Az Eurostat közzé tette a legújabb adatait arról, hogy az EU-tagállamokban élők mire költik bevételeiket – ezek pedig azt mutatják, hogy egész Európában arányaiban mi költjük a legtöbbet lakhatásra.

A legutóbbi háztartási költségvetési felmérés (HBS) adatai (amelyek többségét 2018 és 2022 között gyűjtötték) azt mutatják, hogy a lakhatásra, a víz-, villany-, gáz- és egyéb tüzelőanyagokra fordított kiadások az uniós országok túlnyomó többségében a háztartások költségvetésének legnagyobb részét tették ki, magyarán erre költünk a legtöbbet. Azonban a magyarországi helyzet kimagaslik a mezőnyből:

itthon a bevételeink 49,2 %-át költjük a lakhatással kapcsolatos kiadásokra, míg például Máltán ugyanez mindössze 8,4 %-ot tesz ki.

A második olyan tétel, amire a legtöbb tagállamban igen sokat költenek a családok, az élelmiszer és alkoholmentes italok csoportja volt, Észtországban és Máltán például a háztartások költségvetésének 22,3%-át, illetve 19,8%-át tették ki ezek. Ezzel szemben Dániában, Németországban, Luxemburgban, Ausztriában és Szlovéniában a dobogó második helyén a közlekedési kiadások álltak.

Az adatok szerint 23 uniós ország háztartásaiban a fogyasztási kiadások az összes bevétel 60,6%-át vitték el, ebből pedig a legtöbbet a családok lakhatásra, vízre, villanyra, gázra és egyéb tüzelőanyagokra (32,7%), élelmiszerekre és alkoholmentes italokra (17,1%), valamint közlekedésre (10,8%) költöttek. A háztartások költségvetésének további egyötödét (20,4%-át) szabadidőre és kultúrára (6,7%), lakberendezésre és háztartási felszerelésekre (4,9%), éttermekre és szállodákra (4,8%), valamint ruházatra és lábbelire (4,0%) költötték.

Infláció és megélhetés Magyarországon

A Picodi elemzőcég nemrég 67 országban vizsgálta meg, hogy hogyan változott a minimálbér 2023-ban a világ számos országában, és hogy ez a pénz elegendő-e ahhoz, hogy legalább a minimális életszínvonalat biztosítsa. A szakemberek létrehoztak egy alapvető élelmiszereket tartalmazó képzeletbeli kosarat, aminek árát vették alapul a kutatáshoz. Ennek az élelmiszerkosárnak az értéke 2023 elején Magyarországon 36 820 Ft volt, ami 37,1%-kal több, mint 2022 elején, a kosár ára pedig a nettó fizetés 23,9%-át teszi ki. Egy évvel ezelőtt ugyanez a kosár az akkori minimálbér 20,2%-át érte, ami azt jelenti, hogy a legalacsonyabb keresetűek fizetése lassabban emelkedett, mint az élelmiszerárak.

A KSH adatai szerint tavaly éves szinten „csupán” 14,5 % volt az infláció, viszont csak decemberben 24,5%-ról beszélhettünk, az élelmiszerek pedig 45%-kal drágultak. Ez azt jelenti, hogy

átlagosan másfélszer annyit hagyunk a boltokban, mint egy évvel korábban.

Bár az adatok igencsak lesújtóak, a szakértők optimisták, és azt jósolják, hogy idén már csökkenni fog az infláció mértéke.

Kiemelt kép: Getty Images