Slachta Margit élete akár tipikus 20. századi női sors is lehetett volna – ő azonban másként döntött. Eredetileg jómódú családból származott, édesapja Slachta Kálmán, a Kassai Takarékpénztár vezérigazgatója volt, de egy felelőtlen pénzügyi döntés következtében tönkrement, és 1908-ban a család egy részével kivándorolt Amerikába. Margit, aki lengyel édesapja hat lánya közül a másodikként született 1884. szeptember 18-án, nem tartott velük. És ezzel egy páratlan pályafutás vette kezdetét.
A szociális igazságosságért
A 19. század második felére Magyarországot is elérte az iparosodás, a társadalom addigi rendje a feje tetejére állt. A felbomló hagyományos paraszti világ csak úgy ontotta magából a képzetlen, írni-olvasni nem tudó fiatal nőket, akik közül sokan egy jobb élet reményében az akkor induló gyárakban kötöttek ki, ahol lényegesen kevesebb fizetést kaptak, mint a férfiak.
A gyárak mellett a másik „pálya”, ami nyitva állt a nők előtt, a cselédsor volt – egyik sem éppen leányálom. A magyar arisztokrácia egyes hölgyeinek körében is visszhangra talált a munkásnők kiszolgáltatott helyzete. Közülük is kiemelkedett gróf Pálffy Pálné, aki menedékotthont, egyesületet, kórházat, önképzőkört hozott létre lelkes arisztokrata és közrendű hölgyek segítségével. Ő alapította meg az Országos Katolikus Nővédő Egyesületet is, amelynek az üléseire rendszeresen eljárt Slachta Margit. Olyannyira megérintette a nehéz sorsú nők élete, hogy az elsők között lépett be a patrónusa és példaképe, Farkas Edith által alapított Szociális Missziótársulatba, ahol a javító nevelésre ítélt fiatalkorú leányok gondozásával kezdett foglalkozni a társulat első székhelyén, Szikszón.
Keresztény feminista
Őszintén hitte, hogy a szegénység elleni küzdelemben államnak, egyháznak és társadalomnak össze kell fognia. Az összefogás megteremtésének pedig egyetlen terepe van: a politika. Margit testvér vesszőparipájává vált, hogy férfiak és nők egyenrangú társak lehessenek a munkahelyeken, a közéletben és a családban. „Meggyőződésem, hogy nincs külön női és férfi érdek, mert a kettő a családban egy. Nem lehet elhanyagolni a nő érdekét anélkül, hogy a férfi érdeke ne szenvedjen. Nem lehet egy férfi érdeke ellen véteni anélkül, hogy a nő és a gyerek azt meg ne szenvedné. A férfi, a nő és a gyermek, egyszóval a család (…) megbonthatatlan egész.” Hitte, hogy csak akkor lehet a női szempontot is érvényre juttatni, ha a nők is megkapják a szavazati jogot. Ez került hát politikai tevékenységének a középpontjába. 1918-ban megszervezte a Keresztény Női Tábort, és még abban az évben a nők általános választójoghoz jutottak Magyarországon.
Az anyaság védelmében
1920-ban kormányra került a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja. A főváros I. kerületében viszont pótválasztásokat kellett tartani, ahol a párt őt indította hivatalos jelöltjeként. Slachta Margit pedig fölényesen győzött, és ezzel ő lett Magyarország első képviselőnője. Első parlamenti beszédét „a férfi képviselők derülten, tréfálkozva, fölényeskedve fogadták”, adta hírül a másnapi Népszava. Szólt a gyermekhalandóságról, a nővédelmi mozgalomról, javasolta, hogy módosítsák a munkásnőkre vonatkozó törvényeket, alkalmazzanak női iparfelügyelőket, biztosítsák az anyaság védelmét, és adjanak az ipari munkásságnak évente kétheti szabadságot. Kérte a szoptatás rovására elterjedt dajkaság korlátozását, így szorítva rá a tehetősebb nőket is gyermekük anyatejes táplálására. Korát ebben is messze megelőzve szorgalmazta az iskolareformot, amelyet „a kisiskolások igényei, fizikai és szellemi szükségletei alapján” tartott fontosnak kidolgozni.
