Bár mindössze az emberiség nagyjából 12-15 százalékát érinti, mégis sok tévhit és legenda kapcsolódik hozzá, sőt még világnapja is van, augusztus 13-án. A balkezesség „jelensége” a tudósokat is sokat foglalkoztatja, akik úgy tűnik, egy fokkal közelebb kerültek annak megfejtéséhez,

miért lesz valakinek épp ez a keze a domináns.

Tartották már ördögtől valónak, suta kezűnek, vagy épp, hogy különösen tehetségesnek azt, aki a bal kezét preferálja a jobbal szemben. (Gondoljunk csak arra, hogy a nyelvben is milyen sok kifejezés létezi arra, miszerint a „bal” valami rosszat jelent. A magyarban például ilyen a balszerencse, balsors, balsejtelem, balvégzet, balsiker, baleset, ballépés és eufemizált alakjai a balfék és a balfácán, balul üt ki, bal lábbal kelt fel, valamint az ügyetlen szinonimájaként használt kétbalkezes.) Ám azt, hogy ennek mi a pontos oka, a kutatók fantáziáját is régóta izgatja. (És az is biztos, hogy a balkezesekre sokkal több veszély leselkedik – mutatjuk is, hogy miért.)

Az IFL Science egy, az eLife hasábjain évekkel ezelőtt publikált tanulmányra hivatkozva azt írja, kutatók egy csoportja úgy véli, tévesek azok a feltételezések, melyek szerint a balkezesség öröklött eredetű. Vizsgálatok alapján sokkal inkább az a feltevés állja meg a helyét, hogy még születésünk előtt eldől, melyik lesz a domináns kezünk.

Állítólag már az anyaméhben eldől (Fotó: Getty Images)

Németországi, holland és dél-afrikai tudósok megállapították, hogy a babák gerincvelőjében aszimmetrikus a genetikai aktivitás, amíg az anyaméhben vannak, ez pedig azt jelentheti, hogy a születendő gyermek már a domináns kezet választja.  Érdekes módon ez még azelőtt történik, hogy a magzat fejlődése során az agy kézmozgásokat irányító része – a motoros kéreg – összekapcsolódna a gerincvelővel.

Ez azt jelenti, hogy a balkezességet valószínűleg nem az agy határozza meg, hanem

sokkal inkább ez, a gerincvelőben zajló géntevékenység dönti el, még a magzati állapotban.

Azt már korábbi, az 1980-as években végzett kutatások is bebizonyították, hogy kézpreferenciák a születésünk előtt – az ultrahangos felvételek szerint már a magzat nyolcadik hetében eldőlnek. Már 13. héttől árulkodó jel lehet, hogy

a baba a jobb vagy a bal hüvelykujját szopja éppen az anyaméhben.

A kutatók arra jutottak, hogy a motoros kéreg és a gerincvelő a magzati fejlődés 15. hetéig nincs egymással kapcsolatban, a jobb- vagy balkezesség ugyanakkor már kialakul. A tudomány azonban még nem tart ott, hogy teljes bizonyossággal, előre meg lehessen mondani, jobb vagy balkezes lesz-e a születendő gyermek. Ahogyan a fentiek arra se igazán adnak magyarázatot, hogy miért van ilyen kevés balkezes ember a világon.

Kiemelt kép: Getty Images