozunk, különösen az idősebb betegeknél, időt kellene szánnunk arra, hogy megkérdezzük az embereket a stresszről, és arról, hogyan kezelik azt.”
Az említett kutatás célja azt volt, hogy felmérje az agy funkcióit és egészségi állapotát bizonyos stressz-szint mellett. Résztvevők ezreit vizsgáltak meg, akiket több, mint tíz éven keresztül monitoroztak – folyamatos állapotjelentés által. A kísérletben résztvevőknek a saját stressz-szintjük önértékelését kellett elvégezniük, és megfigyelni saját magukat bizonyos helyzetekben. A résztvevők átlagéletkora 45 és 98 év között mozgott, ésminden bőrszín képviselve volt a tanulmányban.

Megdöbbentő eredmények a stresszel kapcsolatban

A stressz az életkor előrehaladtával folyamatosan növekszik, rontja az agy homlok felőli kérgének állapotát, és rossz hatással van a szürkeállományra is, ezek által pedig bizonyos kognitív funkciók gyengülnek, például romlik a munkamemória. Sajnos

a folyamatos és emelkedett stressz miatt agyunk veszít a szürkeállományából, pontosan azokban a régiókban, melyek részt vesznek a stresszreakció megakadályozásában.

A kutatás eredményeinek kiértékelése alkalmával a fekete résztvevők magasabb stressz-szintről számoltak be, ennek oka pedig az lehet, hogy nagyobb számban vannak kitéve krónikus hatásoknak és diszkriminációnak. Ezt korábbi vizsgálatok is alátámasztják, melyekből kiderül, hogy az USA-ban a fekete felnőtteknél 50%-kal nagyobb az agyvérzés esélye, az ugyanilyen időseknél pedig kétszer ilyen magas a demencia kialakulásának hajlama. (Egy 20 éven át tartó kutatás után a tudósok arra jutottak, hogy ezzel a hét, életmódbeli változással csökkenthetjük a demencia kockázatát.) Az Alzheimer-kór bekövetkezésének esélye a stressz minimalizálásával csökkenthető a szakértők szerint, bár ez a betegség jórészt nagyobb eséllyel alakul ki azoknál az embereknél, akiknél a családban már korábban is jelen volt.

Fontos a stresszcsökkentés

A stresszel rengeteget foglalkoznak a kutatók, dehát nem véletlen, hiszen amint fentebb is kiderült, igen rossz hatással van ránk. A kutatások részét képezi az is, hogy hogyan csökkenthetjük a stresszt – ebben a cikkben hét módszert muttatunk erre. Kutatók nemrég a PLOS One folyóiratban közzétett tanulmányukban például azt elemezték, hogy a vizsgált alanyok hogyan reagáltak a stresszre egy romantikus partner ölelése után. Azoknál a nőknél, akik megölelhették a párjukat, csökkent a kortizol, azaz a stresszhormon termelődése azokhoz képest, akik nem tehették ezt meg. „A kortizol hatással lehet a memóriára, ami még nehezebbé teheti az előttünk álló stresszes feladatot” – mondta el a tanulmány vezető szerzője, Julian Packheiser, a Holland Idegtudományi Intézet posztdoktori kutatója a CNN-nek. A kutató szerint nem meglepő, hogy az érintés segít a szervezet szabályozásában. Meglepő módon a férfiaknál az ölelés nem működött – a kutatásról, és arról, hogy a férfiaknál miért nem működik, itt írtunk bővebben.

Kiemelt kép: Getty Images