Mint minden életszakaszhoz, így az öregséghez is társul egy jellegzetes illat. Az „öregemberszaggal” kapcsolatos előítéleteket azonban legfőbb ideje lenne felszámolni, hisz már jó ideje kiderült, hogy az eredője színtiszta biológia. Ahogyan az is bizonyítást nyert, hogy az időskor sajátos bukéja sokkal kevésbé intenzív és kellemetlen, mint az a közhiedelemben rögzült.
Ha jártál már idősek otthonában, ott egészen intenzíven is érezhetted, de ugyanúgy megtapasztalhattad, például a nagyszüleid lakásába lépve, illetve bárhol, ahol korosodó embertársak vannak a közelben. Ezt a sajátos, kissé fanyar illatot a köznyelv „öregemberszagnak” nevezi; ám a kifejezés, a hozzátapadó, pejoratív jelentéstartalmánál fogva meglehetősen bántó is lehet. (Főleg akkor, ha a használatán keresztül azt előfeltételezzük, hogy a szag szerintünk a tisztálkodás hiányából, netán valamiféle igénytelenségből ered.) Az időskori szag eredetét jó ideje kutatják már a tudósok, eddigi vizsgálataik eredményeiről pedig – amelyek épp, hogy rácáfolnak erre a sztereotípiára – évek óta tudni lehet. (Arról hogy milyen problémákkal szembesülnek a leggyakrabban idős embertársaink, ebben a korábbi cikkünkben foglalkoztunk.)
Bár az egészen pontos okokat még a kutatóknak sem sikerült teljes mértékben feltérképezniük, annyi mindenesetre bizonyos; hogy egy
a kor előrehaladtával mindannyiunkat érintő jelenséggel állunk szemben:
aminek az alapja színtiszta biológia, biokémia.
Az „öregszag” valóban létezik
Kutatók egy csoportja már évekkel ezelőtt arra a megállapításra jutott, hogy az emberek pusztán a szaglásukkal meg tudják állapítani, valaki fiatal-e vagy idős – idézi föl az IFL Science. Ám, ami legalább annyira lényeges, vizsgálataikkal azt is bebizonyították, ez a sajátos illat – az előfeltételezésekkel szemben – nem feltétlen kellemetlen. A tudósok ehhez különböző korcsoportú emberek testszagát „gyűjtötték be” oly módon, hogy arra kérték őket, viseljenek öt éjszakán át pólót az ágyban, hónaljpárnákkal, amelyek felszívják az izzadságot. A betéteket ezek után feldarabolták és üvegekbe helyezték, majd megszagoltatták a kísérletben résztvevő, 20 és 30 év közötti önkéntesekkel. Arra kérték őket, hogy értékeljék az illatot, illetve, hogy próbálják megbecsülni, milyen korú embertől származik.
Kapcsolódó
Ezért nem érdemes rettegni az öregedéstől
Az időskor illata inkább semleges mint taszító
„Ez a kísérlet arra enged következtetni, hogy más állatokhoz hasonlóan, az emberek is képesek a másik életkorának megkülönböztetésére pusztán a testszag alapján. Ez pedig kimondottan igaz az idős korúak által kibocsátott testszagokra” – összegezte akkori tanulmányában a csapat, aki szerint ebben még nincs is semmi meglepő, hiszen, mint fogalmaznak, az már régóta ismert, hogy egyes állatok – így például az egerek, szarvasok, a vidrák, a nyulak és majmok – testszaga változik felnőttkorban. Ez segíti őket ugyanis a megfelelő, párzó partner kiválasztásában. Az állatokhoz hasonlóan az embernek is vannak korral összefüggő testszag-változásai,
melyek partner kiválasztására, a beteg emberek elkerülésére szolgálnak,
vagy annak megkülönböztetésére, hogy valaki rokon vagy sem. Ami azonban a tudományos értekezés társszerzője, Johan N. Lundström idegtudós szerint viszont igencsak meglepő volt, hogy a fiatalok inkább találták semlegesnek, mintsem kellemetlennek az idős emberek jól érzékelhető hónaljszagát. „Ez pedig váratlan felfedezés volt, tekintve, hogy az öregkori szagot a közfelfogás inkább kellemetlennek tartja” – fogalmazott a Philadelphiai Monell Chemical Senses Center vezető kutatója.
Bár Lundström csapata azt nem tudta megfejteni, pontosan mi okozza a jellegzetes illatot, tanulmányukban egyebek mellett arra is rámutatnak, hogy a bőrmirigyek hosszútávú változásainak lehet benne valamilyen szerepe. Egy másik, lehetséges magyarázatként a sejtpusztulás felgyorsult ütemét valószínűsítették: mondván, amikor ez a folyamat, a kor előrehaladtával felgyorsul, az más szagot kölcsönözhet az embernek.
Japán tudósok felfedezték…
A magyarázathoz évekkel a Lundström vezetésével készült tanulmány publikálását követően egy japán tudósokból álló csoport jutott közelebb. A Journal of Investigative Dermatology hasábjain publikált tanulmányukban arról számoltak be, hogy megtalálták az „öregszag” felelősét, amely nem más, mint egy 2-nonenal nevű vegyület. A jellegzetes – zsíros és füves szagot árasztó – telítetlen aldehid más vegyületek bomlási melléktermékeként jön létre, és leginkább akkor lehet érezni, amikor a molekulák a bőrön keresztül a levegőbe jutnak. Az öregedő bőr egyébként is több zsírsavat termel, és e zsírsavakból levegővel érintkezve képződik a sajátos szagú bomlástermék, a 2-nonenal. Mivel a zsírsavak nem oldódnak vízben, a 2-nonenal a bőr felszínén marad, még a legalaposabb mosakodás után is.
Az életkor előrehaladtával tehát mindannyiunk testszaga változik, amit számos, egyéb tényező is befolyásolhat; a táplálkozástól kezdve, a hormonokon át a különféle krónikus betegségekig.
Kiemelt kép: Getty Images
