Nemrég az Árpád hídon egy autós a szalagkorlátot is áttörve halálra gázolt egy biciklist. A baleset oka vélhetőleg az volt, hogy két csúcskategóriás autó versenyzett egymással. Becsült sebességük 150 km/h lehetett, a megengedett maximum 70 km/h helyett. 

Május óta vetítik a mozik a Halálos iramban tizedik (!) részét. A filmet ugyan nem láttam, de azt pontosan tudom, hogy a korábbi részekben az illegális, utcai autóversenyek jelentik az események fő mozgatórugóját. Az Árpád híd közelében lakom, és meglehetősen gyakran üti meg a fülemet olyanfajta autózaj, amely nyilvánvalóan nem egy szabályosan közlekedő gépkocsiból jön, hanem egy olyan felturbózott sportautóból, amelyben úgy nyomják a gázt, mintha nem lenne holnap.
Az illegális gyorsulási versenyek valós problémát jelentenek Budapesten és környékén, és egy részük kimondottan szervezett keretek között zajlik. Az áldozatai sokszor olyanok, mint az a biciklis, aki a balesetkor teljesen szabályosan közlekedett a szalagkorlát mögötti bicikliúton, mégis rosszkor volt rossz helyen.

Egyébként is elég siralmas, ahogyan az emberek az utakon viselkednek. A környékünkön ugyanazon a sétányon található egy iskola, egy óvoda és egy bölcsőde, pont ebben a sorrendben. A megengedett legnagyobb sebesség 30 km/h, ami önmagában elég nagyvonalú, mégis napi szinten tapasztalom, hogy aki valamelyik ponton kiteszi a gyerekét, szinte padlógázzal hasít tovább azon a sétányon, amely reggel hét és nyolc óra között tele van kisgyerekkel. Igen, reggel az ember általában siet, és gyakori, hogy nagyon meg van csúszva, de vajon mi játszódik le egy szülőben, aki saját gyerekét már biztonságban tudva ingerült gyorshajtással robog a többi közé? Hova száguldanak sokan ilyen eszeveszetten?

Van az a mondás, hogy „egy nemzet nagysága és erkölcsi fejlettsége híven tükröződik abban, ahogyan az állatokkal bánik”. Nem szeretném Mahátma Gan­dhi szavait megmásítani, de véleményem szerint hasonlóan árulkodó az is, ahogyan az utakon viselkedünk. A mások életével játszó illegális utcai versenyzők, az iskola elől padlógázzal elhajtó szülők, az egymással minősíthetetlen hangnemben ordítozó sofőrök, a notórius gyorshajtók és szabályszegők nemzetünk nagyságát és erkölcsi fejlettségét a kőkorszakba küldik vissza, egyre halálosabb iramban.