Alapvető emberi vágyunk, hogy szeretnénk minél tovább élni. Számtalan kutatás foglalkozott és foglalkozik azzal, hogyan nyújthatnánk el az életünket úgy, hogy az aktív és produktív élet legyen. Tele van az internet tippekkel és bizonyosnak hitt módszerekkel, sok esetben minden igazságot nélkülöző csodaszerekkel. Persze, nem minden hazugság: az Amerikai Táplálkozástudományi Társaság éves találkozóján, a Nutrition 2023-on például egy olyan kutatás eredményeit közölték, mely szerint nyolc olyan tényező létezik, ami garantálhatja számunkra a hosszabb, egészségesebb életet (ezeket össze is szedtük ebben a cikkünkben).

Tudjuk, hogy vannak genetikai tényezők, amelyek hajlamosítanak például a hosszabb életre, azt is, hogy életmódbeli szokásaink is nagyot dobnak esélyeinken. Nem mindegy, hogyan táplálkozunk, hogyan élünk, hogyan és legfőképpen mennyit mozgunk. A londoni King’s College 2016-os tanulmánya például egyenesen azt állítja, hogy egy egészen nem várt helyről is érkezhet a „hosszú élet titka”: kutatásaik során arra jutottak, hogy azok az emberek, akiknek aknés a bőrük, azok valójában olyan genetikai védelemmel rendelkeznek, amely lassítja a bőrük öregedését, és növeli az általános élettartamukat.

Pattanások és hosszú élet

Noha a pattanásosok és aknék sokak életét keseríti meg, már évekkel ezelőtt feltűnt a tudósoknak, hogy a zsíros bőrrel rendelkezők mintha kevésbé ráncosodnának az évek előrehaladtával, de még nem tudták, hogy miért. Az említett kutatás a Journal of Investigative Dermatology című folyóiratban jelent meg, és a kutatók olyan bizonyítékokat mutattak be, amelyek arra utalnak, hogy az aknés emberek kromoszómáinak végén jelentősen hosszabbak az azokat lezáró rövid, ismétlődő szakaszok, vagyis a telomerek – ezek gyakorlatilag a DNS-t körülvevő védő héjak, amelyek megakadályozzák, hogy a kromoszómavégek összetapadjanak, illetve a sejtosztódás során védi a DNS-t a folyamatos rövidülés káros hatásaitól.

Lehet, hogy nem is kell utálnunk annyira az aknét? (Fotó: Getty Images)

Ahogy telik az idő, a sejtek egyre több osztódáson esnek át, egy-egy osztódásnál pedig a DNS-láncok is rövidülnek valamennyire – a szervezet pont a telomerek egy-egy részét selejtezi ki. Egy idő után azonban a telomerek elfogynak, és a genetikai anyag kezd el sérülni, ez pedig csökkenti az új sejtek élettartamát és működőképességét – ez áll több betegség és az öregedés folyamatának hátterében is. (A telomerek kopását életmódbeli választásaink – például az elhízás és a dohányzás – is felgyorsíthatják.)

De hogy jön mindez a pattanásokhoz?

Laboratóriumi vizsgálatok szerint az aknéra hajlamos, zsírosabb bőrű emberek telomerjeik vastagabbak, így tovább védik a sejtjeiket. Dr. Veronique Bataille, a tanulmány egyik szerzője kijelentette, hogy „a hosszabb telomerek valószínűleg az egyik tényező, amely megmagyarázza a bőr idő előtti öregedése elleni védelmet azoknál az egyéneknél, akik korábban pattanásoktól szenvedtek.” A kutatók kiemelték egy p53 nevű gént, vagyis az ahhoz vezető utat is (a p53-at a genom őrzőjének is hívják, ez szabályozza a „sejthalált”), amely sokkal kevésbé tűnik aktívnak az aknés emberek bőrében (vagyis ez jó dolog).

Azért nem kell beletörődni az aknéba

Természetesen attól még a kellemetlen érzés és a bosszankodás, amit az akné okoz, fennmarad. Számos dolog állhat a pattanások megjelenése mögött: a szervezetben jelen lévő gyulladások, a genetika és a PMS (premenstruációs szindróma) is okozhatják a bőrhibákat, de az is elképzelhető, hogy a bélrendszerünk túlságosan leterhelt, elvesztette az egyensúlyát.
Emellett a lelassult nyirokkeringés, hormonális problémák, sőt lelki gondok is okozhatják a problémát, ahogy a nem megfelelő életvitel is közrejátszhat. Hogy hogyan vehetjük fel a kesztyűt az akné ellen, mi az, amit semmiképpen se vessünk be ellenük, arról ebben a cikkünkben írtunk korábban. Ahogy arról is, hogy mikor kell orvoshoz fordulni a bőrproblémával.

Kiemelt kép: Getty Images