Amikor minden tavasszal a nyári időszámítás miatt egy órával előrébb állítjuk az óránkat, természetes, hogy eleinte fáradtabbnak érezzük magunkat. Alvásszakértők szerint azonban egyre több kutatás szól arról, hogy ez más módon is hatással lehet a szervezetünkre. A Magyar Alvás Szövetség adatai szerint egy órával korábban kelni nem mindenki számára tűnik erőfeszítésnek, azonban az átállítást követő hétfői napok megszaporodó balesetekről, szív- és érrendszeri halálozásról, és általában 40 perccel kevesebb alvásról árulkodnak.
A Sleep Foundation nonprofit szervezet szerint egy átlagos, egészséges ember körülbelül 40 perccel kevesebbet alszik a nyári időszámítást követő héten, ami egyeseknél akár hetekig is elhúzódhat – ennek apropóján összegyűjtöttük, melyek lehetnek az óraátállítás (és az ebből fakadó alváshiány) legkárosabb hatásai (itt pedig összegyűjtöttünk pár dolgot, amivel könnyebben átvészelhetjük az óraátállítást).
Magasabb a szívroham és a stroke kockázata
A nyári időszámítás megviseli a szívet: tanulmányok szerint az óraátállítást követő hétfői napon 24 százalékkal nő a szívrohamok száma, a stroke kockázata pedig 8 százalékkal magasabb ugyanekkor. Az orvostudomány nem tudja biztosan, hogy a nyári időszámítás miért hat a szívre és az erekre, de valószínűleg a szervezet cirkadián ritmusának megzavarásával függ össze, hiszen ilyenkor felborul a belső ritmus, ami a stresszhormonok szintjében és a vérnyomásban is változásokat idézhet elő. Azért van pár dolog, amivel mi is csökkenthetjük a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, például táplálkozással.
Döntéshozatali nehézségek
Azt már régóta tudjuk, hogy az alváshiány miként befolyásolja a gondolkodást és a döntési képességet: azok az emberek, akik nem alszanak eleget, nagyobb valószínűséggel követnek el hibákat, ami megmagyarázza, miért ugranak meg az orvosi műhibák, a munkahelyi sérülések és az autóbalesetek számai az óraátállítást követő napon. „Általában véve az alvásmegvonás megszünteti a frontális lebeny funkcióit a szervezetünkben – ez olyan része az agynak, ami kordában tart minket, tehát megakadályozza, hogy olyan dolgokat tegyünk, amiket nem kellene.
Minél kevesebbet alszunk, annál valószínűbb, hogy engedünk az impulzusoknak, és annál kevésbé valószínűbb, hogy jó döntéseket hozunk”
– nyilatkozta az AARP nonprofit szervezet kiadványában dr. Sabra Abbott neurológus. Emellett egy 2020-as tanulmány – amely egy 10 éves időszak járműbaleseti adatait vizsgálta – 6 százalékos növekedést mutatott a halálos kimenetelű autobalesetek számában a tavaszi óraátállítást követő héten. Mivel ősszel nem tapasztaltak ilyen szintű növekedést, a tanulmány szerzői úgy találták, hogy a nyári időszámítás kezdetén tapasztalt alváshiánnyal magyarázható a balesetek száma.
Memóriazavarok, koncentrációs nehézségek
Nyilván mindenkivel előfordult már, hogy az internetet személyes célokra használta – munkaidőben, munkavégzés helyett. Ami alapvetően nem is akkora baj, hiszen stresszes időszakban kifejezetten jól jönnek a mikroszünetek. A Journal of Applied Psychology című szaklapban közzétett tanulmány szerint azonban az nyári időszámítást követő héten ugrásszerűen megnőtt az úgynevezett cyberloafingot követők száma, ami minden bizonnyal az alváshiánnyal, valamint az ebből fakadó koncentrációs nehézségekkel hozható összefüggésbe.
Étkezési zavarok
Szakértők szerint az óraátállítást követő héten meglepően éhesebbnek érezhetjük magunkat a szokásosnál. Ez részben azért is lehet, mert egy órával később eszünk, mint ahogyan azt megszoktuk. De az agyadban lévő hormonszintek ingadozása szintén közrejátszhat, hiszen a kialvatlanság növeli a ghrelin hormon (az emésztőszervek által termelt peptidhormon) szintjét, ami éhségérzetet okoz a szervezetben.
Fokozott ingerlékenység
Azt már tudjuk, hogy a fáradtságot és kialvatlanságot a közérzetünk, hangulatunk is megsínyli. Kialvatlanul ugyanis sokkal nehezebb szabályozni az érzelmeinket, ingerlékenyebbek, türelmetlenebben lehetünk, tehát nagyobb valószínűséggel alakulhatnak ki ebben az időszakban munkahelyi konfliktusok, otthoni nézeteltérések.
A Magyar Alvás Szövetség szerint az órák egy órával előre állítása valóban új időszámítást jelent a szervezet számára, amit sokan megszenvednek. Az évmilliók során megszokott eredeti, téli időzónától, az életünket meghatározó úgynevezett cirkadián ritmustól való eltéréshez igazodásért megdolgozik az agyunk és a szervezetünk. Ha előtte néhány napig tíz-tizenöt perccel többet alszunk, segíthetünk az átálláson. Az óraátállítás eltörlése valamennyi uniós országban kötelező, ennek időpontja, és főként a megfelelő időzónában történő megállapodás kérdése azonban még nagy vitákat kavar. A Magyar Alvás Szövetség a kormányzati döntések előtt javasolja a szakemberek és a közvélemény érveinek a meghallgatását is. Megfontolandó lehet akár a jelenlegi időzóna, a GMT+1 váltás lehetősége, vagy más kronobiológiai javaslatok figyelembe vétele. „Az alvatlanság kora – ahogy jellemezték a Magyar Alvás Szövetség nemzetközi konferenciáján, a Magyar Tudományos Akadémián néhány napja a szakemberek a Covid-világjárvány utáni időszakot – új életmód- és egészségszemlélet-váltást kíván.
Nem hosszabbíthatjuk tovább következmények nélkül a nappalokat az éjszakai alvásidő rovására”
– hangsúlyozta G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke.
Forrás: aarp.org, MTI; Kiemelt kép: Getty Images
