Az internet térhódítása szabad kezet adott azoknak, akik a személyazonosságunkra, illetve a pénzünkre vadásznak. A klasszikus „nigériai hercegeken” és az „unokázós csalókon” át a Tinder-szélhámosokig számtalan olyan piszkos trükk és módszer létezik, amivel milliárdokat szakíthatnak az áldozatok bankszámlájáról. (Arról nem is beszélve, hogy nyaralás során hogyan próbálnak meg átverni bennünket.) Azonban a megtévesztést már-már művészi szinten űzők a modern technológia, illetve az internet korszaka előtt is feltalálták magukat – és nem is akárhogy.
„Nem gondolod, hogy ha ugyanannyi energiát fektetnél a tanulásba, mint a puskáid megírásába, akár még kitűnő is lehetnél?” – hangzik a középiskolás évek nosztalgikus mondata, amit az alábbi híres csalóknak – ha némelyikük élne még – mi is szívesen feltennénk.
Charles Ponzi, az MLM-csalások atyja
Az egyébként kitűnő üzleti érzékkel rendelkező, kezdetben pincérként és mosogatóként tevékenykedő Ponzi 1903-ban emigrált Olaszországból az Amerikai Egyesült Államokba. Az odavezető hajóút során minden pénzét elszerencsejátékozta:
„2 dollár 50 cent készpénzzel a zsebemben, de egymillió dollárnyi reménnyel érkeztem az országba, ami soha nem hagyott el engem”
– mondta Ponzi 1920 körül, letartóztatása idején a New York Times riporterének. Történt ugyanis, hogy becslések szerint Ponzi több mint 32 millió dollárt csalt ki befektetőitől egy hamis beruházási rendszer kidolgozásával.
A piramisjátékhoz hasonlító, pénzügyileg hosszú távon fenntarthatatlan módszert azóta Ponzi-rendszerként vagy Ponzi-sémaként emlegeti a világ, ami egy egyszerű, de kétségkívül hatékony csalási forma, és ami – hamisan magas hozamot ígérve – a korábbi befektetők pénzéből fizeti ki az újonnan érkezőket. Miután Ponzi palira vette a fél világot, kevesebb mint egy év alatt meggazdagodott, és letartóztatásáig (a Boston Globe oknyomozó újságírója buktatta le), illetve a rendszer csúfos összeomlásáig fényűző életmódot folytatott. Miután éveket töltött rács mögött, a második világháború idején Brazíliába költözött, ahol nincstelenül, magányosan halt meg 1949-ben. Az azóta eltelt évek során Ponzi ötlete más szélhámosokat is megihletett; az egyik leghírhedtebb Bernie Madoff amerikai befektetési tanácsadó volt, aki közel 19 milliárd dollárt csalt ki ezzel a módszerrel, mielőtt 2008-ban lebukott.
Natwarlal, a „tolvajok fejedelme”
Natwarlal, vagyis Mithilesh Kumar Srivastava indiai tőzsdei bróker, ügyvéd és szélhámos volt, akit minden idők egyik legintelligensebb és legaktívabb bűnözőjeként tartanak számon. Mivel szinte bárki aláírását utánozni tudta, már egészen fiatalon csekkeket és okiratokat hamisított, később pedig – az álcázás nagymestereként – több mint 50 alteregóját, illetve jogi képzettségét felhasználva manőverezett az üzleti világban, átejtve még a legdörzsöltebb iparmágnásokat is. A gazdag befektetőknek szemrebbenés nélkül adta el a Vörös Erődöt, az indiai Parlamentet, a Rashtrapati Bhavan elnöki palotát és a Tadzs Mahalt – utóbbit például háromszor is.
Natwarlalt szülőfalujában, Bangrában Robin Hoodhoz hasonló karakterként emlegetik, hiszen amellett, hogy tettei erőszakmentesek voltak, vagyona jó részét szegénysorban élő családoknak adományozta. Miután nyomára bukkantak, 113 év börtönbüntetésre ítélték. Natwarlalnak ez idő alatt többször is sikerült olajra lépnie: 1957-ben például megvesztegette cellaőreit, rendőrruhát öltött, majd egyszerűen csak kisétált a kanpuri börtön kapuján. A férfit 84 évesen, 1996-ban tartóztatták le utoljára. Bár ekkor már tolószékhez volt kötve, mégis sikerült újra meglépnie – ezúttal pedig végleg. Soha többé sem akadtak a férfi nyomára, aki folytonos szökési kísérletei miatt mindössze 20 évet ült le a 113 éves börtönbüntetéséből.
Sylvia Browne, az angyalokkal suttogó
Sylvia Browne amerikai írónő és önjelölt médium volt, aki azt állította, hogy képes beszélni Istennel és az angyalokkal. A 20. század végén híres televíziós és rádiós személyiséggé vált, rendszeresen szerepelt különböző beszélgetős műsorok vendégeként, szeánszokat tartott, és több mint 40 könyvet is írt, melyek közül néhány a New York Times sikerlistáján is szerepelt. Állítólagos médiumi képességeinek „hála” hatalmas követőtáborra tett szert, és számtalan elkeseredett, szeretteit gyászoló, illetve eltűnt gyerekeit kereső embert vesztegetett meg.
Azt állította, hogy látnoki képességei birtokában képes felderíteni az eltűntek kilétét, és kapcsolatba lépni az elhunytakkal. 2004-ben az eltűnt Amanda Berry édesanyjának például azt jósolta, hogy lánya halott – ehhez képest Amanda 2013-ban az ohiói emberrablóként elhíresült Ariel Castro fogságából szabadult két másik eltűnt lánnyal együtt. De vízióira hivatkozva olyan szülőket is hamis reménnyel táplált, akiknek sajnos holtan kerültek elő a gyerekei. Az írónőnek (akit nemcsak megtévesztéssel, de lopással és befektetési csalással is vádoltak a hatóságok) még a saját halálát sem sikerült megjósolnia: Larry King műsorában azt állította, hogy 88 évesen éri majd a vég – csakhogy 11 évet tévedett. 2013. november 20-án, 77 esztendősen távozott ebből a világból.
A messziről jött ember esete: Gregor MacGregor
AZ 1786-ban született Gregor MacGregor egy nagyravágyó skót katona volt. 18 évesen ismerkedett meg első feleségével (Maria Bowater), aki egy befolyásos tengernagy lánya volt. A házasság megadta számára az áhított társadalmi rangot: kitüntetéseket és pozíciókat vásárolt magának, amit az arisztokrata társadalom nem nézett jó szemmel. Hazugságai és botrányai miatt később a hadseregtől is távoznia kellett, felesége korai halála után pénzforrása pedig elapadt, így Venezuelába költözött, ahol azt hazudva, hogy híres és ünnepelt katona – mit ad isten –, egy másik jómódú nőt is sikerült behálóznia.
Ezután második feleségével karöltve visszatért Londonba, ahol egy általa kitalált ország, Poyais hercegének adta ki magát, aki éppen befektetőket keres hazája számára. Lehengerlő stílusának hála nem is kellett sokat várnia a támogatókra, akiket azzal hitegetett, hogy gyümölcsöző országa folyói dúskálnak az aranyban, és már csak a gyarmatosítókra várnak. Állításainak hitelességét növelve hamis zászlókat, térképeket és dokumentumokat készített, és több millió fontért árulta a nem létező földeket. Amikor a telepesek megérkeztek az állítólagos szigetre, csak kietlen pusztaságot találtak. Mire hazaértek, bottal üthették a „herceg” nyomát, aki először Franciaországba, majd Venezuelába menekült haragosai elől – ahol háborús hősnek hazudva magát, védettséget élvezve hunyt el 1845-ben, 58 évesen.
Rablóból pandúr: Frank Abagnale
Frank Abagnale egy elítélt amerikai bűnöző, aki 16 éves korától a húszas évei elejéig több millió dollárt lopott el csekkhamisítással.
Nem kevesebb, mint nyolc kitalált személyazonossággal rendelkezett, és szemrebbenés nélkül képes volt hazudni: egyszerre adta ki magát orvosnak, ügyvédnek és pilótának. Pilótaigazolványa megtévesztően hasonlított a hivatalos formátumra, így közel egymillió kilométert repült, mielőtt 21 évesen lebukott volna. Büntetése letöltése után az FBI-nak segített más csekkhamisítók elfogásában, akik felismerték, hogy nála jobb tanácsadót valószínűleg keresve sem találnának – együttműködése a hatóságokkal a mai napig is tart. Abagnale a csalássorozatot 26 országban követte el mindössze 5 év leforgása alatt – amiről Steven Spielberg Leonardo DiCaprio főszerepléséről filmet is rendezett Kapj el, ha tudsz címen.
Kiemelt kép: Jelenet a Kapj el, ha tudsz című filmből (Getty Images)