A svéd Greta Thunberg nevét ma már szinte mindenki ismeri. A többség nagyra tartja erőfeszítéseit, de persze voltak, vannak rosszakarói is. Ám ő legtöbbször töretlenül megy előre, felszólal, elgondolkodtat, cselekszik. Milliók látták és olvasták, amikor számonkérte a szupergazdagokat, mondván, a világ leggazdagabb embereinek tíz százaléka felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának csaknem feléért. Volt, hogy megtorpant, hogy majdnem összeomlott, máskor úgy érezte, semmit nem ért el ezzel az egésszel, de kétségtelenül felkavarta az állóvizet. Sir David Attenborough természettudós személyesen biztosította a hálájáról, és méltatta, amiért felébresztette a világot. Nem lehet természetes, hogy nyáron lángol fél Dél-Európa, a gleccserek olvadnak, hogy Afrika egyes részeit elönti a víz a tengerszint emelkedése miatt, más területein pedig nincs ivóvíz. A mai döntéshozók már nem fogják megélni azt, amikor esetleg tényleg élhetetlenné válik a bolygónk, a mai tinédzserek és gyerekek viszont lehet, hogy igen.

Iskolából a parlamentig

2018-ban az akkor tizenöt éves Greta arról vallott egy beszédében, hogy nyolcéves korában hallott először az éghajlatváltozásról, és egy ideig klímaszorongásban szenvedett. Az enyhe fokú Asperger-szindrómá­val, szelektív mutizmussal (az érintett a szűk családi-baráti körén kívül szorongása miatt néha képtelen megszólalni – a szerk.) és kényszerbetegséggel küzdő lány a családját hatalmas állhatatossággal környezettudatos életmódra ösztönözte, de hamar rájött, ez nem elég. Elhatározta, hogy minden pénteken sztrájkolni fog, hogy felhívja a kormány figyelmét arra: érdemben kell tennie az éghajlatváltozás ellen, az aktualitást az akkori svéd hőhullám és erdőtűz adta. Aztán úgy döntött, nem is megy iskolába, helyette a parlament, a Riksdag előtt ül majd minden egyes nap a választásokig táblával a kezében. „Skolstrejk för klimatet”, azaz „iskolai sztrájk a klímáért”, hirdette a táblán a felirat. A sztrájk első napján még egyedül volt, a következő napokban azonban egyre többen csatlakoztak hozzá. Majd érdeklődni kezdett iránta a média, története nemzetközi figyelmet kapott, egyre több és több kortársát ösztönözte arra, hogy szót emeljenek az ellen, ami leginkább őket érinti majd.
A választások után Thunberg visszatért az iskolába, de péntekenként továbbra is kihagyta az órákat, hogy sztrájkoljon. Megalkotta ugyanis a Fridays for Future (péntekek a jövőért) szlogent, híre pedig futótűzként terjedt a közösségi médiában. Már abban az évben több mint tíz ország 270 városában tüntettek az iskolások.
2019-ben pedig még nagyobb lendületet vett a közben globálissá váló Fridays for Future akció. Németországban, Ausztriában és Svájcban tudósok egy csoportja megalapította a Scientists for Future (S4F) nevű szervezetet, hogy alátámassza a mozgalom által megfogalmazott állítások tényszerűségét, az amerikai Science (tudomány) magazin is támogatását fejezte ki a mozgalom iránt, illetve megalakult a Szülők a jövőért csoport is.
Greta mozgalma még abban az évben egy világméretű sztrájk során több mint egymillió embert hozott össze, akik 125 országban 2200 tüntetésen vettek részt. Szeptemberben pedig megrendezték a Global Week for Future megmozdulást (globális hét a jövőért), amelynek keretében a becslések szerint négymilliónál is többen – köztük rengeteg iskolás – vettek részt a történelem legnagyobbnak tartott klímaváltozás elleni sztrájkjában. Közben a kis svéd lány alternatív Nobel-díjat kapott – így nevezik a Valós Élhetőség-díjat –, amellyel azokat a bátor embereket tüntetik ki, akik globális problémákkal szállnak szembe.