Jól ismerjük azt a filmes geget, melyben a főhős kissé illuminált állapotban egy bárpultot támasztva egyszer csak megpillantja a legszebb embert, akit valaha látott. (A háttérben ekkor mennyei zene csendül fel, a képkockákat pedig általában valamiféle villogó effekt teszi még hatásosabbá.) Az alkoholtól felbátorodott főszereplő ekkor feláll, határozott léptekkel megközelíti kiszemeltjét, szerelmet vall neki, mosolyognak, snitt, majd másnap, a kedves idegen mellett immáron józanul szenderegve ráeszmél: partnere közel sem úgy néz ki, azaz a film sugalmazása szerint közel sem olyan bomba, mint amilyennek előző este láthattuk. Hősünk erre pánikba esve próbál kimenekülni az észbontó kalamajkából, amibe látszólag túlzott alkoholfogyasztása keverte.
Nos, egy friss kutatás szerint ennek a filmes klisének csupán az egyik fele igaz: történetesen az, hogy az italozás hatására a főhősben valóban felbuzoghat annyi bátorság, hogy egyáltalán meg merjen szólítani egy másik embert. Az viszont, hogy az alkoholizálás eredményeképp szebbnek lásson valaki olyat, akihez egyébként (értsd: józan állapotában) nem vonzódna,
csupán Hollywood agyszüleménye
– akárcsak a tökéletes sminkben ébredő főhősnő, vagy az észveszejtő, 10 másodperces, melltartóban kivitelezett, de mindig orgazmussal végződő szex és társaik. Utóbbiakkal ellentétben azonban az alkoholfogyasztás másokat megszépítő hatásáról szóló geget már olyan sokszor láthattuk filmekben, sorozatokban (alább például A Simpson család egyik jelenetében), reklámokban, de még szimpla matricákon és az interneten terjedő, viccesnek szánt mémeken is, hogy az idők során külön megnevezést kapott: beer goggles-ként, azaz sörszemüveg-hatásként ismeri el a szakirodalom.
Nem látunk szebbnek másokat az alkoholtól
A Journal of Studies on Alcohol and Drugs című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint alkohol hatására hajlamosabbak lehetünk az általunk eleve vonzónak tartott embertársainkhoz közeledni, nem látjuk azonban szebbnek tőle azokat, akik nem csigáznának fel minket józan állapotunkban is. Korábbi kutatások is foglalkoztak már ezzel a kérdéssel, azokban viszont a kísérleti alanyok csupán fotók alapján értékelték mások vonzerejét – józanul és néhány ital elfogyasztása után –, ezzel szemben a mostani kutatás egy igen fontos elemmel egészült ki: annak lehetőségével, hogy az alanyok úgy tudták, ha szeretnének, találkozhatnak is az általuk értékelt személyekkel.
A kutatást vezető Molly A. Bowdring Ph.D., a kaliforniai Palo Altóban található Stanford Prevention Research Center (a tanulmány készítésekor a Pittsburghi Egyetemhez tartozott) vezetője és konzulense, Michael Sayette Ph.D. összesen 36 huszonéves férfit kérdeztek meg fényképeken és videókon látott idegen személyek vonzerejéről. A résztvevőknek azt mondták, hogy egy jövőbeli kísérlet során lehetőséget kaphatnak arra, hogy kapcsolatba lépjenek a nekik megmutogatott személyekkel, majd, miután értékelték a fotókat és videókat, a kutatók arra kérték az alanyokat, hogy válasszák ki azokat a személyeket, akikkel szívesen találkoznának is. A tesztet kétszer végezték el egymás után: első alkalommal az alanyok józanok voltak, második alkalommal viszont alkoholt adtak nekik.
Ezután a kutatók a válaszokat összevetették, és arra jutottak, hogy az, hogy a résztvevők részegek voltak-e vagy sem, nem volt hatással arra, hogy mennyire találták vonzónak a fotókon vagy videókon látott személyeket. Valami mást azonban befolyásolt az alkohol: tudniillik, hogy
ha ittak, a férfiak 1,71-szer nagyobb valószínűséggel akartak találkozni is az általuk szépnek látott emberekkel.
Ebből a kutatók arra következtettek, hogy az alkohol minden bizonnyal nem az érzékelést változtatja meg, hanem inkább az interakciókban való magabiztosságot erősíti – azaz folyékony bátorságot ad, hogy meg merjük szólítani azokat, akiket eleve vonzónak találunk. „Az alkohol jól ismert sörszemüveg-hatása néha megjelenik a szakirodalomban, de nem olyan következetesen, mint ahogyan azt várnánk” – összegezte a kutatás eredményeit Sayette.
Persze ez az eredmény nemcsak azért érdekes, mert kimondhatjuk, hogy Hollywood újabb aljas hazugságát leplezte le a tudomány, hanem a mindennapi életünkre (azon belül is alkoholfogyasztási szokásainkra és döntéseink megfelelő mérlegelésére) is hatással lehet – ha hagyjuk. „Az alkoholt fogyasztó emberek számára hasznos lehet tudni, hogy
motivációik és szándékaik olyan módon változhatnak meg az ivás hatására, ami rövid távon vonzó, de hosszú távon akár káros is lehet”
– foglalta össze Bowdring.
Figyelem! Az alkoholfüggőség nem vicc!
Amennyiben úgy érzed, kezd kicsúszni az irányítás a kezeid közül, ide kattintva veheted fel a kapcsolatot az Anonim Alkoholistákkal.
Kiemelt kép: Getty Images
