A szénhidrát csökkentett és magas fehérjetartalmú diéták, na meg a “keto” térhódítása okán sokakban felmerülnek ezek a kérdések, persze jogosan.
Molnár Hanna dietetikus
A válaszom egyértelmű. IDE A SZÉNHIDRÁTTAL!
A testünknek minden tápanyagra szüksége van, legyen szó fehérjéről, zsírról vagy szénhidrátról.
A vércukorszint emelkedést elsősorban a szénhidrátoknak köszönhetjük, így egyaránt fontos a mennyiségük és a minőségük.
A mennyiséget mindig egyénre szabottan kell meghatározni, nincs olyan, hogy egy sablon mindenkinek elég lenne (160 g szénhidrát diéta IR-ben, ugye-ugye?!). Csomó minden befolyásolja, ilyen például az egészségi állapot, a napi fizikai aktivitás, a kor, a fizikai paraméterek, a sporttevékenység típusa és gyakorisága, a célok stb. Ezért sem érdemes az internetről ingyenesen letölthető mintaétrendekre hagyatkozni – persze kiindulópontnak jó lehet. A napi szénhidrát szükségletünk nagyjából az általunk egy nap alatt elfogyasztott energia 45-55%-át teszi ki.
Viszont a minőség mindenkinél ugyanúgy “működik”.
Ha jó minőségű, a vércukorszintet kiegyensúlyozottan emelő (lassan felszívódó) szénhidrát forrásokból építjük ki az étrendünk alapját, akkor tuti, hogy nem foghatunk mellé (túlzásba esni ezekkel sem kell!). Mindig törekedjünk arra, hogy minél több rostot, illetve adott esetben keményítőt tartalmazzon az étrendünk. Válogathatunk teljes kiőrlésű gabonákból és ezekből készült hozzáadott cukortól mentes kekszekből, durum tésztából, barnarizsből, bulgurból, kölesből, hüvelyesekből, és zöldségekből (stb). Ezek segítik a jó bélműködést, csökkentik az éhségérzetet és előnyösen befolyásolják a szénhidrát- és zsíranyagcserét. Meg persze finomak is.
