Érezted már úgy, hogy nem igazán vagy az életed ura, mintha valami felsőbb erő irányítaná a sorsodat? Nos, lehet, hogy van is ebben valami. Számtalan olyan jelenség létezik ugyanis, amit bár mindannyian érzékelünk, de korántsem biztos, hogy a nevén is tudunk nevezni. Mint ahogy akadnak olyan szabályszerűségek is, amiket ha tudatosan alkalmazunk, akkor egy sor kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat.

Az alábbiakban összegyűjtöttük az univerzumot meghatározó törvényekből ötöt, amelyeket jobb, ha ismerünk, mert általuk jobban megérthetjük a minket körülvevő világot, és segítségükkel tudatosabban, teljesebben élhetjük az életünket.

Fotó: Getty Images

Felkészülni mindenre: Murphy törvénye

Talán ez a leghíresebb az összes törvény közül, amiről szinte biztosan hallottunk már, de nem valószínű, hogy az eredetét is ismerjük. Az 1917-ben született Edward A. Murphy Jr. az amerikai légierő egyik mérnöke volt, aki 1949-ben rakétakísérleteket végzett, és a gyorsulás emberre gyakorolt hatását tanulmányozta. Az egyik kísérlet során egy gyorsulásmérőt kellett a pilóta testének 16 különböző pontjára rögzíteni. Az érzékelőket csak kétféleképpen lehetett felragasztania, de valakinek sikerült mindegyiket rosszul felszerelnie. Ezt követően Murphy sajtótájékoztatón tette meg később törvénynek nevezett kijelentéseit, ami így hangzott:

„Ha egynél több lehetőség van egy feladat elvégzésére, és ezek közül az egyik lehetőség nem várt következményekkel vagy katasztrófával jár, akkor biztos, hogy ez a lehetőség valóra válik.”

„Murphy törvénye” hónapokon belül elterjedt a mérnöki területen dolgozók körében, majd az egész világon annak a leírására, hogy ha valami elromolhat, akkor az valószínűleg el is fog romlani. 

Sokan azt hiszik, hogy ez a pesszimisták kedvenc törvénye, pedig valójában pont az ellenkezőjéről szól. A lényege, hogy az életünket ne a hibázástól való félelem irányítsa, hanem készüljünk fel arra, hogy a dolgok néha nem úgy sülnek el, ahogy szeretnénk, és gyakran nincsen befolyásunk minderre. Ha ezt elfogadjuk, akkor lehetőséget teremtünk a fejlődésre, hogy tanuljunk a hibáinkból, és újra megpróbáljuk, ezúttal jobban, máshogyan. 

Megoldani egy problémát: Kidlin törvénye

Szembesültél már olyan problémával, amelynek a megoldása túl bonyolultnak vagy megterhelőnek tűnt? Talán úgy érezted, hogy elakadtál, amitől frusztrált lettél, és egyszerűen nem tudtad, hogy mi legyen a következő lépés. Az is lehet, hogy sok időt és energiát pazaroltál el különböző megoldások kipróbálására, amelyek végül nem működtek, vagy talán már fel is adtad az egészet. Ha ez ismerősen hangzik, nem vagy egyedül. Sok ember szorul segítségre, különösen akkor, ha a megoldandó probléma homályos, nem egyértelmű vagy sokrétű. De mi lenne, ha azt mondanánk, hogy

létezik egy pofonegyszerű módja bármilyen probléma könnyű megoldására?

Létezik ugyanis egy „törvény”, amely segít átlátni a zűrzavaron, és eljutni a probléma lényegéhez. Így szól: „Ha világosan le tudod írni a problémát, akkor félig már meg is oldódott.” Ez a törvény James Clavell regényének kitalált szereplője, Kidlin után kapta a nevét, aki ezt a technikát alkalmazta élete különböző kihívásainak megoldására. A Kidlin-törvény tulajdonképpen a világos kommunikációról szól. Amikor kihívással szembesülünk, könnyen túlterhelődünk és elveszítjük a fókuszt. Ha azonban időt szánunk arra, hogy papírra vessük a problémát, akkor a folyamat során logikusan átláthatjuk az egészet, így a lényegre tudunk összpontosítani. (A kutatók szerint pedig az is segít egy probléma megoldásában, ha azt megosztjuk másokkal.)

A gondolkozás szabadsága: Gilbert törvénye

Gilbert Lafayette Laws amerikai politikus, lapkiadó és üzletember, aki az 1800-as években Nebraska államminisztere és az Egyesült Államok képviselőházának tagja is volt. Neki tulajdonítják ezt a mondást (de valójában elég homályos az eredete), amely szerint „a legnagyobb probléma a munkával az, hogy senki sem mondja meg, mit kell tenned”. Azaz a közkeletű vélekedés helyett valójában senkinek sincs fogalma arról, hogy mit is csinál, és hogyan is kellene valójában menni a dolgoknak, legfeljebb a megszokás irányítja a tetteinket.

Fotó: Getty Images

Gibert törvénye alapján viszont nem szabad csak úgy vaktában követni a megszokott megközelítéseket, hanem nyugodtan gondolkodhatunk a kereten kívül, rendhagyóan. Ugyanis a probléma lehetséges megoldásait senki sem fogja tudni megmondani, legfeljebb azt, hogyan NE csináljunk valamit – mindenre nekünk magunktól kell rájönnünk. Ez ijesztő, de egyben felszabadító érzés is lehet, hiszen megadja a gondolkozás szabadságát – a kérdés már csak az, hogy mihez is kezdünk vele.

Többet ésszel, mint erővel: Walson törvénye

A legtöbben szeretnénk sok pénzt keresni, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki az életből. Mégis sokan megrekedtünk egy bizonyos szinten, és alacsony fizetésű, ámde biztos(nak hitt) munkahelyeken ragadunk, mert egyszerűen nem merünk váltani, vagy jobban mondva nem tudjuk, hogyan tehetnénk mindezt meg, és sokan a túlórákban és a még több hajtásban látják az előrejutás kulcsát. Azonban S.M. Walson amerikai vállalkozó másként vélekedik: szerinte dolgozzunk jobban, ne pedig keményebben. Állítólag egyszer így fogalmazott:

„Ha a tudást és az intelligenciát tesszük az első helyre, a pénz magától jönni fog.”

Ez nem azt jelenti, hogy nem szabad keményen dolgozni, csak azt, hogy a tudás nagyban megkönnyítheti a dolgokat a karrierünkben, de az életünk bármelyik területén is. A „pénz”, amit Walson említ, lehet szimbolikus is, hiszen nem mindenkinek a vagyon jelenti a gazdagságot. Lehet az egy jó jegy, szakmai elismerés, de akár egy jó párkapcsolat is, hisz mindegyikhez szükséges bizonyos mennyiségű és minőségű tudás megszerzése. Próbáljunk meg minél több információt összeszedni azon a területen, amin dolgozni szeretnénk, így hosszú távon sokkal könnyebb dolgunk lesz, a tudás pedig segít meghozni a gyors és megfelelő döntéseket, amivel pedig rengeteg felesleges körtől kíméljünk meg magunkat.

Aludjunk rá egyet: Falkland törvénye

Falkland törvénye – amely Argentína és Nagy-Britannia Falkland-szigetek fölötti konfliktusáról kapta a nevét – újabb segítség, ha egy nehéz döntés előtt állunk, és nem akaródzik választani, hogy merre is induljunk. Nehéz helyzet, hiszen a döntéseink rengeteg mindenre hatnak, akár az egész életünket (és a környezetünkét) is befolyásolhatja, akár jól, akár rosszul döntünk. A belső értékeink, meggyőződéseink befolyásolják döntéseinket, a döntéseink pedig átalakítják a világot, amelyben élünk, legyen az bármennyire is kicsi vagy nagy dolog. Például mondjuk nem vásárolunk fast fashion ruhadarabokat, szelektíven gyűjtjük a szemetet, kire szavazunk, vagy megnézzük-e Barbie-t a moziban. Falkland törvénye azonban azt mondja, hogy „halasszuk el a döntéshozatalt, és ne gondoljunk rá, ha most nincs rá szükségünk.” Magyarul ha nem akarunk dönteni, akkor ne döntsünk, majd megtesszük később, amikor már muszáj.

A siettetés ugyanis sosem jó ötlet, hiszen

ha nincs elég időnk vagy kedvünk végiggondolni minden eshetőséget, akkor gyakran egóból cselekszünk, amivel csak súlyosbíthatjuk a konfliktust

(ahogyan az a két nemzet között is történt). Ahelyett, hogy rossz döntést hoznánk, inkább várjunk, amíg valóban készen állunk rá, főleg ha nagyobb horderejű dologról van szó. Ne hagyjuk, hogy belehajszoljanak! Persze, nem kell minden apróságon hosszasan törnünk a fejünket, hiszen ez azt jelentené, hogy nem bízunk a saját ítélőképességünkben. Ha valójában nincsen nagy hatással az életünkre, akkor egyszerűen hozzuk meg a döntést, és lépjünk tovább, az energiáinkat pedig fordítsuk a valóban fontos kérdések átgondolására. 

Kiemelt kép: Getty Images