A Quora nevű online platformon egy felhasználó azt kérdezte a többiektől: hogyan élnek a 85 év felettiek? Sokakat meglepő módon azonban nem egy végtelen panaszáradatot indított el ezzel, hanem kiderült, hogy bizony, még ebben a korban is sokan aktívak és élvezik az életet. „86 éves vagyok. Hetente ötször edzek, ami tisztességes formában tart, serkentő hatású, és azt is lehetővé teszi számomra, hogy emberek között legyek. Az öregedés legrosszabb része az, hogy szinte az összes barátomat elvesztettem, és aggódom a családom egészségi problémái miatt, beleértve a feleségemet is. 52 évesen szereztem meg a pilótaengedélyemet, és bár 10 éve nem repültem, de már a gondolat is izgalmas, hogy valamikor újra repüljek, és továbbra is kíváncsi vagyok a jövőre. Fiatalnak érzem magam” – írta egy felhasználó.
Mások is az egyedüllétet és a barátaik és házastársuk elvesztését emelték ki, mint az időskor legrosszabb velejáróját. „Néha fáradt vagyok, néha szomorú és gyakran magányos. Mégis. Többnyire jobb, mint a másik alternatíva, azaz a halál. Még mindig működnek az érzékeim, élvezhetem a sör ízét, a levendula illatát vagy az őszi égbolton gágogva repülő ludak látványát. Szeretem a gyerekeket, az anyák pedig ezt megérzik, ezért gyakran a karomba nyomják a kisbabájukat. (…)
Miért ne lennék boldog? Ha az ember egyszer belerázódik, könnyebb boldognak lenni, mint szomorúnak.
Gyakorlat teszi a mestert” – foglalta össze valaki más.
Azt egytől egyig mindenki kiemelte, hogy mennyire fontos a fizikai aktivitás megőrzése, a legtöbben pedig valóban sportolnak is valamit (sétálnak, táncórákra járnak), de ugyanennyire fontos a szellemi frissesség támogatása, illetve az, hogy fontosnak érezzék magukat. „A nagynéném nevében fogok válaszolni, aki közeledik a 91. születésnapjához. E-mailezik, van okostelefonja, és használja a Facebookot is. A hét hat napján reggel 6-kor Jazzercise órára jár, hetente háromszor bridzsel, emellett egy kórházban önkénteskedik és színdarabokban játszik” – írta a szerető rokon.
„91 éves vagyok, egyedül élek egy nagy házban, egy aktív nyugdíjas közösségben (a feleségem három éve halt meg). Nappal vezetek (mi ezt azért nem ajánljuk – a szerk.), és gondoskodom magamról a bevásárlástól, a főzésen és mosáson át a ház takarításáig. Minden nap kilencven percet tornázom az edzőteremben, a fennmaradó időt pedig többnyire a világhálón való szörfözéssel töltöm. Hallássérült vagyok, de egyébként kifejezetten egészséges. Egy nemrégiben az orvosomnál tett éves ellenőrző vizsgálat alkalmával az orvos azt mondta, hogy én vagyok a legegészségesebb 90 éves, akit ismer. Jól eszem és alszom, és sok gyümölcsöt fogyasztok. Kisebb önkéntes munkát is végzek a helyi közösségben. Bár egyedül vagyok, még mindig élvezem az életet, és folyamatosan tájékozódom a világban zajló eseményekről” – írta a férfi.
Így is lehet! (Fotó: Getty Images)
Volt, aki azt írta, hogy minden nehézség ellenére tudja, hogy van még célja az életben: „90 éves vagyok. Sok fájdalmas élményben volt részem, amiket mostanra megbocsátottam, és sok mindent elértem abból, amiért a Földre jöttem. Törött a csípőm és vak is vagyok, de az elmém éles. Még mindig itt vagyok, mert van egy olyan érzésem, hogy van még valami, amit megtehetek, mielőtt elmegyek” – áll a hozzászólásban.
Elmondható tehát, hogy akkor sem ér véget az élet, ha nyugdíjaznak minket, sőt – de mindezért tennünk kell. Persze azt se gondoljuk, hogy az egész kizárólag rajtunk múlik (az elszabaduló infláció például megint a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezőket érintette a legrosszabbul), mindenesetre így is megpróbálhatunk úgy élni, hogy minél kevesebb megbánással hagyjuk majd egyszer magunk mögött a földi létet.
Nem mindegy, hogyan élünk
A témával azért is érdemes foglalkozni, mert a világ fejlettebb részén (így Magyarországon is) az elmúlt 100 évben gyakorlatilag folyamatosan nőtt a születéskor várható élettartam (bár az utóbbi 3 évben ez valamelyest csökkent, amit az EU statisztikai hivatala elsősorban a koronavírus-járványnak tulajdonít). Az Eurostat friss jelentése szerint (ami a két évvel ezelőtti eredményeket mutatja) az átlagos várható élettartam nők esetében 83,2 év, a férfiaknál 77,5 év az Európai Unióban, Magyarországon pedig 74,3 év az általános születéskor várható élettartam (a nemekre való friss lebontás még nem elérhető).
Egy viszonylag új kutatás szerint azonban nem csak tovább, hanem jobban is élünk manapság. Az Ageing Clinical and Experimental Research and the Journals of Gerontology szaklapban publikált tanulmány arra mutatott rá, hogy a ma élő 75-80 éves emberek fizikailag és szellemileg is fittebbek, mint a harminc évvel ezelőtti ugyanilyen korosztály. Ez azért is jó hír, mert
így nemcsak éveket adunk az életünkhöz, hanem életet is az éveinkhez
– ahogy a tudósok fogalmaztak.
Mindennek pontos okait még vizsgálják, de valószínűleg köze van hozzá a jobb táplálékokhoz való hozzáférésnek, a jobb oktatási- és egészségügyi ellátási, valamint gazdasági lehetőségekhez, és az aktívabb életmódhoz is. A kutatók pedig a 20. században gyűjtött demográfiai adatokat vizsgálva még azt is sejteni vélik, hogy 80 év felett a halálozás valószínűségének növekedése visszaesik, magyarul: hogy ha megérjük ezt a bűvös kort, akkor valószínűbb, hogy még sokkal tovább is élni fogunk. Egyes tudósok szerint a maximális életkor a férfiak esetében 141 év, a nők esetében pedig akár 130 év is lehet.
És ez még nem minden! A mai idős korosztály bizonyos kutatások szerint egyéb módokon is igen aktív… Az öregedés hatásait vizsgáló 2015-ös ELSA (English Longitudinal Study of Ageing) felmérésben 6201 az 50-90 éves korosztályhoz tartozó személyt kérdeztek a mindennapjaikról, az eredmények pedig az Archives of Sexual Behavior című amerikai tudományos folyóiratban jelentek meg. A felmérés eredményei azt mutatták, hogy a 70-79 éves férfiak 59%-a, a hasonló korú nőknek pedig 34%-a szeretkezett vagy maszturbált a felmérést megelőző évben, a 80-90 évesek esetében ez az arány pedig 31% a férfiaknál, és 14% a nőknél.
Kiemelt kép: Getty Images
