„Már egészen kisgyerekkoromban szívesen voltam anyu mellett a konyhában, segítettem sajtot reszelni, rántott húst panírozni. A szüleim rengeteget dolgoztak, tizenévesen sokat voltam egyedül, így hamar önállósodtam. Egészen korán megtanultam főzni, emlékszem, hogy amikor már egyedül mertek hagyni otthon, alap dolgokat sütöttem-főztem. Anyukám nem nagyon kultiválta, ha olajat forralok, de imádtam a sültkrumplit. Palacsintát készíteni a nagypapámtól tanultam és amikor belejöttem, sokszor sütöttem otthon is. De szívesen csináltam reggeliket, vagy akár rántottát anyuéknak.
Alapvetően szeretek enni, és ennek köszönhetően tanultam meg jól és ízesen főzni. A párom és a fiam is szeretik a főztömet, mindig lesem a kívánságait, mit készíthetek nekik. Zéti szereti a húsokat, a fasírtot, de a bolognai az, amivel nem tudok mellélőni, és mindketten bármikor, bármilyen mennyiségben szívesen fogyasztják. Én viszont nem igazán eszem disznóhúst, ilyenkor összedobok magamnak egy másik tésztafeltétet, vagy szívesen eszem tonhal- illetve lazackonzervet rizzsel, avokádóval. Könnyű és gyors megoldása arra, ha a család pont olyan ételt eszik, amit én nem.
Egy tinikoromban tanult receptet szeretnék megosztani veletek, amihez egy csodás római vakáció emléke kapcsolódik, ahol anyukámmal voltam, és épp az egy napon levő születésnapunkat ünnepeltük.
Olaszországba utaztunk tehát, és a reptéren találkoztunk egy magyar párral, akik régen nézték a Barátok köztöt, odajöttek hozzánk, beszélgettünk és kiderült, hogy ők rokonokhoz utaztak ki Rómába. Nagyon jóba lettünk, később kiderült, hogy a pár hölgytagja évekig idegenvezető volt Olaszországban, így amikor odaértünk, felkerestük őt. Szívesen megmutatta nekünk a várost, majd meghívott, és a kint élő testvérénél vendégül látott minket ebédre. Tőle tanultunk egy eredeti, citromos tészta receptet, amit itthon nem nagyon szoktak készíteni, ezért újdonság volt, és hamar nagy kedvencünk lett.
Ez egy tipikus könnyed, nyári étel, amit hogy ha megyünk hozzájuk, sokszor elkészít nekünk Csilla.
Nagyon szeretem ezt a tésztát! Olaszországban annyi különbséggel készült, hogy Rómában azért frissen a fáról szedtük hozzá a citromot, és itthon ez a feltétel azért annyira nem adott… Miután hazajöttünk a vakációról, sokszor készítettük ezt együtt anyukámmal Győrben, aztán hoztam magammal Budapestre a receptet.
Komolyan veszem az IR-diétát: reggelire fehérjét fogyasztok, ebédre például natúr hús, rizzsel és salátával. Uzsonnára gyümölcs vagy magvak, vacsorára pedig megint tudok valamennyi szénhidrátot fogyasztani. Ahhoz, hogy formában maradjak, sokat edzek, és igyekszem kordában tartani a cukorfogyasztást. Inzulinrezisztensként, számomra az az optimális, ha ezt a citromos tészta receptet cukkini tésztával készítem (nyilván ez picit módosít az ízén), de teljes kiőrlésű tésztával is tökéletesen finom.
Ennek az olasz tésztaételnek a receptje valójában nagyon egyszerű.
Hozzávalók:
- 250 g linguine tészta
- 90 g vaj
- 50 g parmezán
- 1 db citrom
- 150 ml a tészta főzővizéből
- egy kis petrezselyem zöld
- őrölt bors
- só
Elkészítés:
A tésztát forrásban lévő vízben ízlés szerinti (pl. al dente) keménységűre főzzük. Közben a vajat felolvasztjuk egy nagyobb serpenyőben, belereszeljük a megmosott citrom héját, és belefacsarjuk a levét. Sózzuk, borsozzuk, és kanalazunk rá a tészta főzővizéből, majd az egészet beforraljuk. A tésztát leszűrjük, és összeforgatjuk a citromos öntettel. Tálaláskor még ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, és megszórjuk petrezselyemmel illetve reszelt parmezánnal. Jó étvágyat!”
Kiemelt kép: Nyári Dia