Az emberek elképesztő mennyiségű hajhulladékot termelnek, ami egyre nagyobb problémát jelent szerte a világban. Felmérések szerint csak az Egyesült Államokban naponta mintegy 31,5 tonna kerül kidobásra a hajszalonokból, Európában körülbelül kétszer ennyi, nem beszélve arról a mennyiségről, ami a háztartásokból kerül a csatornarendszerekbe. Hogy ez miért is lehet baj? A szemétként kidobott haj a hulladéklerakó égetőjében végzi, ahol – akár hiszed, akár nem – a káros üvegházhatású gázok kibocsátásában is szerepet játszik.

Az emberi haj, illetve az azt tartalmazó hulladékhalmok elégetése mérgező gázokat, például ammóniát, karbonilt, szulfidokat, hidrogén-szulfidokat, kén-dioxidot, fenolokat, nitrileket, pirrolokat és piridint bocsátanak a levegőbe, mindemellett pedig könnyedén eltömíti a csatornarendszereket is, hiszen kifejezetten lassan bomló anyagról van szó.

Igazán nem akarunk szőrszálhasogatni, de…

És hogy a probléma tényleg valós, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a haj újrahasznosítására törekvő, egyre nagyobb ütemben fejlődő innovatív módszerek és megoldások. A hajnak ugyanis van egy különleges tulajdonsága, amit még vágás után sem veszít el: viszonylag nagy mennyiségű zsírt képes magába szívni.

Egy kilogramm hajszál akár nyolc kilogramm olajat is képes kiszűrni a vízből, éppen ezért tökéletes arra, hogy megtisztítsuk vele az olajban, benzinben és napolajban bővelkedő tengereket és óceánokat.

A dél-franciaországi Coiffeure Justes fodrászegyesület immár 5 éve gyűjti a levágott emberi hajat, melyet aztán tekercsekbe kötve, szűrőként hasznosítanak újra a szennyezett vizekben. A San Franciscó-i székhelyű Matter of Trust nonprofit egyesület ugyanezen elv mentén működik, akik a beérkezett adományokból nemezelt hajszőnyegeket készítenek, melyeket aztán viharvíz-elvezetőkben, kutakban, szűrőrendszerekben, folyókban és óceánokban hasznosítanak tovább. De ugyanez dívik Belgiumban is, ahol a Dung Dung nonprofit szervezet utcai lefolyók tisztítására használja az emberi hajat, mielőtt a szennyezett víz elérné a folyókat – csakhogy néhány törekvést említsünk a sokból. 

Te is segíthetsz!

A hajadomány népszerű és jól ismert újrahasznosítási forma Magyarországon is (a Die Haarspender Egyesület például hazánkban is várja a jótékonykodókat), de a lakásban összegyűjtött hajcsomókat sem kell kidobnod, ha tényleg igazán fenntartható háztartásban szeretnél élni.

Biotrágya hajból a fenntarthatóságért

A csomóba összeszedett haj amennyire gusztustalan, legalább annyira hasznos is. Egy 2004-ben végzett kísérletsorozat például kimutatta, hogy kifejezetten hatékony eszköz, ha bazsalikomot, zsályát, borsmentát, paradicsomot, salátaféléket, gyógynövényeket és dísznövényeket szeretnénk termeszteni. Hajunk ugyanis fehérjét is tartalmaz, és viszonylag magas a nitrogéntartalma (hajszálanként körülbelül 16%), ami elengedhetetlen a növények növekedéséhez (összehasonlításképpen, a szarvasmarha trágyája például csak 0,3% nitrogént tartalmaz). Ha csökkentenéd az ökológiai lábnyomodat, és szívesen kipróbálnád, nem kell mást tenned, mint összegyűjteni a fésűből, majd a virágföldhöz keverni.

Az emberi haj és állatszőr komposztanyagnak sem utolsó (Fotó: Getty Images)

Mivel biológiailag lebomló anyag, az emberi haj komposztálásra is alkalmas (amit akár kert nélkül is kivitelezhetsz), hiszen segíti a homokos talajok vízmegtartását, és hasznos tápanyagokat juttat a földbe. És külön jó hír, hogy ugyanez érvényes háziállataink szőrére is, amit szintén felhasználhatunk, mint komposztanyag. De vegyük figyelembe, hogy a haj és a szőr lebomlási ideje kifejezetten lassú, így ha kiváló minőségű komposztot szeretnél létrehozni, az a legjobb, ha magas nitrogéntartalmú zöldségek, illetve faforgács közé kevered.

Kiemelt kép: Getty Images