A klímaváltozás miatt több, általunk ma fogyasztott élelmiszer is eltűnhet a föld színéről, közöttük pedig az olasz, elsősorban Glera szőlőből készülő habzó fehérbor, a prosecco is – figyelmeztetnek a szakértők. Az éghajlatváltozás miatt ráadásul nemcsak ennek a népszerű italnak, hanem számos más európai borfajtának szintén búcsút inthetünk a nem is olyan távoli jövőben. Előrejelzések szerint ugyanis a burgundi, a Grand Cru és a Cabernet Sauvignon egyaránt veszélybe kerülhet. „A kockázat nem csupán egy mezőgazdasági termék elvesztése vagy a táj megváltozása, ami negatívan hat a helyi gazdaságra.
A igazi kockázat az, hogy egész közösségek történelmét és kulturális gyökereit veszíthetjük el”
– fogalmaz a tanulmány vezető szerzője, Dr. Paolo Tarolli, az olaszországi Padovai Egyetem munkatársa.
De miért pont a proseccót gyászoljuk?
A prosecco egyedülálló ízét magaslati származásának köszönheti: a hegyekben termesztett szőlőtőkéket ugyanis rokonaiknál több napfény éri, mindazonáltal a magaslati hűvös levegő megakadályozza, hogy a szemek megégjenek. Ennek eredményeképp ezek a bogyók az átlagosnál kisebb méretűek, egyedülálló héj-lé arányuknak köszönhetően pedig intenzívebb zamattal bírnak. Ezeken a magasan fekvő területeken azonban a termés betakarítása nem egyszerű feladat, ezen nehézségek miatt nevezik a szakmában a 30%-nál meredekebb lejtőkön történő szőlőtermesztés gyakorlatát „hősies szőlőművelésnek”.
A mostani szélsőséges időjárás kifejezetten a proseccót termelő gazdák életét nehezíti meg: egyrészt a rendszeres intenzív esőzések hirtelen talajeróziót és lejtőomlásokat okoznak Észak-Olaszország meredek szőlőültetvényein, másrészt pedig az ezek mellett mégis gyakran jelentkező szárazság a növények öntözését nehezíti meg rendkívüli mértékben. Idén tavasszal a proseccót termelő vidékeket hatalmas esőzések és jégesők árasztották el, nyáron pedig perzselő szárazság követte ezt az időszakot. Ez a bizonytalan időjárás, melyet az éghajlatváltozás idézett elő, a termelők becslése szerint egyötödével csökkenthette az olasz borszőlőtermést.
Mindemellett a termék iránti kereslet óriási – az utóbbi öt év alatt több mint 33%-kal nőtt (összehasonlításképpen a francia pezsgő iránti kereslet ugyanebben az időszakban mindössze 1%-kal emelkedett). Dr. Tarolli szerint csak tetézi a bajt, hogy a vidéki területekről való elvándorlás komoly munkaerőhiányhoz is vezetett a hegyvidéken, az éghajlatváltozás pusztító hatásai miatt pedig eleve sokkal nehezebb lesz a következő borászgeneráció kitanítása.
Más élelmiszereknek is búcsút inthetünk a klímaváltozás miatt
Az éghajlatváltozás világszerte megtizedeli a termesztett növényeket: az észak-olaszországi rizs, a spanyolországi olívaolaj és az egyesült királyságbeli árpa terméshozama az elmúlt néhány évben drámai mértékben csökkent a környezeti változások hatására.
Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) arra figyelmeztetett, hogy amennyiben elérjük az 1,5°C-os felmelegedési küszöböt,
a világ mezőgazdasági területeinek nem kevesebb mint 8%-a gazdálkodásra alkalmatlanná válhat.
A Meteorológiai Világszervezet májusban közzétett jelentése szerint 66% az esélye annak, hogy valamikor a következő öt év során az éves globális átlag 1,5 ºC-kal meghaladja az iparosodás előtti hőmérsékletet.
Kiemelt kép: Getty Images