„Az új arany: a víz. Természeti erőforrás, jogosultság, egyszersmind árucikk is. És baj van: mert elfogyott” – írja cikkében Modla Zsuzsanna, az UNICEF Magyarország szakértője. Az ENSZ adatai szerint a Földön 1,42 milliárd ember nélkülözi a megfelelő minőségű vizet, és a világ népességének több mint fele olyan körülmények között él, ahol a szennyvízkezelés nem megoldott, közel hárommilliárd embernek nincs lehetősége szappanos kézmosásra sem. „Az úgynevezett vízszegénységnek számos áldozata van – folytatta. – Az öntözővíz hiánya miatt földjeiket és munkájukat elvesztő gazdák, a húszkilós vízhordó kannákat órákon át cipelő törékeny lányok és nők, és a legsúlyosabb: minden egyes nap mintegy hétszáz kisgyermek, aki a nem megfelelő minőségű víz, higiénia és szanitáció okozta fertőzésekbe hal bele.” Egy nemzetközi tanulmány szerint a bolygó folyamatosan növekvő népességével és az egyre súlyosabb környezetszennyezéssel a helyzet ­rohamosan romlik.

– A 20. században a legtöbb háborút a kőolajért, a földgázért, tehát a fekete aranyért vívták. A 21. században, amikor a nemzetközi migrációs­ hullámok egyik oka az egyre szélsőségesebb időjárás, elképzelhető, hogy az édesvízért ugyanúgy zajlanak majd háborúk – mondja Porhajas Gábor, a Klímabarát Települések Szövetségének munkatársa. 

Kerpely Klára, a WWF Magyarország (a nemzetközi természetvédelmi alapítvány hazai szervezete – a szerk.) éghajlatvédelmi szakértője úgy látja, a vízhiány problémája elsősorban azokra a szárazabb klímájú és sűrűn lakott zónákra jellemző, ahol a csapadékeloszlás hektikus. De ilyen helyeket nemcsak a távoli Észak-Afrikában vagy Délkelet-Ázsiá­ban találunk: az Alföldön, a Duna–Tisza közi homokhátságon évente egy-két hónapig szintén nincs akkora vízkészlet, amekkorára a mezőgazdaságban szükség lenne. 

Porhajas Gábor szerint tévhit, hogy a Kárpát-medencére a vízbőség jellemző, és Magyarország édesvízi nagyhatalom. „Vízvesztő pozíció­ban” vagyunk. A folyókkal érkező víz anélkül áramlik tovább tőlünk, hogy tartalékolnánk belőle, azzal pedig, hogy az elmúlt kétszáz évben a mezőgazdasági területek felszabadításáért túlszabályozták a folyókat, megritkultak azok a tájak is, amelyek – afféle vízraktárként – magukba szívhatnák a kiáradó folyók vizét.

Nyelje el a föld!

Ahhoz, hogy hazánk vízkészletét növelhessük, fontos feladatunk a lehulló csapadékvíz megtartása. – Ha teret adunk a csapadéknak, azzal az árvízveszélyt is csökkenthetjük. A lényeg, hogy a vizet, ami városban egy óra alatt elárasztaná az utcákat, ne a folyóba irányítsuk, hanem például tavakba vagy parkokba, zöldterületekre, ahol néhány nap alatt beszivároghat a földbe – magyarázza Kerpely Klára. Ugyanennek az elvnek a megvalósulása figyelhető meg akkor is, amikor az utak mentén füves árkokat vagy medencéket hoznak létre, hogy a csatornarendszer helyett azok nyeljék el a vizet, vagy az úgynevezett „szivacsvárosokban”: ezeknek a városrészeknek fontos elemük, hogy az esőt speciális, vízáteresztő burkolattal engedik a talajba szivárogni. Ilyen övezeteket Budapesten is találunk már.

‒ A maguk szintjén a lakóközösségek számtalan módon szolgálhatják az ügyet. Gyűjthetnek például­ esővizet a panelházak tetejéről, hogy aztán a lakótelep közösségi kertjét locsolják vele ‒ mondja Porhajas Gábor. ‒ Vagy ehhez nyilván már önkormányzati beruházásra is szükség van, de fel lehet törni a betont, és olyan esőkerteket hozhatunk létre, amelyek azonkívül, hogy segítik megtartani a vizet, csökkentik a városokat forrósító hőszigethatást. Aki kertes házban lakik, szintén öntözhet esővízzel. Ehhez több önkormányzat is oszt ingyen esővízgyűjtő tartályokat.

Bár hazánkban is már évek óta kapható olyan vécétartállyal kombinált mosdókagyló, amelynél a kézmosáshoz használt víz a tartályba folyik, az átlagember továbbra is ivóvízzel húzza le a vécét. A szakemberek megőriznék a szennyvizet is, ami például mosogatás közben keletkezik, és a szennyvíztisztítóból a folyókba, majd a tengerbe jut. A szennyvíztisztítóból származó megtisztított víz még felhasználható lenne például a mezőgazdaságban a nem közvetlenül élelmiszerként szolgáló termények öntözéséhez.

– Azon szintén sok múlik, mit öntünk a lefolyóba. Például a sütőolajjal nem tud megbirkózni a szennyvíztisztító, ezért azt külön összegyűjtve hulladékudvarokban vagy benzinkutaknál kell leadni.