Kérdés: A kisunokám az egyik budapesti általános iskola ötödikes tanulója. Eddig még nem volt semmi kifogás a hajviselete ellen. 1997 szeptembere óta új igazgatónő került az iskola élére. A kisfiú unokámnak hátul egy tincs farkincája van, körülbelül 15-20 cm hosszú. Ápolt, tiszta. Ez a farkinca szúrja az igazgatónő szemét, ezért az ötös magatartását lerontotta hármasra. Holott az osztályfőnöknek semmi kifogása nincs az unokám magatartása ellen, és mind kedvelik őt a többi tanárok is. Csendes, rendes gyerek. De az osztályfőnök nem adhat jobb jegyet hármasnál az igazgatónő utasítására addig, amíg le nem vágják azt a tincset. A vejem, a gyerek édesapja közölte, hogy nem fogja levágatni. Én meg attól félek, hogy tovább rontja a magaviseleti jegyét az igazgatónő, illetve továbbra sem engedi, hogy megkapja a megérdemelt ötöst. Jogos ez? Ki mondhatja meg, hogy egy jó magatartású, rendes gyereknek milyen legyen az ápolt, tiszta hajviselete? Beleszólhat ebbe az iskola igazgatónője?

Válasz: Nem. Nem szólhat bele. Ez az eljárás jogtalan, jogellenes. Hogy a tiszta, ápolt hajviselet formára milyen, ez a személyiségi jogok körébe tartozik. A gyerekek személyiségi jogait külön is védelmezi A gyermek jogairól kötött ENSZ-egyezmény, melyet a Magyar Köztársaság is elfogadott. (Az aláírás dátuma 1990. március 14.) A nagykorúság eléréséig a gyerekek jogainak egy részét a szülők gyakorolják. Ezt természetesen soha nem tehetik a gyerekek sérelmére. Az emberi jogok nemzetközi törvénye azt is kimondja, hogy a szülőket illeti meg a gyermekeiknek adandó nevelés megválasztásának joga (és nem az iskolát!).

Rossz emlékeket idéz az elmúlt évtizedekből az a téves elképzelés, hogy az iskola vagy netán az iskola vezetője beleszólhat abba, hogy a gyerekeknek milyen legyen a hajviseletük. Ez többek között beleütközik a gyermek jogairól kötött nemzetközi egyezmény 16. cikkébe is, ahol azt olvashatjuk, hogy „a gyermeket nem szabad alávetni magánéletével… kapcsolatban önkényes, vagy törvénytelen beavatkozásnak”. Az egyezményt aláíró államok kötelezik magukat arra, hogy előmozdítják az emberi személyiség „nagyobb szabadságnál, tiszteletben tartják az emberi méltóság és türelmesség elveit és minden, a gyermeket érintő döntésükben a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe elsősorban”, és ezt teszi az illető állam valamennyi intézménye is. (Bevezetés és 3. cikk.)

Külön kitér ez az egyezmény arra is, hogy az iskolai fegyelmet csak a gyermeknek mint emberi lénynek a méltóságával összeegyeztethetően szabad alkalmazni, és tekintetbe kell venni, hogy a legfőbb cél a gyermekek személyiségének lehető legteljesebb – és egymástól nagymértékben eltérő – kibontakoztatása.

Mindezek olyan jogi rendelkezések, amelyeket azóta a Magyar Köztársaság törvénybe is iktatott – s amelyek a legszorosabban összefüggenek a gyerekek nevelésének alapelveivel, testi, lelki és szellemi kibontakozásuk szakszerű elősegítésével. Az igazgatónő eljárása – úgy, ahogy azt a nagymama leveléből megismertük – nemcsak jogellenes, hanem sérti a gyerekek testi és lelki neveléséről kialakított gyermek- és személyiségközpontú felfogásmód alapelveit is.

Úgy gondolom, hogy a gyerek édesapjának minden szempontból igaza van, és igazát érvényesítenie kell az igazgatónő ellenében is. Ezt kívánja meg ebben az esetben a gyerek érdeke.

Mert az, hogy „egy jó magatartású, rendes gyereknek milyen legyen az ápolt, tiszta hajviselete” azt ő mondhatja meg és a szülei – senki más!

Nők Lapja 1998/14. (Forrás: Nők Lapja archívum)
Kiemelt kép: Elva Etienne/Getty Images