A kollagéntől sokan azt várják, hogy segítsen megőrizni vagy visszaadni a bőr rugalmasságát. A bőr megereszkedését ugyanis részben az okozza, hogy a kollagénállomány már huszonöt-harminc éves korban elkezd csökkenni, negyvenéves kor körül pedig már érezhető a veszteség. A leglátványosabb változás a menopauza időszakában történik.
– A menopauza egyéb tünetei miatt alkalmazott hormonpótlás ezt a hatást is visszafogja, segít megőrizni a bőr rugalmasságát, a jó minőségű kollagén termelődését. A vizsgálatok azt is igazolták, hogy az ösztrogénnek fontos védő szerepe van az öregedési folyamatoknál. Itt a férfiaknál más a helyzet, mert nekik egyrészt vaskosabb a kötőszöveti állományuk, így a bőrük eleve nehezebben öregszik, másrészt a hormonok sem hatnak annyira az arcuk szerkezetére. Emiatt van az, hogy a férfiak inkább csak hatvan-hatvanöt éves koruk fölött kezdenek el öregedni, amikor a férfi nemi hormonok szintje már látványosan csökken – magyarázza dr. Altmayer Anita bőrgyógyász-kozmetológus, allergológus, immunológus főorvos.
A nagyság átka
Mivel a bőr küllemére a csökkenő kollagénszint látványos hatással van, fölmerül a kérdés, mi történik, ha ezt a fehérjét, vagy annak egységeit, italként vagy étrend-kiegészítőként fogyasztjuk.
– Ez önmagában nem javítja a helyzetet, ugyanis az emésztőrendszerből a nagy molekulasúlyú fehérjék, közéjük tartozik a kollagén is, nem tudnak felszívódni – tájékoztat szakértőnk. – Ezeket az emésztőenzimek lebontják, majd a szervezet fölépíti az építőköveiből azt, amire éppen szüksége van. Ám az nem igazán képzelhető el, hogy a komponensek célzottan bejussanak az arcba, ráadásul olyan koncentrációban, hogy annak bármilyen élettani hatása legyen.
A bőr megfelelő kollagéntermelését legfeljebb csak segíteni lehet tehát azzal, ha figyelünk a kiegyensúlyozott, fehérjékben gazdag táplálkozásra. Érdemes például rendszeresen fogyasztani hosszú ideig főzött húslevest, mert a benne lévő kollagént szervezetünk le tudja bontani, majd abból föl tudja építeni a sajátját. A kollagén egyes alkotóelemei növényekben, például a szójában, a babban és a borsóban is megtalálhatók. De a bőr ezektől sem lesz célzottan rugalmasabb, hiszen a gond nem abból ered, hogy nem fogyasztjuk a kollagén potenciális építőelemeit, hanem abból, hogy a szervezet anyagcsere-folyamatai változnak, lassulnak, a felépítők helyett a leépítő folyamatok kerülnek előtérbe – mutat rá dr. Altmayer Anita.
Kívülről bejuthat?
A kollagént kívülről is nehéz célzottan a bőrbe juttatni, mert ha csak krémbe van keverve, akkor nagy molekulája nem képes felszívódni, nem éri el a bőr mélyebb rétegeit.
– A kozmetikai ultrahangos kezelések már valamelyest segítik ezt a folyamatot, de a bejutás ott is minimális, a hatás nem tartós. Más a helyzet az esztétikában alkalmazott kollagén indukciós kezelésekkel, amelyek során különböző anyagokat, egyebek mellett hialuronsavat juttatnak injekciós technikával a bőr mélyebb rétegébe. Itt önmagában a bőr húzása, feszítése, szúrása stimulálja mechanikailag a kollagént termelő sejteket, jótékony hatásuk van a bejuttatott egyéb anyagoknak is – mondja a bőrgyógyász.
Ha a módszer működik – a képződést nem mindenkinél lehet fokozni –, akkor a bőr rugalmasabb, feszesebb lesz. Olyan megoldások is léteznek, amelyeknél a bőrbe mikroinjekciókkal juttatnak be „skinboostereket”, amelyek a bőrt húzzák, feszítik. Mindez szintén stimulálja a kollagénképződést, edzésben tartja a bőrt. Létezik lézer- és rádiófrekvenciás kezelés is, ami energiaalapú, hőhatáson nyugvó kollagénstimuláció. A bőr természetes kollagéntermelését ezek is fokozhatják.
Változnak az idők
– Ezen a területen komoly paradigmaváltás történt az elmúlt években, évtizedekben. Például amikor még csak tanultam a bőrgyógyászatot, úgy tudtuk, hogy ha a kollagénállomány sorvadása megkezdődik, akkor a folyamatot nem lehet megállítani. Viszont a tudomány fejlődik, ma már bizonyított, hogy van erre mód, akár hatvan-hatvanöt éves korban is el lehet érni bőrminőség-javulást. Ennek persze az is feltétele, hogy az életvitel megfelelő legyen – emeli ki szakértőnk.
A kollagéntermelődésre és a kollagénszint megőrzésére az életmódbeli tényezők már fiatalabb korban is komoly hatással vannak, a dohányzás és az alkoholfogyasztás például ellensége ennek a fehérjének is, és nem tesz jót a napozás és a szoláriumozás sem. Akkor is az átlagosnál több, kollagént is károsító szabad gyök szabadul fel a szervezetben, ha valaki helytelenül táplálkozik. De jó tudni, hogy a túlzott vékonyság és a túlzásba vitt sportolás is rontja a kollagéntermelést – teszi hozzá a bőrgyógyász. Emiatt van az, hogy akik szélsőségesen sokat edzenek és futnak, azoknak rugalmatlanabb lehet a bőrük már fiatalabb korban is.
És mi a helyzet a porcokkal?
A különböző kollagének fontos molekulái a szervezetnek, szerepük van abban is, hogy jól és könnyen tudjunk mozogni, ízületeink egészségesek legyenek. Mint prof. dr. Szekanecz Zoltán reumatológustól, klinikai immunológustól, belgyógyásztól, az MTA doktorától megtudtuk, az ízületi porc és a csont határán 2-es típusú kollagén van, az tartja egyben az ízületet, és azon keresztül áramlanak a tápláló anyagok a csontba és a porcba. Amikor idősebb korban porckopás alakul ki, akkor a kollagén mennyisége is csökkenni kezd.
A szakember kiemeli, hogy a 2-es típusú kollagén nemcsak „szerkezeti anyag”, hanem szájon át szedve vissza tudja szorítani a gyulladást. Klinikai vizsgálatokban is igazolták, hogy emiatt csökkenteni képes a fájdalmat és a porcpusztulást is. Ezt a hatást az immunrendszerre hatva is eléri. Emiatt vizsgálják, hogy lehetne-e vele gyulladásos betegségeket kezelni, például a reumatoid artritiszt. Önmagában a 2-es típusú kollagénnel a sokízületi gyulladást nem lehet gyógyítani, de segítheti a tünetek visszaszorítását. Mivel ez a molekula képes átjutni a gyomor védelmi vonalán, feltételezhetően a porcba is be tud épülni. Viszont ki kell emelni, hogy erre csak a nem denaturált, 2-es típusú kollagén képes, a hidrolizált nem. Az utóbbi egyrészt nem tud úgy felszívódni és beépülni, másrészt a gyulladást sem csökkenti.
Fotó: Getty Images