A Viktória királynő uralkodása miatt az Egyesült Királyságban viktoriánus kornak nevezett 1837-től 1901-ig tartó időszakot nem csupán a jelentős társadalmi, kulturális, technológiai és politikai változások tették rendkívülivé (mi is írtunk például a szintén ebben az időszakban hódító gyilkos ruhadarabokról), hanem az olykor ezekből a forradalmi előrelépésekből vagy épp a szigorú normákból adódó különcségek is. A korszak hölgyeinek mindennapjait az erkölcsi szigor és a konzervativizmus határozta meg, mely ruháik mellett lehetőségeiket is igen szűkre szabta – ami pedig kötelezettségeiket és kilátásaikat illeti, főként a jó feleség és a családanya alternatíváiból választhattak.
Voltak azonban olyan képviselői is a női nemnek, akik nem elégedtek meg a konvencionális szerepekkel, és úgy döntöttek, elképesztő fizikai erejüket arra használják, hogy hírnevet és elismerést vívjanak ki maguknak. A viktoriánus kor női testépítői atletikus bravúrokkal, mutatványokkal és kiemelkedő sportteljesítménnyel feszegették társadalmi és fizikai korlátaikat, elbűvölték a cirkuszok, zeneszalonok, szórakozóhelyek közönségeit, valamint a sztereotípiákkal dacolva inspirálták bátorságra nőtársaikat. Előadásaik nem csupán lenyűgözték a publikumot, de nagyban befolyásolták a női kvalitások és a sportos külső kulturális megítélését is.
Sztárok a súlyzók alatt
Katie Sandwina. (Fotó: Wikipédia Common)
A női Herkulesként emlegetett Katie Sandwina (lánykori nevén Katharina Brumbach) édesapja rendszeresen ajánlott pénzdíjat azoknak, akik képesek voltak legyőzni lányát a ringben – de ez egyetlen vállalkozó szellemű férfinak sem sikerült. Katie 1884-ben született Bécsben, és az anyatejjel szívta magába az előadóművészetet, édesanyja, Johanna Sandwina ugyanis maga is cirkuszi akrobata volt, édesapja, Philip Sandwina pedig ismert erőember – ilyen felmenőkkel talán nem is meglepő, hogy Katie szintén a színpad világát választotta.
Katie izmos végtagjaival, közel 190 cm-es magasságával, 95 kg-os testsúlyával, és azzal, hogy több száz kilós súlyokat és egyszerre akár három felnőtt férfit is fel bírt emelni, rendre ámulatba ejtette nézőit
– akikben mindeközben biztosan megkérdőjeleződtek a kor nemi előítéletei. Turnéi mellett súlyemelőként versenyzett, számos bajnokságot megnyert, és több világrekordot is megdöntött, ezért sokan csak úgy emlegették, mint Europe’s Queen of Strength, Beauty and Dexterity, vagyis az Erő, Szépség és Ügyesség Európai Királynője. Visszavonulása után férjével, Max Heymann akrobatával éttermet nyitottak New Yorkban, ahol Katie alkalmanként kisebb erőpróbák bemutatásával szórakoztatta a vendégeket – például vasláncokat tört el, vasrudakat hajlított meg, vagy épp a férjét használta emberi súlyzónak.
Ám nem Katie volt az egyetlen, aki átlépve a viktoriánus nők köré húzott határokon utat taposott a nőknek a sport területén. A kor kiemelkedő trapézművésze, Laverie Vallee, vagy ahogy csodálói emlegették, Charmion hihetetlenül látványos felsőtestéről, kirívó öltözékekben végzett erőgyakorlatairól és bonyolult légi mutatványairól volt híres. Az 1875-ben született rendkívüli hölgy 1897. decemberében debütált a híres New York-i Vaudeville színházban – ami óriási sikernek számított akkoriban egy ilyen kaliberű művész esetében, az épület ugyanis közel négyezer ülőhellyel rendelkezett.
Míg Sandwina kizárólag a testi erejét fitogtatta, addig Lady Charmion provokatív táncmozdulatokkal tarkította produkcióját: hosszú szoknyákban, fodros blúzokban lejtett sztriptíztáncot és a mai Kardashian lányokhoz hasonlóan, ahol csak lehetett, hasznot húzott a fotográfiák biztosította önreklámokból. Érdekesség, hogy még Thomas Edison is rajongott érte, ugyanis Charmiont kérte fel, hogy szerepeljen Trapeze Disrobing Act című némafilmjében.
Charmion. (Fotó: Wikipédia Common)
Tárgyiasítás vagy elismerés?
A felsorolt acélos asszonyokon túl ott volt még a szenzációs akrobatikájáról ismert Miss La La, a színészként és költőként is maradandót alkotó Adah Isaacs Menken „Minerva”, valamint Leona Dare, aki fogaival tartotta magát és férfi partnerét a közönség felett lógva, de ugyanígy említhetjük még Kate Williamst, azaz Vulcana-t, aki a férjével együtt, mutatványos párosként vált híressé a szórakoztatóiparban. Bár a viktoriánus kor népszerű testépítői többségében férfiak voltak – a nőket mindenféle rémtörténettel tántorították el a testmozgástól – a bátor bodybuilder hölgyek láthatóan így is egy nemzedéknyi követőt „neveltek ki”, és úttörő tetteikkel fittyet hánytak a szigorú tradicionális normákra.
Felülírták azt az alapvetést, miszerint a nők kizárólag törékeny, kényes teremtések lehetnek, árnyalták szerepeiket és bebizonyították, hogy fizikai adottságaikat kihasználva ők is képesek hatalomra szert tenni, inspirálni társaikat a társadalom szabta határok átlépésére. Legalábbis szeretnénk hinni ebben, mert egyes történészek úgy vélik, az erős hölgyeket sokszor tárgyiasították és inkább szenzációként, egyszerű látványosságként tekintettek rájuk, mintsem a nemek közötti egyenlőség élharcosaiként. Az igazság valahol a kettő között húzódhat: hihetetlen teljesítményük valószínűleg egyszerre erősítette meg és vonta kétségbe a sztenderd nemi szerepeket, jelenlétük ugyanakkor hozzátett a nők képességeivel kapcsolatos párbeszédhez, erejük és atlétikai adottságaik elismeréséhez.
Kiemelt kép: Wikipédia Common, nőklapja.hu
