Ánizsillatú izsópfű
A leginkább édesgyökérre hajazó gyógynövény nem túl ismert köhögéscsillapító, pedig hatása messze felülmúl sok más, ismertebb természetes szert, ezért meghűlés esetén érdemes segítségül hívni. Ha mindez nem lenne elég, hogy megkedveljük, eláruljuk: antiszeptikus hatásának köszönhetően sebeket is kezelhetünk vele.
Gondozása:
A növény gondozása nem bonyolult, a legtöbb talajban megfogan, ám több mint egy méter magasra is megnőhet, ezért fontos, hogy kellő helyet biztosítsunk neki a gyarapodása. A másik, amivel számolni kell, hogy mivel sok nektárt termel, ezért a méheket és a lepkéket is odavonzza a kertbe, a konyhaablakba, ami bizonyos esetekben akár zavaró is lehet. Egyébként nem túl fényigényes, amit plusz pontként írunk a számlájára.
Teakészítés:
Az ánizsillatú izsópfű esetében mind a levelekből, mind a szárított virágokból lehet főzetet készíteni. Egy teáskanálnyi szárított növényt 2 dl vízzel forrázzunk le, 5 perc áztatás után pedig szűrjük át és melegen fogyasszuk el.
Fodormenta
Ha stimuláló és frissítő italt keresünk koffein nélkül, akkor a fodormenta tökéletes választás, sőt, akkor is érdemes bevetni, ha épp emésztési zavarokkal vagy torok- és garatbajokkal küzdünk.
Gondozása:
A menta nem nő túl magasra, ezért nyugodtan termeszthetjük cserépben, de persze a konyhakertünknek is illatozó éke lehet, ha odabent már nem fér el. A növény nem igényel túl sok gondoskodást: ha elegendő fényt biztosítunk a számára, újabb és újabb levelekkel hálálja meg a figyelmünket.
Teakészítés:
A mentateákat lehet langyosan, illetve hidegen is fogyasztani, minden csak az ízlésünkön múlik. Két-három frissen letépett levelet forrázzunk le körülbelül 2 dl vízzel, hagyjuk 10 percig, lefedve állni, majd lassanként kortyolgassuk el. A mentát érdemes rozmaringgal vagy citromfűvel kombinálni, mert ezek finom aromát adnak az egyébként mentolos főzetnek.
Bergamott
A bergamott neve leginkább parfümök összetevőjeként szokott ismerősen csengeni, pedig sokoldalú gyógynövényről van szó, amit orrmelléküreg gyulladással, köhögéssel vagy éppen lázzal járó megbetegedések esetén, emésztési problémák orvoslásánál és a premenstruációs tünetek enyhítésénél is használhatunk.
Gondozása:
A rózsaszín, narancssárga vagy vörös szirmokat bontó növény nagyjából egy méter magasra nő meg – ha van elég hely a lakásban, akár cserépben is nevelhető. Arra ügyeljünk csak, hogy rengeteg napfényt igényel – árnyékos helyen hamar tönkremegy –, és a túllocsolást sem szereti.
Teakészítés:
Teát a bergamott szárított leveleiből vagy akár kérgéből is készíthetünk körülbelül 1 teáskanál növénykeverék és 2 dl forró víz felhasználásával. 5 percig hagyjuk állni, majd szűrjük le és lassanként kortyolgassuk el. Az íze nagyon hasonlít az Earl Greyéhez – ha azt szeretitek, ez is ízleni fog.
Csipkebogyó
A vadrózsa termése hússzor gazdagabb C-vitaminban, mint például a narancs húsa, bár a vitamintartalma szüretelés után rohamosan csökken, ezért nem érdemes hosszasan tárolni. A csipkebogyó jól ismert immunerősítő, hatékony segítséget nyújthat a szervezet védelmében, különösen télen.
Gondozása:
A csipkebogyó, illetve a vadrózsa nevelése – ahogyan arra korábbi cikkünkben felhívtuk a figyelmet – nem egyszerű. Még ha sikerül is kellő fénymennyiséget és jó vízelvezetésű talajt biztosítanunk számára, a kártevők még permetezés esetén is könnyen elpusztíthatják a növényt.
Teakészítés:
Az eddig felsorolt gyógynövényekkel ellentétben a csipkebogyó teát tilos forrázni! A szárított termést szobahőmérsékletű vízbe kell áztatni: 2,5 dl vízhez nagyjából 3 gramm csipkebogyót érdemes keverni. 5-6 órán át áztassuk így, majd műanyag szűrőn keresztül szűrjük le és utána fogyasszuk csak.
Rozmaring
A rozmaringot főként ételek ízesítéséhez használjuk, pedig vérkeringést serkentő hatóanyagának köszönhetően – A-, B-, C- és E-vitamint is tartalmaz – javítja a memóriát és éberebbé tesz – egy stresszes délutánon különösen nagy segítség lehet. Antibakteriális hatása miatt is érdemes fogyasztani.
Gondozása:
A növény szereti a jó vízáteresztő talajt, amit benti körülmények között is megteremthetünk számára, ha köveket teszünk a földje alá – hiszen így a víz könnyedén elfolyik -, de természetesen odakint is nevelhetjük. A rozmaring bokrosan nő, betakarításnál a szár egészét le kell vágni, azonban felhasználni kizárólag a leveleit szabad. Ami a fényigényét illeti, a közvetlen napfényt kedveli, így világos helyre érdemes ültetni, állítani.
Teakészítés:
Egy teáskanálnyi aprított rozmaringlevelet – lehet szárított és friss is – forrázzunk le 2 dl vízzel és 10 perc elteltével szűrjük le. Hűtsük le langyosra és fogyasszuk kortyolgatva. Ha túl fűszeresnek érzi valaki, természetesen nagyobb kortyokban is túl lehet esni rajta. ;)
Szöveg: D. A.
Fotó: Thinkstock
