A kor előrehaladtával a hallás romlik, de hogy mennyire, arra mi is hatással lehetünk. Tehetünk az ellen is, hogy az időskori hallásvesztés a társasági kapcsolatok, kognitív képességek rovására menjen. De hogyan vetkőzzük le a hallásjavító eszközökkel szembeni előítéleteinket?

Idősödve az emberek többsége úgy érzi, hallása romlik, emiatt­ hangosabbra kell állítania a rádiót és a tévét, a beszélgetések során is gyakrabban vissza kell kérdeznie. Pláne, ha a helyszín egy forgalmas utca, nyüzsgő üzlet vagy valamilyen rendezvény. A hallásromlás folyamata bizonyos fokig természetes, de mértéke és tempója több dologtól is függ.

– Az időskori halláscsökkenés általában belsőfül-eredetű, az ottani szőrsejtek – ezek egyfajta érzéksejtek – károsodnak különféle okokból. Nem lehet megmondani, ez kinél mikor következik be, az esetek mindig egyéniek. Vannak például idős emberek, akik remekül hallanak, értenek, és kevésbé idősek, akiknél már érezhetők a problémák. A hallásvesztés rizikóját egyes betegségek mindenképpen növelik, ezek kezelése, egyensúlyban tartása emiatt is fontos. Ilyenek azok – például a magas vérnyomás és a cukorbetegség –, amelyek ártanak az ereknek, azon belül főképp a kisereknek. Növelik a kockázatot a visszatérő vagy krónikussá váló középfülgyulladások is. Vannak genetikai halláscsökkenések, és öröklődhet az erre való hajlam – mondja dr. Németh Adrienne PhD fül-orr-gégész, audiológus, egyetemi adjunktus.

Káros a hallásra a zajártalom, emiatt aki zajos környezetben dolgozik, annak nemcsak azért fontos fülvédőt viselnie, mert kötelező, hanem a saját érdekében is. A fület nemcsak a munkahelyen kell védeni, hanem kerti fűnyírás, sövénynyírás, otthoni barkácsolás közben is. Sajnos – és ez ellen már nehezebb tennünk – kedvez a halláscsökkenésnek az is, hogy a városokban a zajterhelés ma már nagyon magas. Ezt ugyanolyan környezeti ártalomnak kell tekinteni, mint például a szmogot. Az sem használ, hogy az emberek már fia­tal koruktól hangosan hallgatnak zenét fülhallgatón keresztül, vagy koncerteken beállnak a hangszórók elé. Persze itt számolni kell az egyéni érzékenységgel, de az ilyen szokások hosszabb távon ugyancsak fokozzák a halláskárosodás kockázatát.

Magastól a mélyig

Az időskori halláscsökkenés először a magas hangoknál jelentkezik, onnan kúszik a mélyebb frekvenciák felé. Gondot nemcsak az érzékszervi probléma okozhat, hanem az is, hogy az érintettek magát a beszédet is egyre kevésbé értik.

– A beszédfeldolgozási zavar hátterében az áll, hogy a korral a kognitív képességek is romolhatnak. Ez egy ördögi kör, emiatt aki halláscsökkenést érzékel, annak fontos hallókészüléket viselnie. Ha a hallásrehabilitáció elmarad, akkor az idős emberek kerülni kezdik a társasági és a családi programokat, ami csak fokozza a mentális képességek hanyatlását. Ma már kutatásokból is tudjuk, hogy a halláscsökkenés rizikófaktora a demenciának – emeli ki szakértőnk.

Emiatt ha a család azt érzékeli, hogy valakinek romlani kezd a hallása – mert például gyakran visszakérdez, vagy nem veszi észre, ha hozzászólnak –, akkor érdemes biztatni arra, hogy menjen el fülészeti és hallásvizsgálatra, és ha szükséges, viseljen szakorvos által javasolt hallókészüléket. Ellenkező esetben a helyzet romolhat, a kommunikáció egy idő után ellehetetlenül, az érintett elmagányosodik, a demencia fokozódhat.

Nem szabad szégyellni

A belső fül érzékelő szőrsejtjeit műtéttel vagy gyógyszerrel nem lehet regenerálni, egyelőre nincs erre semmilyen eszköz az orvosok kezében, de más módszerekkel nagyon jól rehabilitálható a hallás. Az átlagosan nyolcvan decibelnél nem nagyobb veszteségnél a hallókészülékek jelentik a megoldást, afölött pedig meg kell fontolni az úgynevezett ­cochleáris implantátum alkalmazását is. Ezt régen főképp csak teljes siketségnél javasolták, de ma már olyanoknak is ajánlják, akik halló­készülékkel nem rehabilitálhatók optimálisan. Érdemes tudni, hogy szakorvosi vizsgálat után hallókészüléket szinte minden városban be lehet szerezni, de a beültetett eszközökkel csak centrumok foglalkoznak. Magyarországon jelenleg Budapesten, Szegeden és Pécsen működik ilyen, az egyetemi klinikákon.

– A hallásjavító készülékekkel kapcsolatban ma is rengeteg a tévhit, sokan például azt gondolják, hogy az implantátumok láthatatlanok, a hallókészülékek pedig nagy méretű, feltűnő eszközök. Pedig látható részük az implantátumoknak is van, azonban a modern, fül mögötti hallókészülékek már egészen aprók – kisujjbegynyiek, apróbbak, mint az implantátumok –, nyitott illesztékük pedig egy vékonyka damillal kapcsolódik a fülbe. Sokkal kevésbé látszanak, mint például a szemüvegek, amelyeknek viselésétől senki sem ódzkodik. Furcsa dolog ez, mert míg utóbbi divattá is vált, addig a hallásjavító eszközöknél a helyzet nem így alakult. Gyakran azok az idős emberek is tartanak attól, hogy a készüléket mások megláthatják, akik egyébként bottal járnak és szemüveget viselnek, pedig a hallókészülékek általában alig észrevehetők, és rengeteget tudnak segíteni – emeli ki dr. Németh Adrienne.

Hasznosak és okosak

Ugyan a saját hallást a legmodernebb eszközök sem tudják teljes mértékben pótolni, de a hallókészülékek viselése az életminőséget hihetetlen mértékben javítja. A ma használt eszközök a jeleket már digitálisan dolgozzák fel, képesek kiszűrni azt is, ha például a szél belefúj a mikrofonba. Különböző programokat tartalmaznak, állíthatók attól függően, hogy a hallást milyen környezetben kell javítaniuk.­ Egy rendezvényen például nem jó, ha az eszköz minden hangot felerősít. Vannak olyan programok, amelyeket az utcai jövés-menéshez vagy éppen csendes környezethez optimalizáltak. A modern hallókészülékek és implantátumok már a telefonokra, tabletekre, laptopokra is rá tudnak kapcsolódni, viselőik segítségükkel hozzáférhetnek minden olyan információhoz – például­ navigációs rendszerhez, videófilmhez, fordítóprogramhoz –, ami azokon fut. Viszont hiába fejlődnek az eszközök folyamatosan, viselőikre jobban kell figyelni, nem szabad elfelejteni, hogy technikai korlátaik­ a modern hallókészülékeknek is vannak. Ezek a zajkörnyezetből, a nagy távolságból vagy éppen a rossz teremakusztikából adódnak, illetve abból, hogy például uszodában vagy strandon nem lehet hallókészüléket viselni – az implantátumok külső egységét lehet vízálló tasakba tenni, de vizes helyszíneken jobb levenni őket. Emiatt hiába szokjuk meg, hogy hallássérült szerettünkkel vagy ismerősünkkel más környezetben problémamentes a kommunikáció, ilyen helyszíneken türelmesebbnek kell lennünk velük.

Fotó: GETTY IMAGES