Hazánkban évente körülbelül 100-200 kisebb, emberek által aligha érezhető, károkat nem okozó földrengést regisztrálnak, ami nem haladja meg a 2,5 magnitúdójú erősséget. De mint azt tapasztaljuk, mintha Magyarország alatt is egyre többször mozdulna meg érezhetően a föld.
Augusztus 19-én délelőtt Gyomaendrőd közelében a Richter-skála szerint 4-es erősségű földmozgást regisztráltak, majd pár perccel később Túrkeve közelében, majd csaknem másfél óra múlva Szarvasnál is földrengés történt, amit több utórengés is követett. Szerdára virradó éjjel pedig újabb, 3,6 magnitúdójú utórengés követte a Szarvas környéki földrengéseket – közölte a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriuma az MTI-vel. A rengéseket Szarvason, Békésszentandráson, Csabacsűdön és Örménykúton, továbbá a környező településeken is érezni lehetett.
Mivel aligha áll módunkban befolyásolni a tektonikus lemezek mozgását, illetve tűpontosan kiszámítani, hogy mikor lehet esedékes, a földrengés egy megelőzhetetlen természeti jelenség, amire csak felkészülni lehet.
Amikor az ember okoz földrengést
A közelmúltban bebizonyosodott, hogy jó néhány esetben emberi tevékenységek váltottak ki földmozgást (akárcsak egyéb természeti karasztrófákat), melyeknek hatása többször is érzékelhető volt. Egy 2017-es kutatás szerint nagyjából 730 olyan helyszínről tudni az elmúlt 150 évből, ahol emiatt keletkezett földrengés. Bár a jelenség a tudományos világban nem újkeletű, a 7,9-es erősségű, ember általi földmozgás azonban a geológusok szerint is meglepő – sőt, kifejezetten nyugtalanító, hiszen
mára már világossá vált, milyen következménnyel járhatnak bizonyos tevékenységek a biztonságra, illetve a környezetre nézve.
Az ember által okozott földmozgások hatásai hasonlóak lehetnek a természetes módon keletkező földrengésekhez, és jellemzően olyan régiókban alakulnak ki, ahol korábban aligha tapasztaltak szeizmikus aktivitást. A földrengés ugyanis a törésvonalak mentén jelentkezik, az emberi tevékenységek (például földalatti nukleáris robbantások) által kiváltott rengések azonban a tektonikus lemezek peremeitől távol is bekövetkezhetnek. Nézzük meg, hogy hogyan, és melyek a leggyakoribb okok a háttérben.
Hidraulikus berendezések, olajfúró kutak
és földgáz-kitermelés
Az úgynevezett hidraulikus repesztés a földgáz egyik kitermelési módszere, ami főként az Egyesült Államokban elterjedt. A folyamat során folyadékot fecskendeznek a kőzetrétegekbe, lehetővé téve a kőolaj és a földgáz mozgását, melyek az ekkor keletkező repedések segítségével kerülnek felszínre. Ami földrengést válthat ki ilyenkor, az a kitermelés melléktermékeként keletkező szennyvíz, a nyomásváltozás, illetve maguk a szennyvízpumpák is képesek lehetnek aktiválni a természetes módon jelenlévő töréseket.
A repesztés során víz, homok és különböző vegyi anyagok nagynyomású keverékét fecskendezik a talajba (Illusztráció: Juan Gaertner/Science Photo Library/Getty Images)
Oklahomában például a valaha tapasztalt öt legnagyobb földrengésből négy kapcsolódik olajkitermelésekhez, a hollandiai Groningenben 1999 és 2014 között a földrengések erőssége pedig a Richter-skála szerinti 1,5-ről 3,6-ra ugrott. A holland kormány emiatt júniusban úgy döntött, hogy a földgáz-kitermelés okozta megnövekedett szeizmikus aktivitás miatt 2023 októberéig leállítja a világ egyik legnagyobb (több mint 60 éve működő) földgázmezőjének számító groningeni gázmezőt.
Bányászati tevékenységek
Az ember által okozott földrengések mintegy 37-40%-át bányászati tevékenységek, illetve az ekkor bekövetkező alagútomlások okozzák. Az ausztráliai Newcastle-ben a bányaipar 1801-es megjelenése a 19. és 20. század folyamán a tektonikus lemezek aktivitását eredményezte a régióban, 2014-ben 5,5-ös erősségű földrengésért felelt Dél-Afrikában (ahol egy férfi életét vesztette), Németországban pedig a sóbányászat eredményezett 5,6-os erősségű rengéseket. De akár több ezer mikrorengést is beindíthat, mint például a lengyelországi Polkowice megyében található Legnica-Glógow rézbánya területén.
Víztározók, gátak és talajvíz-kitermelés
2008-ban a kínai Szecsuán tartományban történt 7,9-es erősségű földrengés következtében megközelítőleg több mint 70 000 ember vesztette életét, 368 545-en megsérültek, 18 830-an pedig eltűntek. A rengéshullám olyan erős volt, hogy Thaiföldön, Pakisztánban, Vietnamban és Mianmarban is érezni lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy a Zipingpu víztározóban összegyűlt 320 millió tonna víz súlya idézte elő a katasztrófát, ami épp egy törésvonalon keresztül gyűlt össze.
A földrengés túlélői összedőlt házak törmelékén sétálnak 2008. május 14-én Szecsuán tartományban (Fotó: China Photos/Getty Images)
De hasonló volt a helyzet az indiai Maharashtrában 1967-ben, ahol szintén a földre nehezedő víztömeg növekedése okozott földrengést, miután feltöltötték a gátat – ami közel 200 halálos áldozatot követelt.
A spanyolországi Lorca közelében pedig kilenc ember halálát okozta egy 5,1-es erősségű rengés 2011-ben, amit a kutatók egy közeli talajvízgyűjtő medence szintjének csökkenésével, illetve az ekkor bekövetkező nyomással magyaráztak nem sokkal később – de ez sajnos csak néhány eset a sokból.
Geotermikus energia
A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származó megújuló energia, ami az egyik legolcsóbb és legkörnyezetkímélőbb energiaforrásnak számít.
Geotermikus erőmű Wairakei-ben, Új-Zélandon (Fotó: Tim Graham/Getty Images)
Csakhogy nem teljesen veszélytelen. Dél-Korea történetének legpusztítóbb földrengése, a 2017-es pohangi katasztrófa csak egy a sok közül, amit egy geometrikus erőmű okozott. A folytonos gőz- és vízáramlás ugyanis képes megváltoztatni a föld szerkezetét, ami rosszabb esetben földrengésekhez is vezethet a térségben.
Szén-dioxid-leválasztás- és tárolás
Az elmúlt évtizedekben a szén-dioxid-felesleg tárolása népszerű módszerré vált az üvegházhatású gázok csökkentésében – csakhogy a folyékony szén-dioxid föld alá történő szivattyúzása 3-as, illetve még ennél is nagyobb erősségű földrengéseket idézhet elő, amennyiben felhalmozódik – bár a kutatók nézetei megoszlanak, minden bizonnyal a nyolc halálos áldozatot követelő, 2018-as hokkaidói földrengés is emiatt következhetett be Japánban.
Szennyvízcsatornák
1961-ben az Egyesült Államok hadserege a napalm előállításából származó mérgező szennyvizet a Sziklás-hegységbe fúrt kúton keresztül próbálta elvezetni. A szennyvíz a Rocky Mountain Arsenal néven ismert üzemből származott, ahonnan öt év leforgása alatt cirka 165 millió gallonnak megfelelő szennyvíz került elvezetésre. Ez idő alatt a földrengések száma látványosan megugrott – a kút 5 mérföldes körzetében 5,3-as erősségű volt a legnagyobb rengés, amit minden bizonnyal a víznyomás, illetve a föld szerkezetének változásai idézhettek elő.
Ugyan a hadsereg a rengések miatt 1966-ban elhagyta a területet, a földmozgások 1981-ig érezhetőek voltak – ami arról is árulkodik, hogy
ahogyan a természeti folyamat, úgy az emberi tevékenységek következtében fellépő földrengések is kiszámíthatatlanok lehetnek.
Fotó: Getty Images
