koffein kávé

Kiderült: nem (csak) a koffein miatt hat az agyunkra a kávé

De akkor miért?

Az nem újdonság, hogy a kávé éberebbé tesz – sokan ezért is indítják ezzel a forró itallal a napjukat –, de egy új tanulmány szerint a csésze feketétől kapott löketet nem lehet másfajta koffeinnel megismételni. Más szavakkal: a kávéivás csupán placebo lehet.

Az Independent cikke szerint a kutatók, köztük a portugáliai Minho Egyetem munkatársai azt vizsgálták, hogy a kávé ébrenlétet fokozó hatása vajon csak a koffein tulajdonságaitól függ, vagy további tényezők is szerepet játszanak-e ebben. A Frontiers in Behavioral Neuroscience című folyóiratban nemrég megjelent tanulmány szerint azt találták, hogy a sima koffein (amit nem kávéval vittek be a szervezetbe) csak részben reprodukálja a csésze kávé fogyasztásának hatását.

Míg a koffein fokozta az agy azon területeinek működését, amelyek éberebbé teszik az embert,

a kávéivás hatott a munkamemóriát és a céltudatos viselkedést befolyásoló agyterületekre is.

A tanulmány társszerzője, Nuno Sousa úgy magyarázta a cikkben, hogy a kutatásuk célja elsősorban az volt, hogy megértsék, miért érezzük magunkat éberebbnek a kávétól, mint más koffeintartalmú készítménytől, és hogy feltárják ezeknek a biológiai mechanizmusoknak az előnyeit.

A kutatáshoz olyan embereket toboroztak, akik naponta legalább egy csésze kávét ittak, és arra kérték őket, hogy a vizsgálat előtt legalább három órával tartózkodjanak az evéstől vagy koffeintartalmú italok fogyasztásától. Miután összegyűjtötték a résztvevők szociális és demográfiai adatait, két rövid MRI-agyvizsgálatot végeztek rajtuk: egyet a koffeinbevitel előtt, egyet pedig 30 perccel azután, hogy sima koffeint vagy egy csésze kávét ittak. A kutatók a résztvevőket arra utasították, hogy lazítsanak és hagyják a gondolataikat elkalandozni.

A kávéban van valami plusz

A tudósok megállapították, hogy mind a kávé, mind a koffein hasonló hatással volt az agy azon részeire, amelyek részt vesz az önvizsgálati és önreflexiós folyamatokban, ami szerintük azt jelezheti, hogy az emberek felkészültebbek a feladatokra és a munkára.

Ugyanakkor hozzátették azt is, hogy a kávéfogyasztásnak további előnyei lehetnek azáltal, hogy növeli az összeköttetést az agy látást irányító ideghálózatában, valamint a munkamemóriában, a kognitív kontrollban és a célvezérelt viselkedésben részt vevő más részeiben. Amikor a résztvevők csak koffeint fogyasztottak, nem volt jele ezeknek a hatásoknak. Más szóval, a kutatók szerint

ha valaki nemcsak ébernek, hanem tettre késznek akarja érezni magát, a koffein önmagában nem biztos, hogy elég.

„Az alanyok a kávéfogyasztás után sokkal inkább tettre készek és éberebbek voltak a külső ingerekre” – mondta Maria Picó-Pérez, a tanulmány társszerzője. De hogy pontosan miért van ez így, az további kutatási munkát igényel – azonban vannak feltételezések, amik azt valószínűsítik, hogy a placebo hatás is szerepet játszik mindebben.

Az új eredmények arra is utalnak, hogy bár a koffeines italok osztoznak a kávé bizonyos hatásaiban, a kávéfogyasztásnak mégis vannak különleges előnyei. Ezek közé tartozik az ital különleges illata és íze, vagy a fogyasztásával kapcsolatos pszichológiai elvárás.

Ráadásul egy 25 évig tartó kutatás szerint a kávénak számos jótékony hatása van: a Global Centre for Asian Women’s Health (GloW) és a Szingapúri Nemzeti Egyetem (NUS) kutatói azt találták, hogy azoknál a nőknél, akik terhességi cukorbetegséggel küzdöttek, a terhesség utáni rendszeres kávéfogyasztás csökkentette a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

Fotó: Getty Images / Canva