Hagyományos kultúránkban a szellemi javak átörökítése természetes folyamatként volt jelen. Szájról szájra terjedt tovább az a több generációnyi tudás, mely felhalmozódott a népművészetben, a mi esetünkben a népzenében és a néptáncban. A hagyomány, mint értékrend, meghatározta a falusi közösség erkölcsi mivoltát, átszőtte életét. A falusi szokások, táncmulatságok nem csak egyfajta szórakozási formaként funkcionáltak, hanem alkalmat adtak annak is, hogy az idősebb generáció nevelői hatást gyakorolhasson az új nemzedéknek. Hagyományosan apáról fiúra szállt tovább a tudás, de a generációs folyamatokat tekintve korszakok között is átíveltek szellemi értékeink.

A hagyományt ugyan a falusi közösség gyakorolta, de az átadásnak és átvételnek mégis megvoltak a kimagasló mesterei. Mai értelemben a kreatív alkotók voltak ők, akik tehetségük, művészi érzékük által formálták a nép művészetét. Hagyományos műveltségünk modernkori fennmaradásáért sokat köszönhetünk azoknak a gyűjtőknek, akik még a fellelhető hagyományőrzők tudását bármilyen formában is rögzítették. Néptáncgyűjtőink munkája felbecsülhetetlen örökség, mivel a falusi társadalmakban a hagyományozódás megszűnt, s így az eltűnőben lévő szellemi örökség jelentős részét még időben átmentették jelenünkbe.

A Duna Művészegyüttes új bemutatója, az Apák és fiak közötti szellemi kapcsolaton keresztül a hagyományról, az átörökítésről és az átvételéről kíván szólni.

Az előadás a tervek szerint egy sorozat kezdő állomása, melyben tisztelegni kívánnak a kiemelkedő munkát végző néptáncgyűjtőink előtt.

Elsőként Juhász Zsolt, a Duna Művészegyüttes művészeti vezetőjének mestere, Nagy Albert munkásságára emlékeznek. Az ő emblematikus gyűjtéseiből építkezik a bemutató tánc és zenei anyaga. Nagy Albert gyomai származásúként 1972-ben vette át a Szeged Táncegyüttes vezetését, amit nagyon hamar az ország legjobb együttesei közé emelt. Saját hitvallása szerint is a Tímár-iskolához tartozott, őt követte koreográfusként és gyűjtőként egyaránt. Emblematikus gyűjtései születtek az évek során. Az előadásban természetesen szeged környéki leghíresebb gyűjtéseit is láthatja majd a közönség: a szegvári, baksi, hódmezővásárhelyi és kiskundorozsmai cigányság táncait, és Kardos István apádfalvi vőfély táncait, de Békés megyéből eleki, méhkeréki, kétegyházi, Mezőségről széki, Kalotaszegről nádasdaróci és inaktelki, Küküllő-mentéről pedig lőrincrévéi táncokat is bemutatunk az előadásban, emellett pedig Kölcsey Ferenc Parainesis c. művéből is idéznek majd részleteket Rubold Ödön tolmácsolásában.

Apák és fiak / fotó: Dusa Gábor

A Duna Művészegyüttes legújabb produkciójában ezúttal nem dolgoznak vendég-koreográfusok. A táncanyagokat a tánckar és a tánckarvezetés tanította be egymásnak, a koreográfiákat Juhász Zsolt készíti.

 „Első körben megvizsgáltuk Nagy Albert gyűjtéseit, végignéztük azokat a fontos archív filmeket, amik az ő nevéhez köthetők, majd egy szűk szakmai stábbal átgondoltuk, hogy melyik táncosunk melyik tájegység megtanulására a legalkalmasabb, így rendhagyó módon az Együttes táncművészei készültek fel a filmekből és tanították át egymásnak a lépéseket, mozdulatokat. Én azt gondolom, hogy ettől egy ízig-vérig dunás előadás lesz látható, hiszen most külsős koreográfust nem hívtunk, így a táncosok alkotóként is részt vesznek az előadásban.” – Juhász Zsolt

A Duna Művészegyüttes Apák és fiak – Táncelőadás Nagy Albert gyűjtései nyomán című előadása elsőként 2023. szeptember 21-én lesz látható a Nemzeti Táncszínházban, majd október 6-án várják újra a közönséget.

Kiemelt kép: Duna Művészegyüttes