Rengeteg szó esik arról, hogy a napozás mennyire ártalmas a bőrre nézve, sokan mégsem foglalkoznak kellően a fényvédelemmel. A helyzetet nehezíti, hogy a bőrrákok rizikóját nemcsak a leégések és a sütkérezések emelik, hanem a genetikai adottságok is. Mikor és kinek kell a megszokottnál is jobban figyelnie a megelőzésre és a szűrésekre?

Nyár közeledtével egymást érik a fényvédők reklámjai, bőrgyógyászok és ismert emberek is gyakran hívják fel a figyelmet a napozás veszélyeire, sokan mégsem veszik komolyan az intelmeket. Pedig a bőrrákok rizikóját a túlzott UV-sugárzás minden bőrráktípusnál emeli, csak éppen másképpen. A melanóma kockázata jelen tudásunk szerint a leégések számával növekszik, amelyek közül a gyerek- és fiatalkoriak többet nyomnak a latban. Ezt felnőttkorban nem lehet jóvátenni, a „károsodások emlékei” megmaradnak a bőrben. A rizikót csak azzal csökkenthetjük, ha a további leégéseket próbáljuk elkerülni. A bazaliómánál – mely a nem festékes bőrrákot jelenti, és gyakran nem gyógyuló sebhez hasonlít – az élet folyamán elszenvedett napfényhatás mennyisége adódik össze, lényegtelen, hogy azt kísérte-e pirulás. Ma már az is egyértelmű, hogy a rizikót a szolá­rium is növeli, mind a melanómánál, mind a bazaliómánál. Nem véletlen, hogy Ausztráliában, Brazíliában, Szerbiában és az Egyesült Államok egyes tagállamaiban be is tiltották. 

– Az UV-sugárzás mellett számítanak a genetikai adottságok, így akinek a családjában már előfordult valamilyen bőrrák, annál a rizikó magasabb. Lehetnek még egyéb tényezők, amelyek növelik a rizikót, de nem ismerhetünk minden hatást. Érdemben csak a napfényártalom ellen tehetünk, a napozási szabályok betartásával és fényvédők használatával, illetve azzal, hogy nem járunk szoláriumba – mondja dr. Hatvani Zsófia bőrgyógyász-kozmetológus.

A megelőzésre való odafigyelés mellett kulcskérdés a szűrés. Erre az áttétet nem adó, de esztétikailag károkat okozó bazalióma miatt­ is időt kell szánni, a melanóma miatt pedig pláne. Utóbbi ugyanis áttétet is okozhat és az életet is veszélyeztetheti.

Pillantás a bőrre

Általánosságban a bőrt évente kell átnézetni bőrgyógyásszal, de ha fokozott rizikócsoportba tartozik valaki – mert például a családjában egyenes ági rokonnál már előfordult melanóma –, gyakrabban van szükség szűrésre. Ugyanez a helyzet akkor, ha valakinek sok az anyajegye, ilyenkor ugyanis a melanóma kialakulásának esélye statisztikailag nagyobb.

– A legkorszerűbb módszer a bőrrák megelőzésében a videodermatoszkópos vizsgálat, amelynél fényképpel dokumentált „anyajegytérképpel”, illetve az anyajegyek, képletek felnagyított fotójával lehet vizsgálni, illetve a kontrollok során követni, van-e új anyajegy, vagy észlelhető-e jelentősebb változás bármelyik szerkezeté­ben. Bizonyos felnagyított jelek, változások indokolttá tehetik a gyakoribb kontrollálást, lehetővé téve a pontos döntést, így elkerülhető lehet egy felesleges műtét. Ha viszont szükséges, akkor az anyajegy még azelőtt eltávolítható, hogy melanómává alakulna át. Sok melanómát, és akár egyéb bőrrákot lehet ezzel a módszerrel megelőzni, időben diagnosztizálni – magyarázza dr. Hatvani Zsófia.

A melanómát a bőrgyógyászok­ az ABCDE szabály mentén ismer­hetik fel. A rövidítésben az A (asymmetry) asszimmetriát jelent, a B (bor­­­der) szegélyt, a C (color) színösszetételt, a D (diameter) átmérőt, az E (evolving) evolúciót, vagyis időbeli változást. A melanóma kialakulásának valószínűsége általában annál nagyobb, minél több tényezőben mutat szabálytalanságot, kaotikusságot az anyajegy. Az evolúció új kritérium, azóta használják, amióta az anyajegyek változását a videodermatoszkópos fotódokumentáció révén követni lehet, és így a legapróbb változást is észreveheti a szakorvos. 

Azonnal lépni kell

Ha a klinikai kép alapján felmerül a melanóma gyanúja, akkor a képletet bőrgyógyász vagy sebész metszi ki, majd küldi el szövettani vizsgálatra. A további teendők annak eredményétől függnek. 

– Az ilyen lelet rengeteg adatot tartalmaz és nagyon részletes. Az egyik legfontosabb kérdés mindig az, hogy a tumor mennyire terjedt mélyre. Ehhez tudni kell, hogy a melanóma először általában oldalirányban növekszik, lefelé csak ezután indul el. Ha akkor veszik ki, amikor még csak oldalra terjedt, a legtöbb esetben még nagy baj nem lehet. Ha már lefelé is mutat növekedést, van esély az áttétképződésre. Emiatt mond sokat az az adat, ami a tumor vastagságát adja meg. A szövettani leletből az is kiderül, a tumorsejtek mennyire osztódnak, a melanóma növekedése mennyire dinamikus. Összességé­ben egy bőrgyógyászati-onkológiai szakvélemény alapján értékelik ki a szövettani leletet és tervezik meg a további teendőket – mondja a szakértő.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz.
Próbáld ki most kedvezményesen!
Az előfizetés ára az első hónapban csak 500 Ft, ezt követően 1490 Ft havonta. Ha van már előfizetésed, lépj be .