„Mucikám, olyan pontos vagy, akár a kakukkos óra! Éppen kalácsot és kenyeret sütök, vacsorát készítek, de gyere, elmondom neked a kedvenc receptemet! Sőt, igazából többet is. Az első egy valódi soha ne add fel történet, ami igazából onnan ered, hogy palacsintát akartam készíteni, összekevertem a szokásos hozzávalókat: liszt, tej, tojás, cukor, só – mindent, amit kell. Sütéskor odaégett egy kicsit, de természetesen nem jöttem zavarba, hanem átalakítottam, és felszolgáltam mint somlói galuskát – annak idején, amikor összekerültünk az urammal, megette… ennek most már bizony 38 éve. A mai napig az a mottóm a konyhában, ha el is rontasz valamit, soha ne add fel, mindenből lehet mást csinálni, és lehet, hogy még sokkal jobb is lesz, nem kell kétségbeesni!
Képünk illusztráció (Fotó: Freepik)
Hogy van-e valamilyen emlékezetes, kedves, vicces történetem még a konyhából? Nincsen, magam vagyok a vicc! Több reggeli- és főzős műsorban is (például a Vacsoracsatában) szerepeltem az évek folyamán, volt, amikor eljöttek és a saját konyhámban forgattak. Az én konyhámban mindig jó a hangulat. Istenieket főztem itthon, kekszet, kenyeret mindenféléket sütöttem. Éppen a múlt héten kezdtem el újraépíteni a saját kovászomat, hetente két-két kenyeret és kalácsot sütök. A családot is én látom el, amikor kérik, mert nagyon ízlik nekik. Imádom nézni az Ízőrzők című műsort, amivel régi régi ételek receptjeit autentikus tájakon mutatják be, innen tanultam meg a krumplis jenői kenyér receptjét is, ami valójában egy pogácsa, csak én kenyérnek készítem. Az egyik unokaöcsém, Artúr is imádja. A jenői pogácsa külseje ropogós, a belseje pedig puha, és tényleg sokkal inkább kenyér, mint pogácsa, de a helyiek így nevezik. Szóval kenyérként is fogyasztható, valami isteni, nézzetek utána! Mondjuk, ami igazán a kedvenc eledelünk, az ez a sütőben sült paprikás krumpli, ami attól különleges, hogy az extrán fokhagymás, tejfölös uborka salátát tálalás előtt a sütőben még rásütöm a tetejére. Szeretek jó magyarosan, sok fokhagymával és zsírral főzni. Általában kettőnknek két napra főzök, szóval azok az arányok, amiket most megadok, egy négyszemélyes adagnak felelnek meg.
Hozzávalók:
- 10 krumpli
- 8 paprika
- 4 paradicsom
- 1 nagy fej vöröshagyma
- 1 fej fokhagyma
- néhány fürtös uborka (mérettől függ)
- 1 nagy pohár tejföl
- 1 szál lángolt kolbász
- sertészsír
- só
- bors
A hagymát apró darabokra vágom, a zsíron megfuttatom. A paprikákat és a paradicsomokat összeturmixolom. Hozzáöntöm a zsírhoz és a hagymához, ebben főzöm meg a karikára vágott, jó fűszeres lángolt kolbászt és a felkockázott krumplikat, majd az egészet érzéssel sózom, borsozom. Ha megfőtt a paprikáskrumpli, az egészet beleöntöm egy tepsibe, és a tetejét vastagon beterítem az előzőleg lereszelt, fokhagymás tejföllel összekevert uborkasalátával. Ezt öt-tíz percen keresztül jól összesütöm, utána tálalom. Hát maga a mennyország!”
A képért köszönet Esztergályos Cecíliának
