1.Megtalálni önmagam

Gyerekkoromban bátortalanul kerestem a helyemet, amihez nyilvánvalóan hozzátett az is, hogy négyéves koromban elváltak a szüleim, és én az anyukámnál maradtam. Biztos, hogy ez nyomot hagyott bennem mind a mai napig, ugyanakkor felfokozta az önállóságra való törekvést, akkor is, amikor még nem voltam eléggé érett a komoly döntésekhez. Lehet, hogy néhány fontos kérdésben ezért választottam rosszul, mindenesetre mára meghaladtam ezeket, megtaláltam a páromat, és helyrejött a kapcsolatom az apukámmal, ilyen szempontból is jó kerékvágásba zökkent az életem.

2. Az otthon melegsége

Tizennégy évesen elkerültem otthonról, kollégiumba, Pécsre, és ott éltem le a következő három évemet. Egy ideig bizonytalan voltam ebben a számomra merőben idegen környezetben, idegen társak között, ugyanakkor rá voltam kényszerülve az ottani rend betartására. Reggel hatkor ébresztő, este tízkor lámpaoltás, amikor még az áramot is elvették tőlünk, egyszóval szigorú fegyelmezettséget is tanultam. Ritkán tudtam hazajutni, és az a szeretet, melegség borzasztóan hiányzott. 

3. Kinyílik a világ

1996-ban elindultam egy modellversenyen Budapesten. Nekem, aki addig mindig visszahúzódó kislány voltam, ez volt az első nyilvános szereplésem. Egy teljesen új világba csöppentem bele, amely egyetlen hatalmas, ismeretlen nyüzsgést jelentett számomra, kisvárosi jövevény számára: társak, zsűri, ­közönség, öltözködés, smink, vonulás a sok rutinos modell között. Mindig is ez volt a célom, és ide vágytam.

4. Felelősségvállalás

Újabb nagy fordulatot jelentett, hogy egyre több munkát kaptam külföldről, Olaszországba költöztem, majd folyamatosan átalakult az életem. Máshonnan láttam rá Magyarországra, az itteni gondolkodásmódra is. Felfedeztem, hogy az igazságnak rendszerint két oldala van, és bár kezdetben meg vagyunk győződve róla, hogy az az igaz, amit mi látunk, azután rendre kiderül, hogy máshonnan nézve más, érvényes szempontok is léteznek. Ettől persze nem egyszerűbb lesz az élet, hanem bonyolultabb, de ez így van jól. Úgy is mondhatjuk, hogy megtanultam a felelősségvállalást. Ezt azóta nem engedem át, hanem, ha szükséges, igyekszem változtatni az életemen. Ha én magam teszek érte, akkor nagy esélyem van arra, hogy el is érjem, amit fontosnak érzek.                                 

5. A ház lelke

Négy éve kezdtem el társasházi ügyekkel foglalkozni, amikor is elmentem életem első közgyűlésére. Akkor értettem meg, hogy milyen égető problémáról van szó, hogy itthon több millió ember társasházban lakik, ám sokban olyan nehezen megy az együttélés, hogy ezek az ingatlanok szinte lakhatatlanná válnak. Érdekelni kezdett, milyen a jó működés, mitől jó egy közös képviselő, és hogyan alkalmazható a társasházi törvény a gyakorlatban. Egy ház életében mindig van valami történés, fennforgás, legyen az egy kommunikációs gond vagy egy kint felejtett karácsonyfa. Rengeteget lehet tanulni ezekből a helyzetekből, pszichológiát, tárgyalástechnikákat, bölcs érvelést, és ezer mást, amivel, úgy érzem, mind hasznosabban tudok majd élni, segíteni.

Fotó: Emmer László