Most, elsősorban nem a világ, a miénknél jóval kevésbé szerencsés részein élő milliókra gondolunk, akik, dolgozzanak bármilyen területen, kevés pénzért, nem létező munkavédelem mellett, és embertelen körülmények között teszik a dolgukat. Nálunk, és a legfejlettebb nyugati országokban is van néhány olyan munkakör, amiben a dolgozók rendszeresen, a többieknél nagyobb veszélynek teszik ki magukat.
Egy amerikai tanulmányban az Amerikai Statisztikai Hivatal adataiból, és foglalkoztatási statisztikák számaiból kiindulva határozták meg a legveszélyesebb munkaköröket, azaz azokat, ahol az abban dolgozók számára vetítve a legtöbb az évente bekövetkező halálesetek száma. Az egyébként 25 elemes listából válogatva mi átugrottuk azokat a munkaköröket, amelyeknek itthon kisebb a relevanciája (azért jó tudni, hogy például az olajfúró tornyokon dolgozók is előkelő helyen végeztek), és 10, itthon is ismert szakmát hoztunk a listáról.
Kíváncsi vagy, hogy a te szakmád a modern világ legveszélyesebb munkahelyei közé tartozik-e?
Faipari dolgozók
Halálos sérülések aránya: 91,7/100 000 munkavállalóra vetítve.
A fakitermeléssel foglalkozó dolgozók erdőkben és más szabadtéri környezetben dolgoznak. Feladatuk, hogy nehézgépek segítségével fákat vágjanak ki, hogy aztán nyersanyagokat, például fűrészárut, papírt és kartont állítsanak elő belőlük. A szakma veszélyességét, többek között a nehézgépek használata és a veszélyes kézi eszközökkel való, rendszeres érintkezés jelenti,
a haláleseteknek leggyakoribb oka ezen a munkaterületen a nehézgépekkel kapcsolatos, súlyos sérülés.
Tetőfedők/ácsok
Halálos sérülések aránya: 100 000 munkavállalóra vetítve 47.
Tetőfedőnek lenni továbbra is az egyik legveszélyesebb szakma. A halálos kimenetelű sérülések fő oka a leesés: akár a tetőről vagy más magaslatról, akár azokról a létrákról, amelyeket a tetőfedők munkájuk során használnak.
Építőmunkások
Halálos sérülések aránya: 43,3/100 000 munkavállalóra vetítve.
Az építőipari munkásoknak számos olyan feladatot kell ellátniuk, amelyek fokozott sérülésveszéllyel járnak. Az építőipari dolgozók olyan környezetben dolgoznak, ahol különféle, kisebb-nagyobb tárgyak eshetnek rájuk, és nagy magasságból ők maguk is lezuhanhatnak munka közben. A halálos baleseteket leggyakrabban a létrákon való rossz lépések és a nehézgépek használatakor bekövetkező sérülések okozzák.
Repülőgép-pilóták és repülőmérnökök
Halálos sérülések aránya: 100 000 munkavállalóra vetítve 34,3.
A repülőgép-pilóták és fedélzeti mérnökök munkája 2018-ban még a második legveszélyesebb munkakör volt, az elmúlt néhány évben valamennyire visszaesett az ezekben a munkakörökben bekövetkező balesetek száma. A halálos balesetek ebben a szakmában általában közlekedési balesetek miatt következnek be. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a kereskedelmi, turistaszállító repülőgépek továbbra is hihetetlenül biztonságosak, a legveszélyesebbek ebben a szektorban a magánrepülőgépek és a helikopterek.
Szemétszállítók
Halálos sérülések aránya: 33,1/100 000 munkavállalóra vetítve.
A szemétszállítók, mindennapi rutinjuk során kifejezetten nehéz körülmények között dolgoznak, és ebben a szemét a legkisebb probléma. A sérülések és halálos kimenetelű balesetek jellemzően a munkájuk során használt teherautók nehézgépeivel kapcsolatban fordulnak elő. Mivel gyakran forgalmas utak mentén állnak meg, hogy összegyűjtsék a szemetet,
a halálesetek másik, leggyakoribb oka, hogy a munkásokat a kukásautó, vagy egy másik jármű elüti.
Vas- és acélipari dolgozók
Halálos sérülések aránya: 32,5/100 000 munkavállalóra vetítve.
A halálesetek egyik leggyakoribb oka ezen a területen a véletlen esés, csúszás és botlás. Mivel, az ezekben a munkakörökben dolgozó munkások feladata nagyméretű szerkezetek építése, acél felhasználásával, általában létrákon másznak, nehézgépeket kezelnek, melyek segítségével acélt emelnek és rakodnak ki. Ezek a feladatok mind magukban hordozzák a balesetek lehetőségét.
Autóvezetők, sofőrök, árukiszállítók
Halálos baleseti arány: 25,8/100 000 munkavállalóra vetítve.
A tehergépkocsi-vezetők, sofőrök, illetve futárok a különféle gépjárműbalesetek miatt rendszeres veszélyekkel szembesülnek a munkahelyükön, az ezen a területen bekövetkező halálesetek leggyakoribb oka a közlekedési baleset.
Mezőgazdasági dolgozók
Halálos baleseti arány: 20,9/100 000 munkavállalóra vetítve.
A mezőgazdaságban dolgozó munkások vagy gazdálkodók rendszeresen nehézgépeket üzemeltetnek. Ezen a területen jellemzően ezek a nehézgépek okozzák a halálos baleseteket.
A traktorokkal történő balesetek a leggyakoribb káresemények közé tartoznak.
Villanyszerelők
Halálos baleseti arány: 20/100 000 munkavállalóra vetítve.
A villanyszerelők feladata a lakások, házak és vállalkozások áramellátását biztosító légvezetékek és földalatti vezetékek telepítése és karbantartása. Ebben a munkakörben áramkarbantartó berendezéseket szállítanak különféle munkaterületekre, elektromos oszlopokra jutnak fel és elektromos berendezéseket tesztelnek, telepítenek vagy tartanak karban. A villanyszerelők halálát leggyakrabban áramütés okozza.
Rendőrök
Halálos sérülések aránya: 14/100 000 munkavállalóra
A rendőröket a törvények betartatásával, az élet és a tulajdon védelmével és a rend fenntartásával bízzuk meg. A rendőrtisztek feladatai közé tartozik a járőrözés, idézések kiadása, bűncselekmények kivizsgálása, gyanúsítottak letartóztatása ésaz ügyészekkel való együttműködés. (Arról, hogy milyen feladatai vannak egy, az országúti rendőrség kötelékébe tartozó törzsőrmesternek, ebben a korábbi cikkünkben írtunk.) A rendőrök munkahelyi halálozási aránya hasonló a karbantartókéhoz, az építőipari munkásokéhoz és a nehézgépjármű-szerelőkéhez, leggyakoribb oka a személyi erőszak.
Gondoltad volna, hogy ezek a legveszélyesebb munkakörök?
Kiemelt kép: Getty Images