Hosszú és fárasztó volt a napod, már alig várod, hogy este legyen és az ágyadba zuhanhass. Ám amikor a párnára hajtod a fejed, érzed, hogy nem fogsz tudni egykönnyen elaludni. A gondolataid össze-vissza cikáznak, és hiába a korty víz, a sarkok és a bárányok számolgatása, az álom csak nem akar elnyomni. Igen ám, de mi a helyzet akkor, ha a másik véglet vagy, akit általában pillanatok alatt elnyom az álom? Nézzük az érem másik oldalát.
Hosszú és fárasztó volt a napod, már alig várod, hogy este legyen és az ágyadba zuhanhass. Alig hajtod a fejed a párnára, érzed, hogy az álom – mint egy örvény – máris magával húz, a következő kép pedig már az, hogy résnyire nyíló szemeiddel az ébresztőórára próbálsz fókuszálni: a gombot keresgéled, hogy kiiktasd azt a bosszantó hangot, amivel a kis kütyü kíméletlenül az arcodba berregi, hogy hajnali 6 óra van.
Te melyik típusba tartozol?
Már csak azért is érdemes ezen elgondolkodni, mert nagyon sokat elárulhat az egészségi állapotodról az, hogy általában milyen gyorsan alszol el. Sokkal többet, mint azt elsőre gondolnád.
Nem biztos, hogy annyira jó, ha nagyon hamar, szinte minden átmenet nélkül zuhanunk álomba. Ahogyan az sem, ha lefekvés után még órákig forgolódunk éberen – vélekednek általában az alvásszakértők, mondván mindkettő egészségügyi problémákra utalhat. A szakirodalom alvási látenciának nevezi azt az időintervallumot, amíg álomba merülünk. Az, hogy ez milyen hosszú, történetesen, hogy ki milyen gyorsan képes elaludni, teljesen egyedi – mondja egy álmatlansággal foglalkozó klinikai szakpszichológus. Kristen Casey a Huffington Postnak arról is beszélt, hogy létezik egy általános ajánlás, ami ezt egy átlagos, egészséges felnőtt esetében 15-20 percben maximalizálja. Ebben persze lehetnek egyéni eltérések, igazán gyanakodni akkor érdemes, ha ehhez képest nagyobb kilengéseket tapasztalunk, viszonylag rendszeresen. Lássuk, mit jelezhet, ha túl gyorsan, illetve ha túl lassan tudsz csak álomba merülni.
Amikor az álom másodpercek alatt behúz
Nem feltétlen kell rögtön valami „rosszra” gondolni, az egyik legkézenfekvőbb magyarázata az lehet, hogy egész egyszerűen keveset alszol. Nem meglepő módon a kimerültség egyik jele, ha alig, hogy párnát ér a fejed, szinte már alszol is. Lehetséges, hogy túlhajtottad magad a munkádban, ugyanakkor nem adsz magadnak elegendő időt a pihenésre, a regenerálódásra. Előfordulhat, hogy nem az alvás mennyiségével, hanem inkább a minőségével vannak problémák: mert felületes, nem elég mély ahhoz, hogy megfelelően kipihend magad.
Ugyanakkor tünetként társulhat bizonyos mentális betegségekhez is,
például a depresszióhoz. De jelentkezhet bizonyos gyógyszerek, akár egyes antidepresszánsok mellékhatásaként is. Sajnos ez utóbbi gyakorlatilag a 22-es csapdája; a depresszió miatt fáradtnak, kimerültnek érezheted magad, amire beszeded a gyógyszert, ez pedig csak bent tart ebben az ördögi körben. Szerencsére ma már többféle, olyan antidepresszáns is létezik, amikre „elődeikhez” képest ez kevésbé jellemző. (Ne feledd: ha hosszabb ideje lehangoltnak érzed magad, mindenképpen érdemes pszichológust felkeresni, aki akár tovább küldhet pszichiáterhez, amennyiben depresszióra gyanakszik.)
A túlságosan gyors elalvás hátterében azonban különféle alvászavar (arról, hogy mi miatt alakulhatnak ki különféle alvászavarok, itt írtunk korábban) is állhat, jelesül az alvási apnoé. Ez egy olyan, potenciálisan súlyos alvászavar, mely során a légzés alvás közben időről-időre abbamarad, majd újra elindul. Az apnoe görög szó jelentése légvétel nélküli. Ez esetben nap közben is érezhetsz kimerültséget, illetve a kognitív funkciók zavara, hanyatlása is egy intő jel lehet. Ha bármilyen alvászavarra gyanakszol, érdemes a panaszaiddal első körben a háziorvosodhoz fordulni, aki szükség esetén szakemberhez irányít a problémáddal.
Amikor álmatlanul forgolódsz
Érdekes módon akár ugyanazok az okok is állhatnak a háttérben; így a kimerültség, a kiégés, a túlhajtottság álmatlansághoz is vezethet. De nehézséged adódhat az elalvással például akkor is, ha krónikus fájdalmak vagy mentális betegségek gyötörnek. Ám az is elképzelhető, hogy nincs egy igazán bejáratott, jól működő rutinod a lefekvés körül; például azért, mert folyton más és más időpontban zuhansz be az ágyba. Vagy az is lehet, hogy egész egyszerűen csak nem megfelelő a fekhelyed.
A túlzott koffein vagy alkoholfogyasztás sem biztos, hogy a gyors elalvásnak kedvez,
ahogyan a mértéktelen mobilnyomkodás sem, amit sokszor az ágyban fekve is órákig vagyunk képesek művelni.
A legtöbb mentális betegség alvási, elalvási nehézségekkel kezdődik. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy mindenki, aki nehezen alszik el, valamilyen mentális problémával küzd – idézi a Huffington Post Dave Rabint. Az idegtudományok doktora szerint ez ugyanakkor egy intő jel is lehet a tekintetben, hogy a test ilyenkor valami olyasmivel küszködik, ami gátolja, visszatartja attól, hogy mély, öntudatlan álomba merüljön. A testedet te ismered a legjobban. Hallgass rá, figyeld a jelzéseit, hogy tetten érhesd, ha valamilyen szokatlan dolgot tapasztalsz – tanácsolja Rabin doktor.
Kiemelt kép: Getty Images
