Ami a televíziózást illeti, nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy napjainkban megállíthatatlanul dübörög a nosztalgiavonat, és nem telik el úgy hét, hogy ne jönne szembe valamilyen hír egy újabb remake (egy korábban készült film, televíziós sorozat vagy játék felújított, újragondolt adaptációja) születéséről. Ezek a váratlanul érkező bejelentések rendszerint aztán parázs vitát indítanak el a kommentszekcióban, a legtöbben értetlenül állnak egy már sikeres széria felélesztése előtt, míg mások épp ellenkezőleg, alig várják, hogy több évadon keresztül, más szereplőkkel is újraéljék korszakos kedvenceiket. Persze nincs abban semmi rossz, ha leporolnak egy népszerű történetet, az alig húszéves Harry Potter-franchise azonban már kisebb zúgolódást keltett a rajongók körében – akik az azóta futó A Gyűrűk Ura sorozatnál sem lelkesedtek – és akkor még nem említettük a legfrissebb hírek szerint ugyancsak sorozatként feltámadó Alkonyat szériát. Tényleg elérkeztünk oda, hogy nincs már új, eredeti történet a nap alatt vagy más okok húzódnak a jelenség mögött?
Emiatt készül olyan sok remake
A bevett eljárás nyilvánvalóan üzleti érdekeltségen alapszik, az egyik legjövedelmezőbb faktor pedig a nosztalgia. A nézőket sok kedves emlék köti azokhoz a műsorokhoz, amelyeket különböző életszakaszaikban láttak és szerettek, és gyakran tartanak belőlük otthoni maratont, vagy ha úgy adódik, veszik elő azok felújított verzióját. A producerek jól tudják, ha meg akarják érinteni a közönséget, akkor annak a legbiztonságosabb módja előhúzni egy már jól bevált történetet. A rajongótábor és a sikerfaktor adott, így kevésbé kockázatos, mint beindítani egy vadonatúj szériát – emiatt sikeresek egyébként az előzménysorozatok is –, ráadásul kockázat nélkül szolgálhatják ki a fiatal, tartaloméhes generációk igényeit. Merthogy ez az utóbbi a másik alapvető oka a remake-korszaknak. Elképesztő mennyiségű szolgáltatás verseng az emberek figyelméért, így szinte követhetetlen az újonnan érkező műsorok száma,
a remake-ek segítségével azonban gyorsan készülhetnek új tartalmak anélkül, hogy időt vagy pénzt kellene fektetni az eredeti ötletek kidolgozásába.
Tehát bármennyire is frusztráló, valószínűleg egy, a jövőben még inkább fennálló trendről beszélünk, főleg, hogy ezt olyan vezető platformok diktálják, mint a Netflix, az Amazon vagy a Hulu, melyek újabb és újabb előfizetőket szeretnének megnyerni maguknak. Ugyanakkor mint tudjuk, felmelegítve csak a káposzta jó, ez pedig igaz olyan felélesztett, aztán bukásra ítélt sorozatokra is, mint például az elkaszált Gossip Girl vagy a Bűbájos boszorkák, de az Így jártam apátokkal és az új MacGyver szintén nem teljesített túl fényesen. De filmek terén is lehetne sorolni a kudarcba fulladt újragondolásokat (Robin Hood, A karate kölyök, Star Wars, Baywatch).
A feldolgozásoktól elvárható, hogy régi kedvenceinkbe valami extrát is csempésszenek, ám az esetek többségében a rajongók – épp amiatt, mert sokat jelentett nekik az eredeti, akár jó volt, akár nem – gyakran kritikával illetik a friss próbálkozásokat. A mérleg ennek ellenére még mindig a remake-ek felé billen, a Doctor Who, a Twin Peaks vagy a Veronica Mars újjáélesztése valóban sikeres volt (bár itt főleg a régi szereplőket hozták vissza új epizódok erejéig), ahogy egyes filmekkel is tudtak még újat mutatni (Pókember, Kisasszonyok – ami amúgy nem volt igazán korhű –, Tomb Raider, Ocean’s Eleven) a fogyasztóknak.
Már nem film, inkább sorozat
Remake témában egyértelműen a Disney vezet, élőszereplős meséikből – melyekbe már az újonnan bejelentett Macskarisztokraták is beletartozik – minden évre jut legalább egy, bár filmeknél korábban is tapasztaltuk, hogy készítőik előszeretettel porolták le a nagy klasszikusokat.
A legutóbb Lady Gaga és Bradley Cooper főszereplésével készült Csillag születik tartja a reboot rekordot, ez volt ugyanis a negyedik a sorban,
de a filmesek előszeretettel rakják ismétlésre a King Kong, a Rómeó és Júlia, a Drakula és a Frankenstein történeteket is. Érdekesség, hogy a Dirty Dancing is vezető rekordernek számít, csakhogy itt inkább a sokféleségen van a hangsúly, miután sorozatok, filmek, musical (melyet volt szerencsénk megnézni) és reality műsor is készült már az ikonikus sztorit alapul véve. A streamingszolgáltatók ellenben úgy tűnik, ahelyett, hogy egy-egy filmmel bíbelődnének, komplett sorozatokban gondolkodnak, melyek anyagilag kedvezőbb befektetésnek számítanak és általuk a nézők akár több hónapra is elköteleződnek bizonyos platformok mellett.
Így készült legutóbb a filmből adaptált Árnyvadászok – A végzet ereklyéi vagy a már említett A Gyűrűk Ura: A hatalom gyűrűi, és minden bizonnyal hasonló sikereket várnak a frissen beharangozott Alkonyattól és Harry Pottertől. J.K. Rowling varázslóvilágát illetően annyit már biztosan tudunk, hogy
a régi karaktereket új színészek alakítják majd, minden egyes könyv egy tíz részes évadban kerül feldolgozásra és maga Rowling is részt vesz a forgatókönyv megalkotásában.
Az Alkonyat sorozat bejelentése pár nappal követte csupán a Potter-híreket, a projekt jóllehet még inkább gyerekcipőben jár, egyelőre az executive producerek és a forgatókönyvíró, Sinead Daly (The Walking Dead) személye derült csak ki a bejelentést követően. A jelenség tehát a vegyes fogadtatás ellenére nem mérséklődik, sőt, újabb és újabb remake műsorok debütálhatnak a jövőben. Várhatóan a Doktor Szöszi, a Csillagkapu, a Robotzsaru, de a David Hasselhoffot és Pamela Andersont (akik ennyit változtak az elmúlt három évtizedben) a sztárok közé repítő Baywatch is új sorozatot kap, erről már folynak a tárgyalások a műsorszolgáltatót illetően.
Ti milyen filmet látnátok viszont sorozatként?
Kiemelt kép: FremantleMedia, Warner Bros., Summit Entertainment, nőklapja.hu