A 40 éves, agyi bénulásban szenvedő, majdnem vak, és 24 órás gondozásra szoruló Tomot 4 éven át tartotta fogva saját otthonában felesége, a 49 éves Sarah és az 50 éves George Webb, akit a feleség felfogadott, hogy a férfi gondozója legyen. Tom megbízott bennük, Sarah és George azonban viszonyt folytattak egymással, valamint a nekik kiszolgáltatott férfit fizikai és verbális bántalmazásnak is kitették – számolt be az esetről a Daily Mail.

Tom éveken át élt nyomorban, illetve a családja többi tagjától is elszigetelődött. Elmondása szerint ideje nagy részét mocskos lepedők között, ágyban töltötte, és a túléléshez szükséges legkevesebb ételt kapta meg csak gondozóitól. Fogvatartói eközben az utána kapott segélyekből saját lakásra spóroltak, valamint focimeccsekre és DJ-felszerelésre költötték el. „A legtöbb nap úgy ébredtem fel, hogy azt kívántam, bárcsak ne élnék – emlékszik vissza Tom. – Minden, amin abban a négy évben keresztülmentem, csak felerősítette azt, amit már eleve tudtam magamról: azaz hogy fizikailag túlságosan sérült vagyok ahhoz, hogy önállóan éljek, ugyanakkor kognitív értelemben túl intelligens ahhoz, hogy intézménybe kerüljek.”

A férfit végül családja segítségével a rendőrség mentette ki ebből a borzasztó helyzetből. Sarah-t és George-ot azonnal letartóztatták, és a múlt hónapban mindkettőjüket bűnösnek mondták ki, valamint 11 évre börtönbe zárták a Portsmouthi Koronabíróság ítélete szerint. De mégis hogyan fajulhatott idáig ennek a három embernek a története?

Összeszűrte a levet a sérült férjét gondozó ápolóval

Tom úgy fogalmaz, mindig is hitt a szerelemben, és amikor 25 évesen, egy barátján keresztül megismerkedett Sarah-val, aki akkor vezetői asszisztensként dolgozott, hamar láng gyúlt kettejük között. A nő később beköltözött Tom lakásába, majd 2012 augusztusában össze is házasodtak.

„Vajon szeretett valaha? Határozottan igen. Voltak szép időszakok, bár amit azóta tett, az mindezt felülírta.

A szép emlékek nem segítenek, csak arra emlékeztetnek, hogy milyen is lehetett volna a házasságunk” – foglalja össze a férfi. Sarah 2016-ban vette fel Tom mellé George Webb-et – házasságuk viszont ekkor már ingatag lábakon állt. „Többször is megkérdeztem, hogy boldogtalan-e, és mondtam neki, hogy békésen elválhatnak útjaink. De ő mindig azt mondta, hogy minden rendben van. Azon kívül, amit velem tettek, ez a legrosszabb… hogy nem sétált el csak úgy, békében” – meséli a bántalmazott férj.

Tom emlékei szerint George a kezdetekben alig különbözött bármelyik korábbi gondozójától, de aztán lassan minden megváltozott. „Hétvégenként itt maradt, és Sarah-val órákra elmentek itthonról, engem pedig magamra hagytak. Amikor kértem őket, hogy egy barátom hadd látogasson meg, George ezt nem engedte” – meséli Tom. Hamarosan rájött, hogy felesége viszonyba kezdett a gondozóval, sőt, még szexelni is hallotta őket a házban, majd mikor ezzel szembesítette őket, a pár csak nevetett.

Eközben Tom egy sötét szobában, egy piszkos ágyban feküdt éjt nappallá téve. „Négy évig éltem a sötétben, csak egy éjjeli lámpa volt mellettem. Enni csak ritkán kaptam, és előfordult olyan is, hogy öt héten át nem zuhanyozhattam. Egy év telt el anélkül, hogy megmoshattam volna a fogamat” – idézi fel. Egy alkalommal George egy cipőt is hozzá vágott, mindennek tetejében pedig folyamatosan bántalmazták szavakkal is: a páros azt vágta a fejéhez, hogy haszontalan, és hogy „senkinek sem kell”. Tom súlya ezekben az időkben alig 38 kiló volt.

A család és a hatóság összefog

A férfi számára 2020 nyarán csillant meg egy reménysugár, amikor egy régi barátja e-mailben felkereste. „Üzenetet váltottunk, és a nő olvasott a sorok között. Eléggé aggódott hozzá, hogy felhívja anyámat, Anya pedig aztán felhívott engem, és megkérdezte, hogy akarom-e, hogy elvigyenek. Igennel válaszoltam” – foglalja össze Tom. Édesanyja ezután felvette a kapcsolatot a szociális szervekkel és a rendőrséggel, akik 2020. augusztus 19-én valóban meg is érkeztek Tom otthonához. „Bejött egy szociális munkás, és hallottam, ahogy Sarah kérdezte tőle, hogy »mi folyik itt?«.

Mikor elvittek, Sarah csak annyit mondott, »viszlát, haver«,

mintha soha nem is lett volna köztünk semmi” – mondja Tom. Elmondása szerint azóta sem beszéltek egymással. A bírósági eljárás végül idén júniusban vette kezdetét, Tom pedig, édesanyja és nővére támogatásával, három napon át tanúskodott, közben pedig újabb megrázó részletekről rántotta le a leplet.

A férfi ma már rendszeresen találkozik a családjával, és arra készül, hogy új lakásba költözzön – közelebb hozzájuk. „Az emberek megkérdezték, hogy hiányzik-e nekem Sarah. Nem, nem hiányzik. De hiányzik az, ami a házasságom lehetett volna” – összegzi az ügyet a meggyötört férfi.

Figyelem! Ha te magad bajban vagy, vagy tudsz valakiről, aki nincs biztonságban, az alábbi elérhetőségek valamelyikén ingyenesen kérhetsz segítséget:

• Rendőrség: 112
• Helyi Család- és Gyermekjóléti Központ: Ha van családsegítője, őt keresse.
• Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT): 06-80-20-55-20, www.bantalmazas.hu (csak maga az áldozat keresheti, védett ház itt intézhető)
• Gyermekvédő hívószám: 06-80-21-20-21 (Bejelentés gyermek vagy felnőtt veszélyeztetettségére. Azonnal továbbítják az illetékes hatóság, ill. a rendőrség felé.)
• Áldozatsegítő Vonal (jogi, pszichológiai, szociális segítség, kárenyhítés bűncselekmények áldozatainak és hozzátartozóiknak): 06-80-225-225 www.igazsagugyiinformaciok.kormany.hu/
• NANE (segélyvonal nők és gyerekek elleni erőszak áldozatainak és segítőiknek): 06-80-505-101, www.nane.hu
• Ökumenikus Segélyszervezet (információnyújtás, jogi és pszichológiai tanácsadás): www.segelyszervezet.hu
• Kék Vonal: bántalmazott gyerekeknek, fiataloknak: 116-111, bántalmazott gyerekek ügyében felnőtteknek: 116-000 (előhívó szám nélkül)  www.kek-vonal.hu

Kiemelt kép: Illusztráció – Getty Images