Milyen hatással van a szépségtrendekre a globális gazdasági válság? Kipukkad-e a „minél nagyobb, annál jobb” buborék? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphatunk választ a 3 kontinens 7 országból összesen 7000 nő megkérdezésével, valamint az AVON szakértői, és egy független bőrgyógyász bevonásával készült jelentésből. A felmérés eredményei jelentős változásokat tükröznek a szépségápolási trendek alakulását tekintve: úgy tűnik, hogy a nők világszerte egyre inkább eltávolodnak a merész és túlzóan kirívó, mesterséges megjelenéstől, és immár természetes vonásaik kiemelését részesítik előnyben, gyengédebb és kevésbé invazív szépségápolási termékeket, eljárásokat, beavatkozásokat választva.

A felmérés eredményeivel kapcsolatban Sákovics Dianát, a selfguide pszichológiai műhely pszichológusát is kérdeztük, aki további szempontokat hozott be a jelenség megértésével kapcsolatban. 

A kozmetikai kezelések jövője

A pandémia enyhülésével, a kijárási korlátozás és állandó home office felfüggesztése utáni első időkben ugrásszerűen megnövekedett kozmetikai kezelések száma, ez azonban napjainkban mérséklődni látszik, derül ki a kutatásából. Habár a megkérdezett nők közel fele (47%) továbbra is havonta legalább egyszer igénybe vesz valamilyen kozmetikai beavatkozást, a kezelések típusai és gyakorisága folyamatosan változik. Amellett, hogy a járványt követő időszakban népszerűnek számító kezelések (például az arcfeltöltés, a botox vagy a műszempilla építés) iránti kereslet csökkenő tendenciát mutat,

a jelentés a kozmetikai beavatkozások visszafordítását igénylő nők számának növekedését is jelzi.

Sok nő fordul ugyanis szakértőhöz azért, hogy korábbi kozmetikai beavatkozása mértékét enyhíttesse, implantátumát, fillereit eltávolíttassa vagy korrigáltassa, természetesebb megjelenést érve el a szemmel láthatóan mesterséges külső helyett. A jelenség a sztárvilágban is látványos: az idei évben több, korábban épp sebészileg tökéletesre szabott testével feltűnést keltő celebritás, például Kim Kardashian, Courney Cox, vagy épp Kylie Jenner kapcsán számoltak be hasonlóról. Az ilyen típusú helyreállító műtétekről és a hozzá kapcsolódó kulturális átalakulásról mi is részletesen írtunk egy korábbi cikkünkben.

„A nők a feltűnő és kirívó külsőségekkel szemben napjainkban inkább a természetesebb megjelenésre törekednek, amely egyúttal egészségesebbnek is tűnik. Ennek eredményeképpen most az olyan, a bőr ellenálló képességét erősítő kezelések kezelések a legnépszerűbbek, amelyek például a kollagéntermelés serkentésével segítik a bőr javítását és védelmét” – nyilatkozott tapasztalatairól Dr. Zoya Diwan a kutatásba bevont bőrgyógyász-szaktanácsadó. A szakértő a kutatáshoz kapcsolódóan arról beszél, hogy a pácienseknek realisztikusabbak lettek az elvárásaik is. Míg korábban gyakori jelenség volt, hogy valaki azzal állított be a rendelőbe, hogy úgy szeretne kinézni, mint ez vagy az a híresség, ma már a páciensek is a saját adottságaikhoz mérten eszközölnek változtatásokat is. A kutatásból kiderül az is, hogy a nők egy része azért is tér vissza a természetesebb megjelenéshez, mert egy natúr alapból kiindulva sokkal gyakrabban tudja változtatni külsejét, több stílust tud kipróbálni. 

Az egyenkülső lassan kimegy a divatból. (Fotó: Getty Images)

A hitelesség felértékelődése

A hírességek, influenszerek és a közösségi média hatása ereje évről-évre egyre nagyobb, ugyanakkor

az eddig tökéletesre csiszolt feedektől a hitelesebb közösségi médiaélmény felé mozdulnak el a fogyasztók.

A különböző filtereket például jó ideig megjelenésünk inspirációs forrásának, egyfajta viszonyítási pontnak tekintettük, a kutatás azonban azt mutatja, hogy a filterek szépségápolási döntéseinket befolyásoló ereje is csökken. Ötből már kevesebb mint egy nő (19%) mondta azt, hogy a közösségi média filterek inspirálják őket arra, hogy kozmetikai beavatkozásokat végeztessenek, és ehelyett inkább a valós életben látott eredmények (47%), vagy a barátoktól és családtagoktól kapott ajánlások (37%) hatására döntenek arról, mennyire és hogyan avatkozzanak bele a megjelenésükbe. Sok nő számára a természetesebb megjelenés a nagyobb önazonossággal is együtt jár, a kutatásban megkérdezettek egy része úgy vélte, hogy az eredeti megjelenését minél jobban kiemelő, vagy épp minél kevesebb azt jelenti, hogy bátrabban vállalja fel önmagát.  

A természetesség persze viszonylagos, hívja fel a figyelmet a pszichológus, aki szerint nem biztos, hogy ma még visszafejthető, egyáltalán mi is a természetes. Bár a több, akár műtéti beavatkozással szabott megjelenéshez képest a kevesebb természetesnek látszik, a szakértő szerint ezzel együtt is azt tekintjük természetes szépségnek, amit annak mond a szépségipar. „Annyira eltávolodtunk attól, ahogy az őseink gondozták a testüket, hogy nehéz megmondani, mennyire értelmezhető egyáltalán a természetes szépség fogalma”  – emeli ki Sákovics Diána. 

Az egészségesebb boldogabb

Egy másik, szintén a kozmetikai cég által készített, Power in Ageing  (Az öregedésben rejlő erő) című, kapcsolódó jelentéséből kiderült, hogy a nők majdnem háromnegyede ma (72%) inkább az egészséges, mint a fiatalos megjelenésre szeretne összpontosítani, így elképzelhető, hogy ez lesz a természetesség valóban megragadható fokmérője, ha a szépségről van szó. A legújabb kutatás szerint „Az emberek világszerte eltávolodnak attól, hogy a szépségápolással legyőzzék vagy elfedjék bizonytalanságukat, ehelyett inkább arra keresik a választ, hogyan emelhetik ki természetes szépségüket. Akkor érzik magukat jól, ha a lehető legjobb formájukban tündökölhetnek, a minél több, annál jobb trend egyértelműen az egészségesebb boldogabb irány felé fordul” – mondja Olivia Eskens, az AVON II. tudományos munkatársa.

Sákovics Diána pszichológus szerint megjelenésünk és önképünk kapcsolata viszont inkább fordított irányú, és

alapvetően önértékelésünk határozza meg, hogyan tekintünk a külsőnkre és nem fordítva.

„Az önelfogadás, a külsőnkkel való elégedettség nem független attól, hogy összességében milyennek látjuk önmagunkat, egész lényünket. Természetesen egészséges önértékelés mellett is előfordul olyan élethelyzet, amikor kevésbé vagyunk elégedettek azzal, ahogy kinézünk, de ilyenkor ez az elégedetlenség nem válik nyomasztóvá, ezért egészséges önértékelés esetén az sem frusztrál egészségtelenül, amit a médiában látunk. A rengeteg tökéletes test látványa inkább azzal válik szorongáskeltővé, hogy felerősíti a meglévő szorongásunkat önmagunkkal kapcsolatban.

Önmagunk elfogadása tehát nem megjelenésünk elfogadásával kezdődik.

Ha nehézségeink vannak ezen a területen, érdemes mélyebbre nézni önmagunkban, feltárni elakadásainkat, foglalkozni önismereti munkával, szakember segítségét kérni, ha kell” – mondja. 

Szűkebb pénztárca = kisebb sminktáska

Az egészségesebb, természetesebb megjelenés felé mutató trenddel együtt a globális megélhetési válság is érezhetően hatást gyakorol a nők szépségápolási döntéseire. A kutatásból kiderül, hogy világszerte minden ötödik nő lemondott a sminkelésről és a bőrápolásról (22%), majdnem egynegyedük abbahagyta a hajvágást és a kozmetikai kezeléseket (23%) és majdnem egyharmaduk lemondott a manikűrözésről (31%) a gazdasági nehézségekre hivatkozva. Napjainkban minden ötödik nő (21%) spórol pénzt a kozmetikai kezelések elhagyásával és saját maga által összeállított szépségápolási rutint folytat, valamint minden tizedik nő (13%) állítja, hogy bár még megengedheti magának, a jelenlegi gazdasági helyzetben nem szívesen költ pénzt kozmetikai szépítő kezelésekre. Egyértelmű, hogy a prioritások és a gondolkodásmód arról, mire fordítható a rendelkezésre álló jövedelem, megváltoztak, és napjainkban

a nők drága szépségápolási kezelések helyett szívesebben választanak költséghatékony alternatívákat, például a többfunkciós készítményeket.

Sákovics Diána pszichológus szerint a gazdasági válság okozta költségfaragás mellett a kevesebb több elv felé fordulásban szerepet játszhat az is, hogy „a pandémia egyrészt sokkal egészségtudatosabbá tette az embereket, másrészt otthon azt is megtapasztalhatták, hogy nem dől össze a világ, ha hosszabb-rövidebb időre kihagyják a fodrászt, kozmetikust, manikűröst az életükből. A járvány alatt sokan a lelki egészségükkel kapcsolatban is tudatosabbak lettek, és felismerték, hogy a külsőnk alakítása valószínűleg csak rövid időre hoz enyhülést a szorongásban. Ennek kapcsán akár elégedettséget is érezhetünk, de nem valószínű, hogy ezek a beavatkozások tartós megoldást nyújthatnak, mint ahogy az sem, hogy tartósan növelnék az önértékelésünket. Ezek felszíni megoldások, amelyek nem hatolnak el a szorongás forrásáig, így hosszú távú megoldást sem nyújthatnak. Ennek felismerése elvezethet annak belátásához is, hogy a megoldást máshol, elsősorban magunkban kell keresnünk” – emeli ki.

Annál is inkább – tesszük hozzá mi – mert divatirányzatok jönnek-mennek és a szépségideál is folyamatosan változik. Ha jól szeretnénk érezni magunkat a bőrünkben, nem a legújabb trendeket, hanem belső iránytűnket érdemes követnünk. 

Kiemelt kép: Getty Images