Egy új tanulmány szerint a növények stresszhelyzetben hangokat bocsátanak ki, mégpedig olyanokat, amelyeket az állatok is képesek meghallani. A hangok frekvenciája túl magas ahhoz, hogy az emberek is érzékeljék, de a kutatók úgy vélik, hogy a rovarok, bizonyos emlősök és valószínűleg más növények is hallhatják ezeket. A tudósok meghatározásában a stresszhelyzet jelenthet több napon át elmaradó öntözést, vagy azt, ha levágják a szárukat.
Az izraeli kutatócsoport által végzett kutatás eredménye március 30-án jelent meg a Cell (Sejt) című folyóiratban. A kísérleteket egy hangszigetelt akusztikus kamrában, majd „zajosabb” üvegházi környezetben is elvégezték. A kutatók egy gépi tanuló algoritmust képeztek ki arra, hogy megkülönböztesse a nem stresszes, a „szomjas” és a megmetszett növényeket egymástól, és ennek segítségével azonosították a különféle hangokat – a hangok típusa ugyanis különbözött a stressz kiváltó okától.
A növények által kiadott hangok akkor jelentkeztek, amikor a tudósok szándékosan nem öntözték a paradicsom- és dohánynövényeket, vagy levágták a szárukat.
„Még egy csendes mezőn is vannak olyan hangok, amelyeket nem hallunk, pedig ezek információt hordoznak – fogalmazott a tanulmány vezető szerzője, Lilach Hadany, a Tel Aviv-i Egyetem evolúcióbiológusa a Sky News-nak a kísérletekkel kapcsolatban. – Vannak azonban olyan állatok, amelyek képesek meghallani ezeket a hangokat, így fennáll a lehetősége annak, hogy sok akusztikus kölcsönhatás történik közöttük”.
Milyen hangja van a stresszes növényeknek?
Amikor a növényeket stresszhelyzetbe hozták, azok pukkanásra vagy kattogásra emlékeztető hangokat adtak ki. Egyetlen stresszes növény óránként körülbelül 30-50 ilyen kattanó hangot adott ki látszólag véletlenszerű időközönként, miközben a stresszmentes növények sokkal kevesebbet hangoskodtak. „A paradicsom, mikor egyáltalán nem stresszel, nagyon csendes” – mondta Hadany professzor. A nem elég vizet kapó növények már azelőtt elkezdtek hangokat kibocsátani, hogy láthatóan kiszáradtak volna, majd öt nap víz nélküliség után kezdett tetőzni a kattogás, végül pedig lassan elhalkultak, ahogyan teljesen kiszáradtak.
A csapat számos más növényfajt is megfigyelt a paradicsomon és a dohányon kívül. „Azt találtuk, hogy sok növény, például a kukorica, a búza, a szőlő és a kaktuszok is hangokat bocsátanak ki, amikor stressz éri őket” – foglalta össze Hadany professzor a bizarr felfedezést. A kiadott hangok oka egyelőre nem világos, de a tanulmány szerint
a növény érrendszerében található légbuborékok képződésének és kipukkadásának köszönhetőek,
amely folyamat kavitáció vagy embolizmus néven is ismert a fizikában és a biológiában (tehát valójában és a szó szoros értelemben véve nem „beszédről” van szó).
A növényekről és a környezetükkel való kommunikációjukról szólva Hadany professzor elmondta, hogy „lehetséges, hogy más élőlények úgy fejlődtek ki, hogy hallják ezeket a hangokat és reagáljanak rájuk. Például egy lepke, amelyik egy növényre akar petézni, vagy egy állat, amelyik egy növényt akar megenni, használhatja a hangokat arra, hogy azok segítsenek neki a döntésben”.
A szerzők azt is megállapították, hogy ezek a hangok más növények számára is hasznosak lehetnek, mivel korábbi kutatások szerint a növények képesek reagálni a hangokra és rezgésekre. „Tudjuk, hogy rengeteg ultrahang van a természetben. Minden alkalommal, amikor mikrofont használunk, azt találjuk, hogy sok minden produkál olyan hangokat, amelyeket mi, emberek nem hallunk. De a tény, hogy a növények is képesek ilyen hangadásra, teljesen új lehetőségeket nyit a kommunikáció, a lehallgatás és a hangok kihasználása előtt” – tette hozzá Yossi Yovel, a tanulmány társszerzője, a Tel Aviv-i Egyetem neuroökológusa.
Kiemelt kép: Getty Images
