Legyenek pókok a szobasarkokban.

Bernit mostanában nagyon foglalkoztatja, hogy mi legyen belőle, ha majd nagy lesz.

– Azt hiszem, tanár leszek – mondta a minap.

– Az nagyon szép szakma – válaszoltam megerősítőleg.

– Azt hallottam, nem sokan mennek tanárnak, mert keveset keresnek.

– Hát, édesem, csak ezért ne menjél tanárnak, más szakmák is vannak, ahol keveset lehet keresni.

– Nem ezért mennék, hanem mert szeretem a gyerekeket… bár nem mindegyiket.

Ez meglepetés volt, mert Berninél elfogadóbb és irgalmasabb szívű embert keveset láttam.

– És mondd csak, édesem, kik azok, akiket nem kedvelsz annyira?

– Hát a fiúkat.

Hát persze, gondolhattam volna.

– Bernikém, szerintem először várd meg, amíg a fiúkat is megkedveled, és csak utána menj tanárnak.

Néhány nap elteltével Berni meg is gondolta magát.

– Tudod, mit, Tati, nem tanár leszek, hanem
szállodás. 

– Szuper, és mit fogsz csinálni?

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz.
Próbáld ki most kedvezményesen!
Az előfizetés ára az első hónapban csak 500 Ft, ezt követően 1490 Ft havonta. Ha van már előfizetésed, lépj be .