Minden, amit a csirkehús eltarthatósági idejéről tudni érdemes

Bár alapvető információnak tűnik, a csirkehús eltarthatósági idejével érdemes csínján bánni.

A baromfi húsa a legtöbb háztartásban alapvető élelmiszer, bakteriális fertőzések (például szalmonella) szempontjából mégis magasabb kockázatot jelent – amit sokan hajlamosak vagyunk félvállról venni. Mert bizony pörögnek a napok felettünk, és amikor végre időnk is marad főzőcskézni, a hétvégén vásárolt nyers élelmiszer olykor-olykor kellemetlen meglepetések forrása is lehet. A csirkehús eltarthatósága függ a feldolgozás, a tárolás módjától, illetve a hűtőn beállított hőmérséklettől, és bár hűtőben hagyni magától értetődő és kényelmes, a legtöbb emberben pár nap után mégis felmerül a kérdés, hogy megéri-e elkészíteni. Utánajártunk, meddig és hogyan érdemes hűteni a nyers barmofit.

A Healthline szakértői szerint a feldarabolt nyers csirke körülbelül 1-2 napig tárolható hűtőben – ami ugyanúgy igaz a legtöbb baromfira –, míg a főtt csirke eltarthatósági ideje nagyjából 3-4 napot jelent. Élelmiszer-biztonsági szempontból

bolti húsok esetében pedig kiemelten fontos, hogy soha ne lépjük át a csomagolás hátoldalán feltüntetett fogyaszthatósági dátumot

(különösen akkor, ha akciós termékekről van szó), amit már a vásárláskor is érdemes alaposan szemügyre venni, továbbá ajánlott megbízható helyről vásárolni, és kerülni az alkalmi árusokat, illetve a sérült csomagolású termékeket.

A megfelelő tárolási eljárások betartása kulcsfontosságú

A baktériumok 4 °C alatti hőmérsékleten lassabban szaporodnak, így ez az érték a legideálisabb nyers húsok hűtéséhez, amennyiben pár napon belül tényleg elfogyasztanánk. Tárolás szempontjából továbbá az a legjobb, ha a legalsó polcra, szivárgásmentes edénybe helyezzük – ezzel ugyanis megakadályozhatjuk, hogy a csirke leve más élelmiszereket is szennyezzen, elvégre a kicsorgó húslében súlyos megbetegedést okozó baktériumok lehetnek, melyek az előkészítés és tárolás során átkerülhetnek más élelmiszerekbe. A hőkezelt, főtt vagy sült csirkét pedig légmentesen záródó edényben érdemes tovább hűteni (hűtőrendezési kisokosunkban bővebben is olvashatsz a témáról).

Ha néhány napnál hosszabb ideig szeretnénk tárolni, ne aprózzuk el: helyezzük inkább a fagyasztóba, ahol részekre darabolva 9 hónapig, egészben pedig akár 1 évig is eltartható. Otthon a nyers csirkét tartsd az eredeti csomagolásban, és csak akkor bontsd ki, amikor tényleg elkészítenéd.

Amikor kinyitod, a húsnak szilárdnak, szagtalannak és tapintásra is simának kell lennie, amennyiben fogyasztható állapotban van.

Ezekre érdemes figyelned, ha nem vagy biztos a fogyaszthatóságban

 

A szürkészöld foltok, a savas, ammóniára emlékeztető szag a romlás legvalószínűbb jelei – bár utóbbiakat kifejezetten nehéz észrevenni, ha mártásokkal, fűszerekkel pácolva tároljuk. Ebben az esetben érdemes szemügyre venni az állagát is, hiszen ha nyálkás, tapintás után azonnal érezhetjük. Fontos tudni, hogy a baktériumok átterjedhetnek más élelmiszerekre, eszközökre és felületekre is, ami keresztszennyeződést okozhat, így ha azt gyanítod, hogy a hűtőben lévő csirke megromlott, nem éri meg a kockázatot: ugyan nem kenyerünk a pazarlás, ebben az esetben mégis kénytelenek vagyunk azonnal kidobni.

A nyers hús elkészítéséhez pedig javasolt külön vágódeszkát és edényeket használni, amivel szintén elkerülhetjük a későbbiekben a keresztszennyeződést. Normális esetben a nyers húsokon lévő baktériumok sütés-főzés során elpusztulnak, ennek ellenére kerülni kell a romlófélben lévő húsok főzését és fogyasztását. B

ár az újramelegítés elpusztíthatja a felszíni baktériumokat, nem szünteti meg az ételmérgezésért felelős toxinok nagy részét.

Amennyiben húsos ételek elfogyasztását követően néhány órán, napon belül hányinger, hányás, hasmenés, hasi görcsök, általános rosszullét, láz vagy egyéb rosszulléti tünetek jelentkeznek, azonnal forduljunk orvoshoz! Addig is legfontosabb a bőséges folyadékpótlás, illetve enyhe tünetek esetén is javasolt a háziorvos felkeresése, hiszen az egyedi megbetegedés része lehet egy kiterjedt járványnak vagy tömeges ételfertőzésnek – javasolja weboldalán a NÉBIH, ahol további élelmiszer-biztonsági tanácsokat is találsz a témában. 

Kiemelt kép: Getty Images