Egy-egy izgalmas vagy félelmetes jelenet során nézőként tökéletesen tisztában vagyunk azzal, hogy amit látunk, csak színjáték. Még ha össze is rezzenünk, tudjuk, hogy biztonságban vagyunk: a látvány többnyire a CGI-technológiának köszönhető, a vér kukoricaszirupból készül, a sebeket tehetséges sminkesek készítik, a pszichére mért hatást pedig a hiteles színészi játék erősíti.
De olykor bizony vannak helyzetek, amikor nemcsak mi, de a színészek is halálra rémülnek. Sőt, talán még jobban is félnek, mint mi – íme néhány film- és sorozatjelenet, ahol a színészek arcán tényleg valós érzelmek tükröződnek. Vigyázat, a cikk durva spoilereket tartalmaz! (Tehát ha nem láttad az adott filmet/sorozatot, és nem akarod idő előtt megtudni, mi történik benne, hagyd ki azt a részt!)
A Breaking Bad traumatizálta a színészeket
A díjnyertes amerikai drámasorozat (magyarul a rendkívül rosszat sejtető és szerencsétlen Totál szívás címen futott – további borzasztó címmagyarosításokról szóló kvízünkért kattints ide!) sosem riadt vissza a szörnyű és tragikus halálesetektől. De még így is volt egy jelenet a második évadban, ami különösen megrendítette a stábot. Krysten Ritter a kezdetektől fogva tudta, hogy heroinfüggő karakterének (Jane) előbb vagy utóbb meg kell halnia. Jane az elhíresült jelenetben saját hányásától fuldoklik, miközben Walter (Bryan Cranston) fölötte áll, és végignézi a megrázó haláltusát.
Ritter elmondta, hogy a stábot is megviselte a hátborzongatóan hitelesre sikerült alakítás, és neki is szünetet kellett tartania, hiszen többször is elsírta magát a forgatás alatt. A másik, aki küzdött a jelenettel, éppen Cranston volt, aki a Variety kérdésére elmondta, hogy a jelenet közben Ritter helyén végig a saját lányát látta, ami szülőként annyira megviselte, hogy a mai napig is nehéz szívvel gondol a megrázó élményre.
A Hill-ház szelleme: a színésznő saját arcától rémült halálra
A Hill-ház szelleme (ami több mint klasszikus horror) című Netflix-sorozatban Pedretti alakítja Nellt, a kísértetjárta Hill-ház egykori lakóját, aki gyerekként túlélte a szellemekkel történő találkozást – felnőttként viszont már nem volt ekkora szerencséje. A sorozat későbbi részeiben Nell szellemként tér vissza, és a lehető legváratlanabb pillanatokban hozza a frászt sorozatbeli testvéreire. Az egyik epizódban nővérei épp a Hill-ház felé tartanak, amikor Nell oszladozó holtteste szinte berobban az autóba, és teli torokból sikít. Pedretti a Decidernek elmondta, hogy Nell szelleme nem akarta megrémíteni a nővéreit, csupán figyelmeztetni szerette volna őket a közelgő veszélyre – ami olyan jól sikerült, hogy maga Pedretti is halálra rémült, amikor meglátta magát a visszapillantó tükörben. Ha valaki érzi hozzá az erőt, íme a jelenet:
Maffiózók: Tony Sirico a bosszútól rettegett
A tavaly júliusban elhunyt Tony Siricónak nem kellett messzire mennie inspirációért, hogy eljátszhassa Paulie Gualtierit, a Maffiózók rosszfiúját: brooklyni utcagyerekként annak idején gengsztertársaságba keveredett, és természetesen a börtön sem kerülte el (a színészt élete során összesen 28 alkalommal csukták le fegyverbirtoklásért). A negyedik évadban Paulie egy balul sikerült betörés során megölte anyja ellenségét, Minnt (Fran Anthony).
Sirico eleinte nem akarta elvállalni a jelenetet, hiszen fiatalként volt alkalma megtapasztalni a gengsztervilág bosszúálló természetét, és félt, hogy a jelenet a való életben is visszhangot kelthet. A valóságban ugyanis kétszer is lelőtték (egyszer lábon, egyszer pedig háton), amiért valaki más barátnőjére vetett szemet, és attól tartott, hogy egykori haragosaiban újra indulatokat korbácsolhat a jelenet. „Kemény környékről származom. Ha hazamegyek, és meglátják, hogy megöltem egy nőt a tévében, az rossz fényt vethet rám” – mesélte a Vanity Fair korábbi cikkében. Sirico azonban némi kompromisszum után beadta a derekát David Chase rendezőnek, és szerencsére ép bőrrel megúszta a jelenetet:
„Senki nem szólt egy szót sem. Mindenki megértő volt a környéken, és imádták a műsort, nem érdekelte őket, hogy mit csinálunk.”
Tony Sirico otthonában, Bensonhurstben, New York Cityben, 1990. május 17-én (Fotó: Barbara Alper/Getty Images)
A Tégla: Leonardo DiCaprio szemében valós a riadalom
A Tégla (2006) című bűnügyi thriller egyik jelenetében Leonardo Dicaprio – aki egy beépített zsaru bőrébe bújik – egyszer csak szembetalálja magát Nicholson karakterével, Frank Costello maffiafőnökkel. Nicholson állítólag úgy érezte, hogy DiCaprio (aki nemcsak a bolygó és az emberiség, de az állatok sorsát is a szívén viseli) nem rémült meg tőle eléggé, amivel a rendező, Martin Scorsese is egyetértett, így arra biztatta Nicholsont, hogy adjon bele apait-anyait. Például úgy, hogy Leo tudta nélkül térjen el a forgatókönyvtől, és rémítse halálra szerencsétlen színésztársát – ahogyan csak akarja.
Bár egy kellékes figyelmeztette Dicapriót, hogy Nicholson „meglepetésre” készül, a színész így is kellőképp halálra rémült, amikor Frank Costello karaktere váratlanul fegyvert rántott a fejéhez. „Sok mindent kivágtunk abból a jelenetből, de Leo riadt tekintete valódi a felvételen. A mai napig kiráz tőle a hideg” – erősítette meg később Scorsese Richard Schickel Conversations With Scorsese című könyvében.
Jack Nicholson rokonszenves gazfickó, azt meg kell hagyni (Fotó: Jon Kopaloff/FilmMagic)
Az Ideglelés alkotói nem finomkodtak
1994 októberében három kalandvágyó főiskolás elhatározza, hogy filmet készít a hírhedt Blair-i boszorkányról, aki a pletykák szerint közel kétszáz éve kísért az erdőben. A fiatalok nekivágnak a bizarr kalandnak, időközben azonban furcsábbnál furcsább dolgok történnek velük, mígnem örökre elnyeli őket az erdő. A kultikussá vált, áldokumentarista stílusban készült Blair Witch project (Ideglelés) attól igazán hátborzongató, hogy valóságnak álcázza magát.
A főként improvizációra építő rendezők ugyanis szélnek eresztették a szereplőket, akik – kameráikkal kiegészülve – bő egy hétig bolyongtak a Maryland állambeli Seneca Creek vadasparkban. Heather Donahue, Michael C. Williams és Joshua Leonard pedig tényleg eltévedtek az erdőben. És ha mindez nem volna elég, gyakran előfordult, hogy az őket titokban követő stáb furcsa hangokat hallatott, és kövekkel dobálta a mit sem sejtő szereplőket. És ami még rosszabb, hogy a rendezők napról napra kevesebb ételt hagytak az erdőben, így a színészek nemcsak éhesebbek, de egyre rémültebbek is lettek. Amikor elaludtak, a stáb a sátraikhoz lopakodott, és hogy fokozzák a rémületet, rázni kezdték azokat. Bár a szereplők tudták, hogy mire számíthatnak, nyolc nappal a forgatás kezdete után már tele volt a hócipőjük az egésszel.
Kiemelt kép: Janet Leigh a Psycho című film híres zuhanyjelenetében (Bettmann via Getty Images)
