Ő az, aki mindig hangosan sóhajtozik, hogy mennyi dolga van. Aki állítása szerint folyamatosan roskadozik a feladatok alatt. Aki a hátán viszi az egész céget. De valahogy közben mindig van ideje egy kis kávéra, egy újabb cigiszünetre, mindenkivel váltani pár mondatot, munkaidőben elintézni a postát, bevásárlást és a bankot… Miközben te még mosdóba is alig tudsz kimenni napközben, az ebédszünetről nem is beszélve, hiszen legfeljebb egy gyors szendvicsre van időd, a főnök pedig folyamatosan rajtad kér számon mindent. És hogy miért nem rajta? Hát mert ő már így is túl van terhelve, annyira sokat dolgozik.
Biztosan találkoztál már te is vele (ha nem, akkor lehet, hogy te vagy az?), de attól még, hogy gyakori típus, nem lesz veszélytelen. Ugyanis ha egy alkalmazott többet beszél arról, amit csinál, mint amit csinál, az probléma, ami a munkateljesítményén túl a munkahelyi kultúrára is kiterjed. A szakértők már nevet is adtak ennek a nem igazán újkeletű jelenségnek, amit viszont most (újra)felfedeztek: ez a hangos munka, azaz angolul loud labournek (amerikai helyesírás szerint labor) keresztelt trend, amitől a világ ismét egy kicsit rosszabb hely lesz.
Önreklám tényleges teljesítmény helyett
„Ezek azok a munkavállalók, akik inkább a munkájuk ismertetésére helyezik a hangsúlyt, mintsem arra, hogy magára a munkára összpontosítsanak – mondta Nicole Price vezetői tanácsadó és munkahelyi szakértő a CNBC Make It oldalának egyik bejegyzésében. – Az önreklámozás különböző módszereit alkalmazzák, többet beszélnek arról, hogy mit csinálnak vagy mit terveznek, ahelyett, hogy az aktuális feladataikkal foglalkoznának.”
Régebben én is dolgoztam egy ilyen „hangos munkással”, így első kézből tudom, milyen káros hatással lehet ez a munkamorálra.
A hangos munkás pozitív figyelmet kap a főnöktől és a vezetőktől, míg a csendes munkások – akik sokkal több munkát végeznek – viszonylag kevés elismerést kapnak, akik ettől egy idő után besokallnak,
és belecsúsznak a „csendes felmondásnak”, avagy quiet quittingnek nevezett jelenségbe, amiről már mi is írtunk korábban. Ennek lényege, hogy az alkalmazott egy idő után csak a minimális feladatot fogja elvégezni, éppen annyit, amennyi ahhoz kell, hogy ne rúgják ki, és egyáltalán nincs semmilyen motivációja arra, hogy ezen változtasson.
„A hangos munkások olyan munkakörnyezetet teremthetnek, ahol a láthatóságot és az önreklámozást jobban értékelik, mint a tényleges eredményeket, ami demotiválhatja azokat az alkalmazottakat, akik csendesebbek, vagy inkább hagyják, hogy a munkájuk önmagáért beszéljen – magyarázta Price. – Az állandó önreklámozás pedig inkább a verseny, mint az együttműködés légkörét teremtheti meg… Ez egyensúlytalanságához vezethet, ami negatívan befolyásolhatja a csapat morálját.”
Otthon, a négy fal között
A Covid miatt világszerte megnőtt a home office, vagyis az otthoni munka lehetősége, ami a mai napig tartja magát. Ezt a munkáltatók fenntartásokkal kezelték, hiszen sokan úgy voltak vele, hogy ha nem tartják egész nap a szemüket a munkavállalón, akkor az nem is dolgozik. Ez persze, nem feltétlenül van összefüggésben egymással: „hagyományos” munkahelyen is előfordulhat lógás, és a home office-ban is megoldható, hogy a munkavállaló a legminimálisabb feladatot is hatalmas teljesítménynek adja el.
Amikor egyik volt munkahelyemen a főnök megkért mindenkit, hogy írja le, mivel foglalkozott aznap, akkor ez a bizonyos kollégám legalább tizenöt sorban ecsetelte, mennyi mindent tett meg, és az olyan „megterhelő” munkákat is idevette, hogy át kellett valamit állítania az Excel-táblázatban, illetve nyomtatott néhány oldalt, míg a többiek – bár kétségtelenül rövidebben – a valódi feladataikat sorolták fel. Tehát
ügyeskedők mindig is voltak, és mindig is lesznek,
függetlenül attól, hogy hol és milyen körülmények között zajlik a munka.
Az, hogy beletörődsz az egész helyzetbe, a legritkább esetben vezet megoldáshoz. A „hangos munkás” továbbra is élvezi a lógást, a te pedig továbbra is megszakadsz a mókuskerékben, miközben a főnök elégedett, hiszen a munka el van végezve így is, úgy is. Ez viszont egyenes út a kiégés felé. Megéri? (Fotó: Getty Images)
Viszont hogy ne menjen ez mindenki teljesítményére és rontsa el a hangulatot, érdemes mind a főnököknek, mind pedig a többi kollégának résen lenni, és megtenni a megfelelő lépéseket. És hogy mi is ez?
Mit tehetünk a hangos munkások ellen?
„A legjobb tanács ezekkel a trendekkel kapcsolatban az, hogy tartsuk nyitva a kommunikációt, és szervezzünk négyszemközti időpontot a csapatvezetővel – tanácsolja Michelle Reisdorf, a Robert Half tanácsadói cég egyik vezetője a FOX Business kérdésére. – Fontos, hogy mindenképpen jelezzük a vezetőnek, ha valaki túl »hangos«.” A szakértő szerint azonban a menedzsereknek is szemmel kell tartaniuk az ilyen jellegű problémákat, mindig figyeljenek arra, ha van egy ilyen „hangos munkás”.
Érdemes utánajárniuk, hogy valójában mennyi feladatot is végez el az illető, és hogy a többieknek mennyi (extra) munka hárul miatta. Joe Galvin, a Vistage kutatási vezetője egyetért ezzel a tanáccsal: „Azzal, hogy a vezetők folyamatosan figyelemmel kísérik az egyéni teljesítményt, és proaktívan osztják ki a dicséreteket a szervezeten belül azok számára, akiknek számszerűsíthető eredményeik vannak,
a vezetők elhallgattathatják a zajt, és reflektorfénybe helyezhetik azokat, akik valóban érdemben hozzájárulnak a sikerhez.”
Tehát ne keseredj el, ha úgy érzed, hogy nem becsülnek annyira meg, mint egy nálad hangosabb munkatársadat: először jelezd ezt a főnöködnek és/vagy a HR-nek, ha viszont továbbra sem érzel változást, akkor válts. Hiszen a mentális egészséged mindennél többet ér – egy mérgező munkahelynél biztosan.
Kiemelt kép: Getty Images
