Augusztus elején egy ügyvédnő kiposztolta az X-re (régebbi nevén Twitterre), hogy szerinte miért is kellene a heteró párkapcsolatban élő nőknek a saját vezetéknevüket adni a gyereküknek, nem pedig a férfi parnerükét. Dr. Charlotte Proudman talán maga sem gondolta, hogy a gondolatmenete – amit eddig csaknem 6 millióan láttak – több tízezer like-ot és megosztást kap, és az egész világsajtót bejárja (és még hozzánk is eljut). Pedig valóban jogos kérdéseket feszeget…
„Üzenet a terhes nőknek: kérlek, adjátok a saját vezetékneveteket a babátoknak. Kilenc hónapig hordtátok őket, megszültétek, és életetek végéig felelősek lesztek a gyermekért. A baba anyakönyvezésekor kérdezd meg magadtól: miért fontosabb az apa vezetékneve, mint a tiéd?” – szólt az elhíresült tweet, amivel úgy tűnik, hogy nagyon rátapintott valamire. Hamar több száz hozzászólás érkezett, sokan támogatták, több nő azt mondta, hogy bárcsak pontosan ezt tették volna, míg mások azt, hogy a probléma kiküszöbölésére kötőjeles nevet adtak a gyereküknek, de néhányan (nők is) kerek-perec nemet mondtak erre a javaslatra.
A message to pregnant women — please give the baby your surname.
— Dr Charlotte Proudman (@DrProudman) August 9, 2023
You carried a baby for 9 months, gave birth, and will be responsible for that child for the rest of your life. When you’re registering the baby ask yourself: why is the father’s surname more important than yours?
Dr. Proudman azóta több reggeli műsorban is megjelent és nyilatkozott magazinoknak, amelyekben elárulta, hogy miért is írta ezt a tweetet. Ügyvédként sok olyan nőt képvisel a családjogi bíróságokon, akik azt mondák neki, hogy kényszerítették őket arra, hogy gyermekeiknek az apjuk vezetéknevét adják meg, pedig a brit szülők bármilyen keresztnevet és vezetéknevet adhatnak gyermeküknek, mivel az angol jog nem szab korlátozást arra vonatkozóan, hogy kinek a vezetéknevét lehet bejegyeztetni a gyermek számára. A szülők a születési anyakönyvi kivonat kiállítása után is megváltoztathatják azt (ha mindketten beleegyeznek), vagy ha az egyedüli felügyeleti joggal rendelkező szülő így dönt. Ennek ellenére az Egyesült Királyságban a heteroszexuális házasságban élő nők közel 90%-a felveszi férje vezetéknevét, és általában ez a név öröklődik az esetleges utódaikra is.
„Évszázadokon keresztül a gyerekek a férfi vezetéknevét kapták, itt az ideje, hogy helyreállítsuk a nemek közötti egyenlőtlenséget, újra egyensúlyba hozzuk, és a mi nevünket adjuk a babáknak”
– mondta el az egyik interjúban. Dr. Proudman szerint a kötőjeles vezetékneveket az általa ismert nők gyakran „kompromisszumnak” tekintik, ami azt jelenti, hogy az apa „megengedte”, hogy gyermeke az anya identitásának egy részét viselje. „Hagyjunk fel a kompromisszumokkal, és helyezzük előtérbe anyai identitásunkat” – tette hozzá.
Miért az apa nevét kapja a gyerek?
A világ legtöbb országában a megszületett gyerek automatikusan az apa nevét kapja. Erre több magyarázat is született már. az egyik legkézenfekvőbb az, hogy az édesanya személye magától értetődő, de az apáé nem, és a vezetéknevük odaadásával van biztosítva az, hogy eltartsa a gyereket (és az anyát is), de erre persze főleg a korábbi századok, évezredek során volt szükség, amikor a nőknek nem lehetett vagyonuk, nem dolgozhattak, és gyakorlatilag teljesen ki voltak szolgáltatva a férfiaknak, és egyedül a házasság intézménye jelentett számukra létbiztonságot.
Egy másik, genetikai megközelítésű (azóta bizonyítottan hibás) elmélet szerint a gyerekek inkább az apjuk genetikáját öröklik, rájuk hasonlítanak jobban, és az apát tartja a „domináns” szülőnek, akinek emiatt több „joga” van a gyerekre. Satoshi Kanazawa amerikai születésű brit evolúciós pszichológus és író ennél is merészebb állítással rukkolt elő: szerinte egy belénk kódolt túlélési mechanizmus miatt hasonlít sok csecsemő apjára jobban,
mert ha az apa saját magát látja az újszülöttben, akkor nem kérdőjelezi meg, hogy ő az apa, és a nevére veszi.
Ezt a számtalanszor megkérdőjelezett elméletét azonban – nem meglepő módon – sosem sikerült bebizonyítania.
A harmadik elmélet geopolitikai és gazdasági, hiszen gondoljunk csak bele, hogy gyakran már bemutakozáskor mennyi információt kapunk egy emberről, például arról, hogy melyik országból vagy régióból származik. Jackie Stevens politikatörténész a vezetéknevek megjelenését a 11. századra teszi, amikor Hódító Vilmos népszámlást tartott, és közben etnikai vagy vallási hovatartozás szerint kiosztotta a vezetékneveket, hogy ezzel egyértelműsítse az öröklés szabályait. Ezután terjedt el egész Európában ez a gyakorlat, hogy az emberek a foglalkozásuk, vallásuk vagy származásuk alapján kapnak vezetékneveket, amelyet aztán továbbadnak utódaiknak. Így van ma is rengeteg Kovács, Szabó vagy éppen Török is.
2021-ben egyébként ezek voltak a leggyakoribb vezetéknevek itthon:
- Nagy (223 965 fő)
- Kovács (206 443 fő)
- Tóth (201 828 fő)
- Szabó (199 584 fő)
- Horváth (195 320 fő)
- Varga (132 007 fő)
- Kiss (124 276 fő)
- Molnár (102 137 fő)
- Németh (86 500 fő)
- Balogh (81 656 fő)
Nem mindenhol az apa neve a nyerő
Ahogy említettük, a legtöbb helyen még ma is az apa nevét kapja a gyerek. De mi a helyzet Magyarországon? A jogszabályok értelmében az anya vezetéknevét is kaphatja a baba, ha nincs olyan személy, akit a gyermek apjának kell tekinteni, a gyermek az anyja születési vagy házasságkötéssel szerzett családi nevét viseli. Ez alól kivétel, ha az anya a férje teljes nevét vagy családi nevét a házasságra utaló toldással viseli. Akkor is viselheti az anya vezetéknevét, ha a szülők ebben előre megállapodnak. A szülők vezetékneveit kötőjelesen is megkaphatja a gyerek, de csak két tagot, tehát ha az egyik szülő vezetékneve két tagból áll, a másiké pedig háromból, akkor választaniuk kell egyet-egyet, hogy az utóduk melyiket viselje. Tehát mondhatni, elég nagy szabadságunk van abban, hogy minek is nevezzük el a babánkat, a lényeg, hogy több gyerek születése esetén (ha ugyanazok a szülők) a vezetékneveiknek meg kell egyezniük, nem lehet az egyik Kovács, a másik pedig Kiss.
Azonban ha az apa nevére lett anyakönyveztetve a gyerek, akkor nem mindig olyan egyszerű ezt megváltoztatni. Olaszországban még 1999-ben történt, hogy
egy család szerette volna inkább az édesanya nevére venni a gyereket, de a hatóságok elutasították a kérvényüket, majd a bíróság is, arra hivatkozva, hogy nem ez a hagyomány.
Végül az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy az olasz gyakorlat diszkriminatív.
A szomszédos Spanyolországban és Portugáliában azonban a gyerekek általában mind a két szülő vezetéknevét megkapják (méghozzá kötőjel nélkül), ráadásul az ősök keresztnevei is hagyománytiszteletből tovább öröklődnek, ebből is kifolyólag van általában nagyon hosszú neveik az itt élőknek. Azonban létezik olyan ország is, ahol nincsen a mai napig vezetéknév: Izlandon nem létezik ez a fogalom, az utódok a általában az apa keresztnevét kapják -son (fia) vagy -dóttir (lánya) utótaggal, így értelemszerűen az így képzett nevek nem is öröklődnek generációkon keresztül.
Korábban Magyarországon is volt példa erre a gyakorlatra: erre utaló a -fi végződés, míg a türk népeknél ugyanezt a szerepet töltötte be az -oglu, az oroszoknál pedig úgynevezett apai nevet is kapnak a gyerekek, ez az -ovics/evics, nők esetében az -ovna/jevna.
Kiemelt kép: Getty Images