Az eset még február 28-án történt egy az észak-indiai Dharamszalában tartott eseményen, amin az indiai M3M Alapítvány egy iskolás csoportja vett részt, az azt bemutató videó azonban csak a napokban terjedt el az interneten – hatalmas közfelháborodást kiváltva. Erre reagált egy hétfőn megjelent közleményben a dalai láma azzal, hogy „bocsánatot szeretne kérni a kisfiútól és családjától, valamint számos barátjától szerte a világon a szavai által okozott esetleges sérelemért”, hozzátéve, hogy sajnálja az incidenst. „Őszentsége gyakran ugratja ártatlanul és játékosan azokat az embereket, akikkel találkozik, néha még nyilvánosan, kamerák előtt is” – áll a dalai láma hivatalának közleményében.

A szóban forgó videón az látható, ahogy egy kisfiú a Nobel-békedíjas vallási vezetőhöz közeledik, megkérdezi tőle, hogy megölelheti-e, majd a férfi a saját arcára mutat, jelezve, hogy oda puszit kér, majd a szájára is rámutat, közelebb húzza a fiú állát, szájon csókolja, végül pedig azt mondja neki, hogy „és szopogasd a nyelvemet”, és kidugja azt. Ezután jól látható, hogy a gyerek megpróbált eltávolodni a 87 éves férfitól, aki azonban megragadta és magához szorította – az őket néző tömeg pedig mindeközben jól mulatott és nevetgélt. Az interakció azóta nagy vihart kavart az interneten, és ezrek ostorozzák a dalai lámát a nem megfelelő viselkedéséért, volt, aki „rendkívül zavarónak”, mások „szégyenletesnek” és „teljesen őrületesnek” nevezték a helyzetet.

A vallási vezető támogatói ugyanakkor úgy vélik, hogy az esetet a nyugati világ félreértelmezte.

„Az érzelmek és a modor kifejezése ma összeolvadt és élénken nyugatiasodott. Más kultúrák, szokások és a nemiségre és szexualitásra gyakorolt társadalmi hatások narratíváját behozni a tibeti kifejezésmód értelmezésébe förtelmes dolog” – írta Namdol Lhagyari tibeti aktivista a Twitteren, utalva arra, hogy a nyelv kidugása a tisztelet vagy az egyetértés jele, és a hagyományos tibeti kultúrában gyakran használták üdvözlésként. Az incidensre reagálva azonban a Delhiben működő Haq: Center for Child Rights nevű gyermekjogi csoport a CNN-nek azt mondta, hogy „ez a videó biztosan nem kulturális kifejezésről szól, és még ha az is, az ilyen kulturális kifejezések nem elfogadhatóak”. Az alábbi videót megtekintve mindenki maga döntheti el, hogy szerinte belefért-e mindez.

Ez az eset ráadásul nem az első alkalom, hogy vallási vezető viselkedése és mondatai némi kívánnivalót hagy maga után. 2019-ben a BBC-nek adott egyik interjúja miatt is bocsánatot kellett kérnie, mivel abban úgy fogalmazott, hogy amennyiben egy női dalai láma követné őt a vallási vezetői pozícióban, akkor annak vonzóbbnak kellene lennie nála; az ezt megelőző évben pedig, amikor az európai kontinensre érkező afrikai menekültekről beszélt, azt mondta, hogy „Európát az európaiaknak kellene megtartani.”

Hogyan tanítsuk meg a gyerekeket a határok szabására?

A mostani eset az egész világsajtót bejárta, és még szupersztárok is kifejtették véleményüket a dalai láma tetteit illetően: a népszerű rapper és kétgyermekes édesanya, Cardi B például arról is beszélt az ügy kapcsán, hogy ő maga hogyan tanította meg a saját gyerekeinek, hogy határokat húzzanak másokkal szemben. „Ez a világ tele van ragadozókkal, akik az ártatlanokra vadásznak. Azokra, akik a legkevesebbet tudják, a gyermekeinkre. A ragadozók lehetnek a szomszédaink, az iskolai tanáraink, de akár pénzzel és hatalommal rendelkező emberek és az egyházaink is. Folyamatosan beszélgessetek a gyerekeitekkel a határaikról és arról, hogy mit nem szabad megengedniük, hogy mások tegyenek velük” – írta a Twitteren.

This world is full of predators. They prey on the innocent. The ones who are most unknowing, our children. Predators could be our neighbors, our school teachers, even people wit money ,power & our churches. Constantly talk with your kids about boundaries and what they shouldn’t…

— Cardi B (@iamcardib) April 10, 2023

„Ne hagyd, hogy bárki is szájon csókolja őket! És mondd meg nekik, hogy mindig nyugodtan mondják el anyunak és apunak, hogy mi történt velük” – tanácsolta a sztár.

A határok meghúzása és betartatása gyakran még a felnőttek számára is gondot okoz, ezért érdemes mielőbb, már gyerekkorban elkezdeni a gyakorlást. A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány az úgynevezett bugyiszabály megtanítását tanácsolja a szülőknek a határhúzással kapcsolatban: „A gyerekek az életük első felében főképp az ellesett mintákkal tanulják meg, hogy hogyan mozogjanak a világban, miket tehetnek meg velük, és hogy hogyan viszonyuljanak a különféle helyzetekhez vagy akár a saját testükhöz. Szülőként, orvosként, pedagógusként elengedhetetlen tehát, hogy megtanítsuk nekik tisztelni a saját testüket, felismerni a határaikat. A határok kérdéséhez tartozik az a megosztó helyzet is, amikor a gyereknek körbe kell puszilnia minden közeli és távoli rokont ünnepekkor, illedelmesen engednie kell, hogy meglapogassák a hátát vagy a fenekére csapjanak. Nem a puszival van a gond – csodás érzés, de csak akkor, ha mindkét fél szeretné.

Ha azonban a gyerek nem szeretné mindenki ölelését, pusziját, mi pedig ráerőltetjük, mert hát mit gondolnak rólunk a többiek, akkor csak azt tanítjuk meg, hogy nem dönthet a testéről, az ő szükségletei feláldozhatók mások jó érzése érdekében.

Keressünk közösen olyan megoldásokat, amelyek neki és nekünk is megfelelnek. És azt se feledjük, hogy a gyerekek figyelnek. Ahogy eltanulják a véletlenül a szánkon kicsúszó káromkodást, úgy eltanulják azt is, ahogy mi mondunk – vagy éppen sosem mondunk – nemet. Ha megtanulja, hogy mondhat nemet a puszira, ami neki nem esik jól, tudni fogja, hogy mondhat nemet egy számára rossz érintésre, a korai első szexre vagy éppen a dohányzásra” – írják a a Facebook oldalon az esettel kapcsolatos posztukban.

Kiemelt kép: A tizennegyedik dalai láma, Tendzin Gyaco 2008-ban – Fotó: Don Arnold/WireImage via Getty Images