Hazánkban az otthon keletkező szemét 30 %-a konyhai hulladék, melynek hasznosítása céljából 2023. december 31-től kötelező lesz a háztartási biohulladék szelektív gyűjtése nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unió egész területén. Az otthoni komposztálás egyszerű módja annak, hogy a konyhában és a kertben keletkező szerves hulladékot újrahasznosítsuk. Az ételmaradékok, a lehulló falevelek és elszáradt virágok a talaj ezernyi apró élőlényének hála humuszként termelődnek újra.

Ezek után érthető, hogy a rendelkezésünkre álló hely függvényében szeretnénk – és kötelező is lesz – csökkenteni az otthon keletkező élethulladék mennyiségét, ám ez nem jelenti azt, hogy a kerti komposztba bármit belecsempészhetünk. Nemrég arról írtunk, hogyan használhatjuk fel a zöldségeket és gyümölcsöket takarításkor, de a tojás és a mandarin héja is jobb sorsa érdemes, sőt, számos célra praktikus lehet a háztartásban. Az alábbiakban azokról a dolgokról lesz szó, melyeket azonban jobb, ha semmilyen formában nem hasznosítunk újra az otthoni komposztálóban. 

Hús- és halszármazékok

A maradék húsok különösen kritikus élelmiszerek a háztáji komposztálásban. A rothadó hús bűzös szaga csak egy probléma a sok közül, de a visszataszító szagok mágnesként vonzzák nem csupán a környéken lévő háziállatokat, de a vadon élő ragadozókat is. A nyest, a mosómedve, a patkány és a légy előszeretettel látogatja a hússal megrakott trágyadombokat, ezért soha ne tegyünk húst, halat vagy csontot a komposzthalomba még akkor sem, ha otthon kifejezetten zárható ládánk van. 

Tejtermékek, zsírok, olajok

Ugyanezen okból kell kerülni a tejtermékeket, például a sajtot, a vajat, a tejet, a tejfölt és a joghurtot is, de zsírokat és olajokat sem szabad a komposztálóba rakni. A nem kívánt látogatók mellett a komposzt minőségét is jelentősen rontják – a húsokhoz hasonlóan magas zsír- és fehérjetartalmuk miatt nehezen bomlanak, megzavarják a komposzt pH-egyensúlyát és felborítják a lebomlási folyamatokért felelős baktériumok arányát, de az olajok például teljesen le is állíthatják a mikrobiális folyamatokat.

Fertőzött növények

Az élősködők, rovarok és gombák, káros baktériumok elpusztításához kifejezetten forró komposzthalomra van szükség, ami eléri és legalább néhány napon át meg is tartja a 60-63°C közötti hőmérsékletet. Mivel a legtöbb otthoni komposztláda soha nem jelent ilyen állandó, meleg közeget, előfordulhat, hogy a kártevők és a különféle betegségek tovább élnek benne, ami egyáltalán nem tesz jót a jótékony humusznak. 

Fotó: Canva

Vegyszerrel kezelt fű

Kényelmesen hangzik, hogy a frissen vágott füvet egyszerűen a komposztra öntsük, de soha ne adjunk hozzá olyan növényszármazékot, melyet előzőleg gombaölőszerrel vagy gyomirtóval kezeltünk. A kertben a kártevők és a növénybetegségek eltüntetésére használt vegyszerek maradványai a komposzt hasznos baktériumait is elpusztítják, de ugyanez vonatkozik a kezelt, festett vagy lakkozott fadarabokra. 

Kezelt és megmunkált fa

A kezelt fatermékekből származó fűrészport és forgácsot soha ne dobjuk a komposztkupacra, mert a kémiai tartósítószerek, különféle szintetikus anyagok szennyezik a talajt és az élelmiszereket is, melyekből a humusz lesz a jövőben. Bár a fatüzelésű kandalló hamuját hozzáadhatjuk, a szenet – a vegyszerrel kezelt brikettekkel egyetemben – már hanyagoljuk, mivel nagy mennyiségű ként tartalmaz, ami túlságosan savassá teszi a komposztot a legtöbb növény számára. 

Lebomló bioműanyag

Hacsak nem kifejezetten otthoni komposztálásra tervezték, inkább tartsuk távol a bioműanyagokat, zacskókat, evőeszközöket, szívószálakat a kerti ládától. Bár ezek jórészt növényi anyagokból és más megújuló biomasszából készülnek, sajnos csak ipari komposztrendszerekben bomlanak le hatékonyan. Az ilyen nagy teljesítményű üzemek képesek hosszú időn át magas hőmérsékletet produkálni, továbbá megtartani a kellő oxigént és nedvességet, ami szükséges a maradéktalan lebomláshoz. 

Kutya- és macskaürülék

A növényevők, például csirkék, tehenek és hörcsögök trágyája kiváló nitrogénforrás a komposzt számára, ám a húsevő állatok ürülékét szigorúan távol kell tartani a ládától, mert veszélyes kórokozókat és parazitákat tartalmazhat. Ezek nagy egészségügyi kockázatot jelentenek, mivel szennyezik a komposztot, ezért érdemes erre a célra kialakított halomba, távol a zöldséges kupactól elhelyezni, ugyanis miután lebomlott, a nem evésre szánt növények tövébe már felhasználhatjuk. 

Kiemelt kép: Getty Images, nőklapja.hu