Mindenki a The Drew Barrymore Show-ról beszél. Arról a tévéműsorról, amelyet a színésznő a világjárvány kellős közepén indított el és vitt sikerre, annak ellenére, hogy eleinte sokan értetlenkedve fogadták, vagy csak legyintettek rá. Drew Barrymore nem újságíró-riporter, és nem is próbál annak látszani az általa vezetett beszélgetős műsorban. Persze felkészül a partnereiből (színésznők és énekesnők mellett Michelle Obama és Hillary Clinton is járt már nála vendégként), próbainterjúkat készít velük a felvétel előtt, ám az esetek nagy részében az élő közönség előtt felvett adásban végül teljesen más irányba kanyarodik az eszmecsere, mint amelyet az előre egyeztetett kérdések kijelöltek volna. Éppen ez adja a show erejét: az őszinteség, a spontaneitás és a túláradó érzelmek. Barrymore-nak veleszületett adottsága van ahhoz, hogy a nála megjelenő világsztárok számára olyan bensőséges hangulatot teremtsen, amelyben teljesen felszabadultan beszélhetnek bármiről, így aztán a harmadik évadát taposó show bővelkedik a valóban személyes sztorikban és megrázó vallomásokban.
Idejét sem tudom, mikor láttam utoljára Drew Barrymore-t filmben szerepelni. A tévés ismétlésekben időnként belefutok az E.T., a földönkívülibe, vagy valamelyik kilencvenes évekbeli romkomjába, de új mozijáról még csak nem is hallottam. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a Golden Globe-díjas színésznő eltűnt volna, sőt. Most él csak igazán.
Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak
500 forintért, vagy regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz.
