„A mentális egészségünket befolyásolja a genetikai örökségünk, az agyunkban zajló kémiai folyamatok, az életünk során megtapasztalt élmények és történések, valamint a családtagjainkat érintő nehézségek, komoly kihívások. A mentális egészségünk kialakítása és megőrzése egész életünkre kiterjedő folyamat, akkor is törődnünk kell a mentális jóllétünkkel, ha éppen nincs diagnosztizálható problémánk. A mentális egészség megőrzésének és fejlesztésének számos módja létezik, a rendszeresen végzett fizikai és szellemi gyakorlatoktól, gondolataink és érzelmeink tudatos irányításáig, új, egészséges szokások kialakításáig” – avat be a részletekbe dr. Bohács Krisztina, a kognitív képességek fejlesztésével foglalkozó intelligenciakutató.
Mentális egészségünket karban tarthatjuk többek közt azzal, hogy megfigyeljük a hangulatainkat, tudatosan foglalkozunk a lelkiállapotunkkal, változtatunk a szokásainkon, életmódunkon, aktívabb közösségi életet élünk vagy valamilyen jótékony célú tevékenységben veszünk rész. Pozitív hozzáállással, a személyiségünk fejlődésére irányított figyelemmel könnyebb leküzdeni a mindennapok kihívásait.
Támad a szorongás
Néha mindannyian aggódunk, feszültek vagyunk vagy félünk – ezek normális reakciók bizonyos helyzetekre. Sőt, bizonyos mértékű stressz kell az élethez, ahhoz, hogy dolgozni vagy alkotni tudjunk. Ám ha valaki szorongásos zavarral él, ezek a félelem- és veszélyérzetek folyamatosak lehetnek, negatív hatást gyakorolnak az életminőségére, és megakadályozhatják abban, hogy teljes életet éljen.
A Mentális Egészség Nemzetközi Hetének idei hivatalos témája a szorongás, mivel a szorongásos zavarok 10-ből 1 embert érintenek.
Fontos, hogy megismerjük és felismerjük a szorongás és a szorongásos zavarok közötti különbséget, felhívjuk rá az érintett figyelmét, és megfelelő támogatást tudjunk nyújtani, vagy ha sajátmagunkról van szó, tudjunk segítséget kérni!
Soha nem „csak” szorongás!
Amikor a szorongásról beszélünk, gyakran elintézzük azzal, hogy az illető „csak aggódik” vagy „csak stresszes”, ami kifejezetten káros lehet.
Kapcsolódó
Mesekönyvekkel a szorongás ellen
A gyakori szorongás ugyanis idegességet, félelmet és fizikai tüneteket is okozhat, például szapora szívverést, verejtékezést, szédülést, légzési nehézséget, izomfeszülést vagy szívritmuszavart (a fizikai tünetekről itt írtunk bővebben). A szorongásos zavarból sokszor csak külső támogatással és orvosi kezeléssel sikerül kigyógyulni. A kezelés módja attól függ, hogy mennyire súlyosak a tünetek. A szorongásos zavarok leggyakoribb típusai a kényszerbetegség (OCD), poszttraumás stressz zavar (PTSD), generalizált szorongásos zavar (GAD), különféle fóbiák és a szeparációs szorongás.
Bármilyen típusú szorongásról is legyen szó, egyformán fontos, függetlenül attól, hogy mennyire tűnik „kicsinek” vagy „nagynak” mások számára. A szorongásos tünetek súlyosan befolyásolhatják az elszenvedőjük életét, az aggodalom okától függetlenül, és ezt komolyan kell venni. Érdemes kipróbálni különböző technikákat, amelyekkel csökkenthetők az intenzív fizikai és érzelmi reakciók. Fontos, hogy magát a szorongást „megszüntetni” nem lehet – ám mindent meg kell tennünk azért, hogy optimális szinten tartsuk!
Hosszú távon a szorongás ellen
- Relaxációs technikák
- Pozitív életszemlélet
- Rendszeres fizikai aktivitás (túrázás, sporttevékenység)
- BrainRx agytréning (ez egy kognitív képességfejlesztő program, amelyet világszerte alkalmaznak)
Gyors segítség szorongás esetére
A következő ötperces technikák annyiszor ismételhetők, ahányszor csak hasznosnak bizonyulnak.
- Figyelemelterelési technikák: ezen technikák tudatos gyakorlása segíthet enyhíteni a szorongást, azáltal, hogy valami másra összpontosítunk ahelyett, ami a szorongást okozza.
- Firkálás vagy színezés
- Hideg víz ivása
- Zenehallgatás
- Színszámlálás pl. hány kék tárgy van a környezetedben?
- A 333-as szabály: a 333-as szabály a figyelmedet az „itt és most”-ra irányítja. Azonosítsunk 3 tárgyat magunk körül, amelyek különböző méretűek. Határozzunk meg 3 hangot. Azonosítsunk 3 dolgot, amit meg tudunk érinteni vagy mozgatni. Vegyük észre a részleteket tárgyakon és összpontosítsunk az érzetekre. (A technikáról itt írtunk bővebben.)
- Dobozlégzés: a dobozlégzés segít visszatérni a test természetes ritmusához, ami helyreállítja a test és az elme egyensúlyát. Lélegezzünk be az orron keresztül 4 másodpercig, miközben elképzeljük, hogy egy négyzet első oldalát rajzoljuk ki. Ezután, ahogy elképzeljük a négyzet másik oldalát, tartsuk vissza a lélegzetünket 4 másodpercig. Folytassuk felváltva, miközben képzeletben lerajzolunk egy négyzetet. Ismételjük, amíg szükséges.
Nem vagy egyedül!
Ne felejtsük el, hogy a mentális problémáinkkal nem kell egyedül megküzdenünk, és legfőképp nem kell titkolnunk! Magyarországon sokak szemében még mindig „cikinek” számít pszichés problémával orvoshoz fordulni, miközben százezreket érintenek az ilyen jellegű megbetegedések. Pedig
a környezet szerepe legalább akkora mint a betegé, hiszen a szégyenérzet, a mentális betegségeket övező tabuk akadályozzák az érintetteket abban, hogy minél hamarabb szakszerű segítséget kapjanak, és teljes életet tudjanak élni.
Beszéljünk tehát nyíltan a problémánkról a családtagjainkkal, barátainkkal, és szükség esetén forduljunk segítségért a megfelelő szakemberhez (életvezetési tanácsadóhoz, pszichológushoz, szakorvoshoz).
Kiemelt kép: Getty Images
