Az elektronikus zene úttörői, a brit Depeche Mode minden idők egyik legnagyobb hatású new wave zenekara. Sokoldalú hangzásuk számos zenei műfajt inspirált – a poptól és rocktól egészen a posztindusztriális zenéig –, időtlen slágereik pedig olyan univerzális vonzerővel bírnak, akárcsak frontemberük, a 61 éves Dave Gahan, akit széles körben a modern zene egyik legnagyobb énekeseként tartanak számon.
De zeneisége mellett a ’80-as, ’90-es évek egyik legkeményebben bulizó frontembereként is ismert volt: a Depeche Mode tagjai nem egyszer néztek farkasszemet a halállal, és különösen Gahan volt az, aki hajlamos volt túlzásba esni.
Tanulságos évek
Az egykori heroinistát nem véletlenül hívták a Los Angeles-i mentősök „kilencéletű macskának”. Gahan ugyanis 1993-ban túlélt egy kábítószer-túladagolás okozta szívrohamot fellépés közben, és egy öngyilkossági kísérletet depressziósan, amikor felvágta az ereit – de mindez csak a kezdet volt. 1996 májusában két percre leállt a szíve, miután egy kokainból és heroinból álló keveréket is sikerült túladagolnia. Miután újraélesztették és magához tért, nem tudta, hogy mi történt:
„David, az igazság az, hogy leállt a szíved. Valójában percekig halott voltál”
– felelte kérdésére az egyik mentős.
„Először csak teljes sötétséget láttam. Soha nem voltam még azelőtt ennyire sötét térben, és tudtam, hogy valami nagyon rossznak kellett történnie ahhoz, hogy ide kerüljek. A következő dolog, amire emlékszem, hogy felülről látom magamat a padlón fekve, a szállodai fürdőszobám előtti lépcsőn, körülöttem emberekkel. Amikor magamhoz tértem, bilincset tettek rám. Az biztos, hogy ez nem olyan hely volt, ahová újra visszatérnék” – mesélt haláláról (!) Gahan 2003-ban a Q-nak. Újraélesztése után azonnal letartóztatták és elvonóra küldték (ugyanoda, ahol Kurt Cobaint és Robert Downey Jr.-t is kezelték), ami végül sokadik próbálkozásra ugyan, de elindította őt a józanság útján. De ugorjunk vissza egy kicsit az időben.
Titkokkal terhelt gyerekkor
Számos oka lehet annak, hogy miért válik valaki drogfüggővé, mindenesetre Gahan korai éveiről olvasgatva talán senki sem lepődik meg a történteken. 1962. május 9-én, egy essexi munkáscsalád gyermekeként látta meg a napvilágot. Kisgyermekként súlyproblémákkal küzdött, gyűlölt iskolába és templomba járni, mindentől rettegett, rengeteget sírt és folyamatosan szomjazta a felnőttek figyelmét. „Amikor kicsi voltam, azzal szórakoztattam anyukámat, hogy Mick Jaggert utánoztam. Nem voltam jó semmiben, ezzel viszont mindenkit sikerült megnevettetnem” – mesélte egy korábbi interjúban.
Az első igazi megrázkódtatás 10 éves korában érte. Az énekes ugyanis abban a hitben élt, hogy vérszerinti édesapja értelemszerűen Jack Gahan, akinek a nevét is viselte. Ám miután a férfi meghalt, megjelent egy idegen, a félig malajziai származású Len Callott, aki azt állította, hogy ő az édesapját éppen gyászoló Dave biológiai apja. „Tízéves voltam, és egy nap, mikor hazaértem az iskolából, egy idegen volt a házban, akit anyám apámként mutatott be.
Emlékszem, sírtam és mondtam, hogy az lehetetlen, hisz az én apám halott. Anyámmal hatalmasat veszekedtünk, már korábban tudnom kellett volna erről.”
Dave még újszülött volt, amikor Len elhagyta a családot, felbukkanása pedig fordulópontot jelentett az ifjú életében, aki második apjaként próbálta megszeretni a férfit. Len gyakran látogatta őt, egy évvel később azonban szó nélkül, másodjára is eltűnt az életükből. Bár kereste, Dave soha nem látta viszont a férfit. Kamaszként később – érthető okokból – már senkiben sem bízott meg.
A drogok mámorában
Dave mindössze 12 éves volt, amikor kábító hatású, görcsoldó altatószereket lopott epilepsziában szenvedő édesanyjától – a barbiturátorokról pedig köztudott, hogy tartós használat során könnyen okoznak függőséget. A kiskamasz Dave életében tehát elszabadult a pokol: a gyógyszereket az alkohol, az alkoholt amfetaminszármazékok és a heroin váltották fel, a tanulást pedig az iskolakerülés és az utca – mire betöltötte a 17-et, rongálásért, gyújtogatásért és autólopásért számtalanszor „vendégeskedett” már a helyi rendőrségen, illetve háromszor a fiatalkorúak bíróságán.
„Még így is stréber voltam azokhoz az utcagyerekekhez képest, akikkel együtt lógtam. Sokféle társaságba próbáltam beilleszkedni, de egyszerűen még nekik is furcsa gyerek voltam. Szerettem rossz dolgokat művelni, mert ez egy jó módja volt annak, hogy észrevegyenek.” Dave először 17-18 éves korában próbálta ki a heroint Londonban: „De nem szerettem, mert a speed volt a menő akkoriban.
Most már látom, mennyi mindent megtettem azért, hogy elmeneküljek önmagam elől. Az iskolai éveimből szinte semmire sem emlékszem.”
És ha mindez nem volna elég, a fiút első komoly szerelme is faképnél hagyta – ráadásul Dave legjobb barátjáért. „Egy buliban voltam, és sehol sem találtam a barátnőmet. Mindenki engem nézett. Ők már tudták. Kinyitottam a hálószoba ajtaját, és ott találtam őket. Ekkor fogalmazódott meg bennem először, hogy nem vagyok elég jó. Néha még a mai napig is küzdök ezzel az érzéssel” – mesélte egy korábbi interjúban.
A karizmatikus frontemberségig még nagyon hosszú út állt az ifjú Dave előtt, de a zene szerencsére már gyerekként is fontos szerepet játszott az érzékeny, művészetekre fogékony fiú életében – és később is ez jelentette számára az egyetlen kapaszkodót. „Emlékszem, a két kisöcsém és én egy kis hálószobán osztoztunk. Én egy matracon feküdtem a földön, míg ők az emeletes ágyban aludtak. Volt egy kis fülhallgatóm, amivel késő este mindenféle furcsa zenét hallgattam, amit nappal nem játszottak a rádiók. Leginkább ez volt az, ami meghatározta később a zenei ízlésemet.”
Amikor Dave 16 évesen végleg otthagyta az iskolát, a gyári szalagmunkától és segédmunkától kezdve a sörcsapolásig mindent kipróbált, de lázadó magatartása miatt idővel sehol sem látták szívesen. Egy ideig művészeti tanulmányokat is folytatott – divattervezőnek és kirakatrendezőnek készült –, amit élvezett ugyan, de elmondása szerint semmi sem volt rá akkora hatással, mint Vince Clarke, Andrew Fletcher és Martin L. Gore zenei munkássága. Gahan Clarke invitálására, énekesként csöppent a frissen alakult zenekar élére, ezzel pedig megszületett a Depeche Mode, ami végérvényesen felülírta az ifjú Dave divat iránti szenvedélyét.
A többi pedig már történelem
Kétségtelen, hogy a Depeche Mode tagjai közül Gahan merült el leginkább a szex, a drogok és a rock&roll szentháromságában, de maga a zenekar sem volt túl jó állapotban: a hirtelen jött népszerűség, a világkörüli turnék, illetve az ezzel járó nyomás, stressz és depresszió kikezdték a bandatagok kapcsolatát, akik ekkor szinte már csak a színpadon látták egymást. 1996-os – és egyben utolsó – túladagolása sokkolóan hatott a zenekarra, így gyógyulása egyben a Depeche Mode gyógyulását is jelentette. Gahan az eset óta teljesen tiszta, testen kívüli élménye pedig zenei tevékenységébe is új életet lehelt, amit Ultra című lemezükkel koronáztak meg 1997-ben. 1999-ben végül a szerelem is rátalált Jennifer Skilas-Gahan személyében, akivel két közös gyerekük született, és akivel azóta is boldog házasságban élnek. Régi vágya, hogy dalszerzőként is alkothasson, végül 2003-ban teljesült Paper Monsters című szólólemezével. És hogy az énekesnek tényleg kilenc élete van, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a rákkal folytatott harca: 2009-ben még egy rosszindulatú hólyagdaganatot is sikerült túlélnie.
Andy Fletch Fletcher billentyűs tavalyi halálával pedig újabb nehézséggel kellett megküzdenie: „Hatalmas személyiség volt. Ő volt az ész a csapatban, ha túl messzire mentünk egy dallal. Már régóta csináltuk ezt együtt – én, Martin és Fletch. Szóval ez egy monumentális változás az életünkben, hiszen amit Fletch képviselt a zenekaron belül, az maga volt az identitás” – emlékezett vissza Gahan egy interjúban.
Hogyan gyászoljunk anélkül, hogy a gyász tönkretenné az embert? Hogyan tisztelegjünk az elhunytak emléke előtt, miközben új fejezetet nyitunk? Honnan merítesz erőt, és hogyan tudsz megbékélni a saját halandóságoddal? Ezeket a kérdéseket feszegeti a Depeche Mode 15. stúdiólemeze, a Memento Mori. A zenekar Fletcher nélkül idén lépett először színpadra, az emléke előtt tisztelgő lemezzel pedig március 23-án indultak világkörüli turnéra. A Depeche Mode 1980-as megalakulása óta több mint 100 millió eladott albummal büszkélkedhet, 2020 óta pedig a Rock and Roll Hírességek Csarnokának nívós sorát erősítik.
Ha a máig karizmatikus Dave Gahan baritonját élőben is hallani szeretnéd, akkor van egy nagyon jó hírünk: a Depeche Mode július 28-án hazánkban is tiszteletét teszi – csapj le a jegyekre, ha nem szeretnél lemaradni egyedülálló zenei örökségük legújabb fejezetéről!
Kiemelt kép: Dave Gahan a Memento Mori turné egyik állomásán 2023. március 28-án (Scott Dudelson/Getty Images)