Az életkor előrehaladtával egyre gyakrabban halljuk azt a szót, hogy szívzörej, de hogy pontosan mit takar, azzal nem igazán vagyunk tisztában. Ezzel a hanggal leginkább az orvosok találkoznak, ők veszik észre a fonendoszkópjukon vagy a sztetoszkópjukon keresztül. Ez tehát nem ugyanaz, mint a szívhang, amit bárki hallhat, ha a fejét a kedvese szívéhez teszi. A szívzörejek a szívhangok közötti időben jelenhetnek meg, laikusként nem igazán vehetjük észre őket.

– Ezek jelezhetnek bajt is, de nem mindig. Amikor például a szív elkezd összehúzódni, természetes módon kiad egy hangot, ezt teszi akkor is, amikor elernyed. Utána kis szünet következik, majd kezdődik az egész elölről. Gond akkor lehet, ha a szünetekben – akár az összehúzódás és az elernyedés között, akár a ciklus újraindulása előtt – megjelenik valamilyen tartós hangjelenség, amit az orvos érzékel. Ez már kóros véráramlás következménye lehet, de súlyos veszélyt ez sem feltétlenül jelez. Pél­dául aki vérszegény, vagy túlműködik a pajzsmirigye, esetleg úgynevezett gyorsult keringése van, annál ez szívbetegség nélkül is fennállhat a sebesebb véráramlás következményeképpen. Ez a szívzörej lehet egészen hangos, hasonlíthat akár a sirály vijjogásához is. Ezt már egy laikus is hallhatja, de nem feltétlenül tudja azonosítani, hogy hova tartozik. Szívzörej a gyerekeknél is előfordul, náluk sem feltétlenül jelez szívproblémát – mondja dr. Kiss Róbert Gábor kardiológus és belgyógyász főorvos, címzetes egyetemi tanár.

Milyen bajra utal?

Noha lehetnek ártalmatlanok, a szívzörejek egy része betegségekhez társul. Jelezhet például billentyűszűkületet, ami miatt a véráramlás felgyorsul, ilyenkor a tipikus hang ennek köszönhető. Akkor is létrejöhet szívzörej, ha egy billentyű nem zár jól, emiatt pedig a szív visszanyomja a vért egy másik szív­üregbe, pél­dául­ a kamrából a pitvarba. Ez szintén jellegzetes hangot ad, amit az orvos egyszerű hallgatózással is be tud azonosítani. Erre sor kerülhet akár akkor is, amikor a háziorvos a betegét a jogosítvány hosszabbításakor vagy az éves szűrésen megvizsgálja.

– Fontos tudni, hogy a zörej jellegéből csak azt lehet kikövetkeztetni, mi állhat annak hátterében, azt nem, hogy az esetleges probléma milyen súlyos. Ilyenkor a háziorvosok kardiológushoz küldik a beteget, aki első körben szívultrahangot végez, és annak segítségével megállapítja, hogy a zörejnek milyen jelentősége van, áll-e mögötte betegség – mondja szakértőnk.

Ha a háttérben valamilyen probléma húzódik meg, annak kezelése attól függ, mi okozza. Ha például billentyűeltérés vagy billentyűbetegség, akkor a súlyosságtól függően műtét és gyógyszeres kezelés jöhet szóba. A billentyűműtétek ma már rutinszerűen történnek idős embereknél is, az esetek egy részében katéteres eljárással végzik őket, a mellkas megnyitása nélkül. Ha kiderül, hogy a szívzörej funk­cionális, és például pajzsmirigybetegség okozza, akkor kezelni azt kell. Ennek hatására a keringés lassul, a szívzörej is megszűnik.

Zörej vagy ritmuszavar

Szívritmuszavarra jellemzően nem szívzörej utal – bár közvetetten az is lehet tünete –, hanem inkább a szívhang, azaz a pulzus. Ezt már saját magunk is érezhetjük, hallhatjuk és mérhetjük is.